Emfizéma (tüdőtágulat) — meghatározás, okok, tünetek és kezelés
Emfizéma (tüdőtágulat) — ismerje meg okait, tüneteit és modern kezelési lehetőségeit: dohányzás, gyógyszerek, oxigénterápia és életmódváltás a jobb légzésért.
Az emfizéma a tüdő légzőszervi betegsége, amely a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) csoportjába tartozik. Jellemzője a tüdő léghólyagocskáinak (az úgynevezett alveolusok) szerkezetének károsodása: sok apró léghólyag összeolvad, és így kevesebb, nagyobb légtér marad, ami rontja a gázcserét. Ennek következtében nehezebb a levegő kifújása, a légzés hatékonysága csökken, és jellegzetes fizikai tünetek (például a „hordó mellkas”) alakulhatnak ki.
Hogyan alakul ki és miért alakulhat ki
Az emfizéma leggyakoribb oka a dohányzás. A cigarettafüst és más irritáló anyagok hosszú távú belégzése gyulladást és a tüdő szövetének lebomlását idézi elő. Ritkább oka lehet öröklött anyagcsere-hiba, például az alfa-1 antitripszin hiánya, valamint ismételt légúti fertőzések, levegőszennyezés vagy munkahelyi károsító ágensek.
Tünetek
- Légszomj (kezdetben megerőltetéskor, később nyugalomban is),
- krónikus köhögés, gyakran köpetképződéssel,
- csökkent terhelhetőség, fáradékonyság,
- gyakori akut rosszabbodási epizódok (exacerbációk),
- jellegzetes testalkat: előreugró, „hordó” mellkas, súlycsökkenés előrehaladott betegségben,
- az oxigénhiány következtében kékes bőrszín (cianózis) és szívpanaszok súlyos esetben.
Diagnózis
A diagnózis a kórtörténet, fizikális vizsgálat és légzésfunkciós vizsgálatok összességén alapul. Fontos vizsgálatok:
- Spirometria — a légzésfunkció mérésére szolgáló alapvizsgálat, amely kimutatja a kilégzési akadályt,
- mellkasröntgen vagy számítógépes tomográfia (CT) — a tüdő szerkezetének vizsgálata,
- artériás vagy pulzoximetriás oxigénszint-mérés,
- kiegészítésként laborvizsgálatok, beleértve az alveolus működésére vonatkozó egyéb teszteket, és súlyos vagy fiatal betegek esetén alfa-1 antitripszin-szint vizsgálata.
Kezeletési lehetőségek
Az emfizéma nem teljesen gyógyítható, de a tünetek és a betegség előrehaladása nagyrészt kezelhető, lassítható és a betegek életminősége javítható. Alapvető kezelési elemek:
- Dohányzás abbahagyása: a legfontosabb lépés, amely lassítja a betegség romlását.
- Gyógyszeres kezelés: inhalációs hörgőtágítók (rövid és hosszú hatású), szükség szerint inhalációs kortikoszteroidok kombinációban hörgőtágítókkal; akut fellángoláskor rövid kurzusú szisztémás kortikoszteroidok és antibiotikumok alkalmazhatók.
- Helyettesítő oxigénterápia: azoknak, akiknek tartósan alacsony a vér oxigénszintje, kiegészítő oxigén javíthatja a túlélést és a terhelhetőséget. Hosszú távon, napi mintegy 15 órás használat csökkentheti a szívelégtelenség és a halálozás kockázatát. A normális vagy csak enyhén csökkent oxigénszintű betegek esetében az oxigén néha rövid távon enyhíti a légszomjat, de nem mindig javítja a túlélést.
- Pulmonális rehabilitáció: célzott légzőtorna, fizikai edzés, oktatás és tanácsadás — jelentősen javítja a funkcionalitást és életminőséget.
- Sebészeti beavatkozások: súlyos, jól meghatározott esetekben szóba jöhet a bullektómia (nagy légzsákok eltávolítása), tüdővolumentesítő műtét (LVRS) vagy végső esetben tüdőtranszplantáció — a beteg kiválasztását gondos vizsgálat előzi meg.
Megelőzés és életmódbeli tanácsok
- teljes dohányzásmentesség; a passzív dohányzás kerülése,
- munkahelyi és környezeti légszennyezés csökkentése, védőfelszerelés használata veszélyes munkakörnyezetben,
- influenza és pneumococcus elleni védőoltások: ezek csökkentik a súlyos légúti fertőzések és a fellángolások kockázatát,
- egészséges táplálkozás és testsúlykontroll, rendszeres, az állapotnak megfelelő testmozgás,
- légzéskönnyítő technikák (például pursed-lip breathing) megtanulása a légszomj enyhítésére.
Szövődmények és prognózis
Az emfizéma súlyos esetben vezethet pulmonalis hipertenzióhoz és jobb szívfél elégtelenséghez (cor pulmonale). A betegség különösen veszélyes, ha gyakoriak az exacerbációk, mert ezek gyorsíthatják a tüdőfunkció romlását és növelik a halálozás kockázatát. A korai diagnózis, a dohányzás elhagyása és a megfelelő kezelés javítja a hosszú távú kilátásokat.
Figyelmeztetések
Az otthoni oxigénkezelés tűzveszélyes lehet: az oxigént használók soha ne dohányozzanak, mert az jelentősen növeli a tüzek és súlyos égési sérülések kockázatát. Ha oxigént írnak elő, fontos a készülék és a vezetékek biztonságos elhelyezése, illetve a használati utasítások betartása.
Ha légszomj hirtelen rosszabbodik, láz, zöldes-sárgás köpet, mellkasi fájdalom vagy tudatzavar jelentkezik, az akut fellángolás vagy fertőzés jele lehet — ilyenkor orvosi ellátás szükséges. A kezelési tervet mindig a kezelőorvos állítja össze a beteg egyéni állapota alapján.
Egy elhunyt személy tüdejének egy olyan metszete, amely súlyos tüdőtágulást mutat. A fekete "buborékok" emphysemás alveolusok, amelyek kitágultak és a dohányzásból származó fekete szénnel vannak tele.
Egy tüdőtágulásban szenvedő személy mellkasi röntgenfelvétele. A bal tüdőben (a kép jobb oldalán) a nyílnál egy halvány buborékos rész látható, amely úgy néz ki, mint egy kísérteties szőlőfürt. Ez az emphysema
Ez a mikroszkópos kép a tüdőszövet nagyon nagy kiterjedésű, kitágult metszeteit mutatja. Ezeknek a "lyukaknak" aprónak kellene lenniük, és több ezernek kellene lenniük, ahelyett, hogy csak százak lennének.
Társítások
A tüdőtágulás általában krónikus hörghuruthoz társul. Mivel meglehetősen nehéz elhatárolni a tüdőtágulás vagy a krónikus hörghurut "tiszta" eseteit, ezeket együttesen krónikus obstruktív tüdőbetegségnek (COPD) tekintik.
Külső hivatkozások
- Globális kezdeményezés a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel kapcsolatban
Kérdések és válaszok
K: Mi az a tüdőtágulás?
V: Az emfizéma a tüdőt érintő betegség.
K: Mi a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)?
V: A COPD olyan betegségek összessége, amelyeknél a levegő áramlása a tüdőben akadályozott.
K: Mi okozza a tüdőtágulást?
V: Az emfizémát leggyakrabban a dohányzás okozza, de más betegségek is okozhatják, vagy egyáltalán nem ismert az oka.
K: Mi történik a tüdőben egy emphysemás személynél?
V: A tüdőtágulatban szenvedő személyeknél a tüdő légutak végén lévő nagyon kicsi légzsákok sok zsákból sokkal nagyobb zsákokká kezdenek szétesni, így az emberek nehezen tudják kifújni a levegőt a tüdőből, és létrejön a tüdőtágulatra jellemző "hordós mellkas".
K: Van-e gyógymód a tüdőtágulatra?
V: Nem, az emphysema nem gyógyítható.
K: Milyen kezeléseket alkalmaznak az emphysema kezelésére?
V: A tüdőtágulás kezelése magában foglalja a dohányzás abbahagyását és olyan gyógyszerek szedését, mint a "hörgőtágítók" és néha a kortikoszteroidok. A nyugalmi állapotban alacsony oxigénszinttel rendelkezők számára kiegészítő oxigén ajánlott, és javíthatja az emberek mozgásképességét.
K: Milyen kockázatokkal jár az oxigénpótlás a tüdőtágulásban szenvedők számára?
V: Fennáll a tűzesetek kockázata, és kevés előnnyel jár, ha az oxigént szedők továbbra is dohányoznak.
Keres