Az emfizéma a tüdő légzőszervi betegsége, amely a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) csoportjába tartozik. Jellemzője a tüdő léghólyagocskáinak (az úgynevezett alveolusok) szerkezetének károsodása: sok apró léghólyag összeolvad, és így kevesebb, nagyobb légtér marad, ami rontja a gázcserét. Ennek következtében nehezebb a levegő kifújása, a légzés hatékonysága csökken, és jellegzetes fizikai tünetek (például a „hordó mellkas”) alakulhatnak ki.

Hogyan alakul ki és miért alakulhat ki

Az emfizéma leggyakoribb oka a dohányzás. A cigarettafüst és más irritáló anyagok hosszú távú belégzése gyulladást és a tüdő szövetének lebomlását idézi elő. Ritkább oka lehet öröklött anyagcsere-hiba, például az alfa-1 antitripszin hiánya, valamint ismételt légúti fertőzések, levegőszennyezés vagy munkahelyi károsító ágensek.

Tünetek

  • Légszomj (kezdetben megerőltetéskor, később nyugalomban is),
  • krónikus köhögés, gyakran köpetképződéssel,
  • csökkent terhelhetőség, fáradékonyság,
  • gyakori akut rosszabbodási epizódok (exacerbációk),
  • jellegzetes testalkat: előreugró, „hordó” mellkas, súlycsökkenés előrehaladott betegségben,
  • az oxigénhiány következtében kékes bőrszín (cianózis) és szívpanaszok súlyos esetben.

Diagnózis

A diagnózis a kórtörténet, fizikális vizsgálat és légzésfunkciós vizsgálatok összességén alapul. Fontos vizsgálatok:

  • Spirometria — a légzésfunkció mérésére szolgáló alapvizsgálat, amely kimutatja a kilégzési akadályt,
  • mellkasröntgen vagy számítógépes tomográfia (CT) — a tüdő szerkezetének vizsgálata,
  • artériás vagy pulzoximetriás oxigénszint-mérés,
  • kiegészítésként laborvizsgálatok, beleértve az alveolus működésére vonatkozó egyéb teszteket, és súlyos vagy fiatal betegek esetén alfa-1 antitripszin-szint vizsgálata.

Kezeletési lehetőségek

Az emfizéma nem teljesen gyógyítható, de a tünetek és a betegség előrehaladása nagyrészt kezelhető, lassítható és a betegek életminősége javítható. Alapvető kezelési elemek:

  • Dohányzás abbahagyása: a legfontosabb lépés, amely lassítja a betegség romlását.
  • Gyógyszeres kezelés: inhalációs hörgőtágítók (rövid és hosszú hatású), szükség szerint inhalációs kortikoszteroidok kombinációban hörgőtágítókkal; akut fellángoláskor rövid kurzusú szisztémás kortikoszteroidok és antibiotikumok alkalmazhatók.
  • Helyettesítő oxigénterápia: azoknak, akiknek tartósan alacsony a vér oxigénszintje, kiegészítő oxigén javíthatja a túlélést és a terhelhetőséget. Hosszú távon, napi mintegy 15 órás használat csökkentheti a szívelégtelenség és a halálozás kockázatát. A normális vagy csak enyhén csökkent oxigénszintű betegek esetében az oxigén néha rövid távon enyhíti a légszomjat, de nem mindig javítja a túlélést.
  • Pulmonális rehabilitáció: célzott légzőtorna, fizikai edzés, oktatás és tanácsadás — jelentősen javítja a funkcionalitást és életminőséget.
  • Sebészeti beavatkozások: súlyos, jól meghatározott esetekben szóba jöhet a bullektómia (nagy légzsákok eltávolítása), tüdővolumentesítő műtét (LVRS) vagy végső esetben tüdőtranszplantáció — a beteg kiválasztását gondos vizsgálat előzi meg.

Megelőzés és életmódbeli tanácsok

  • teljes dohányzásmentesség; a passzív dohányzás kerülése,
  • munkahelyi és környezeti légszennyezés csökkentése, védőfelszerelés használata veszélyes munkakörnyezetben,
  • influenza és pneumococcus elleni védőoltások: ezek csökkentik a súlyos légúti fertőzések és a fellángolások kockázatát,
  • egészséges táplálkozás és testsúlykontroll, rendszeres, az állapotnak megfelelő testmozgás,
  • légzéskönnyítő technikák (például pursed-lip breathing) megtanulása a légszomj enyhítésére.

Szövődmények és prognózis

Az emfizéma súlyos esetben vezethet pulmonalis hipertenzióhoz és jobb szívfél elégtelenséghez (cor pulmonale). A betegség különösen veszélyes, ha gyakoriak az exacerbációk, mert ezek gyorsíthatják a tüdőfunkció romlását és növelik a halálozás kockázatát. A korai diagnózis, a dohányzás elhagyása és a megfelelő kezelés javítja a hosszú távú kilátásokat.

Figyelmeztetések

Az otthoni oxigénkezelés tűzveszélyes lehet: az oxigént használók soha ne dohányozzanak, mert az jelentősen növeli a tüzek és súlyos égési sérülések kockázatát. Ha oxigént írnak elő, fontos a készülék és a vezetékek biztonságos elhelyezése, illetve a használati utasítások betartása.

Ha légszomj hirtelen rosszabbodik, láz, zöldes-sárgás köpet, mellkasi fájdalom vagy tudatzavar jelentkezik, az akut fellángolás vagy fertőzés jele lehet — ilyenkor orvosi ellátás szükséges. A kezelési tervet mindig a kezelőorvos állítja össze a beteg egyéni állapota alapján.