Szabad akarat
A szabad akarat azt jelenti, hogy képesek vagyunk választani a különböző cselekvések között. Ha egy cselekedetet (például jónak vagy rossznak) ítélünk meg, annak csak akkor van értelme, ha a cselekedet szabadon választott.
Az olyan dolgok, mint a tanácsadás, a meggyőzés és a tiltás, értelmetlenek, hacsak az emberek nem rendelkeznek valamiféle szabad akarattal. A szabad akarat azt jelenti, hogy az emberek különböző dolgokat tehetnek. A különböző cselekvésmódok különböző eredményekkel járnak. Hagyományosan csak a szabad akaratú cselekedetek érdemelnek elismerést vagy hibáztatást. Ha nincs szabad akarat, akkor nincs értelme vagy igazságossága annak, hogy bárkit is jutalmazzunk vagy büntessünk bármilyen cselekedetért.
A szabad akarat az etikai filozófia egyik fő problémája, és a tudományfilozófia szempontjából is fontos.
A hétköznapi életben és a jogban általában feltételezik, hogy az emberek szabad akarattal rendelkeznek, és felelősek azért, amit tesznek.
A filozófiában
Determinizmus
A determinizmus abból az elképzelésből ered, hogy a világunk - és az univerzum - valamilyen módon inkább egy géphez hasonlít. Ez az elképzelés nagyon régre nyúlik vissza a történelemben (legalább 2500 évre).
Kemény determinizmus
A determinizmusnak több fajtája is létezik, de lényegében az az elképzelés, hogy a múltbeli események teljes mértékben meghatározzák (okozzák) a jövő eseményeit. Ez ugyanaz, mintha azt mondanánk, hogy "az univerzum olyan, mint egy óramű". Ha mindent tudnánk róla, pontosan meg tudnánk jósolni, hogy mi fog történni. Ennek illusztrálására Pierre-Simon Laplace 1814-ben egy gondolatkísérletet javasolt, amelyet Laplace démonának nevezett el. Ha determinizmusról van szó, akkor nem létezhet szabad akarat.
Azt a nézetet, amely szerint a determinisztikus világegyetem azt jelenti, hogy az embereknek nincs szabad akaratuk, "inkompatibilizmusnak" nevezik. Ez azt jelenti, hogy ha a determinizmus igaz, akkor összeegyeztethetetlen a szabad akarattal, és így a szabad akarat nem létezik.
Lágy determinizmus
Sok gondolkodónak nem tetszik, ami a kemény determinizmusból következik, és olyan elképzeléseket fogalmaztak meg, hogy miért van szabad akaratunk. Itt csak az egyik ilyen elképzelést ismertetjük.
A lágy determinizmus (vagy "kompatibilizmus") megpróbálja megtartani a determinizmust, de mégis azt állítja, hogy a szabad akarat lehetséges. David Hume-nak volt ez az álláspontja. Hume szerint a szabad akarat nem az a képesség, hogy azonos körülmények között más döntést hozhatunk. Mivel a körülmények között lehetnek apró különbségek, más döntést lehet hozni. Chrysippos. egy sztoikus filozófus egy szekérhez kötött kutya példáját hozza fel. Ez a kutya szabadon dönthet úgy, hogy követi a szekeret. William James 1884-ben A determinizmus dilemmája című művében alkotta meg a "puha determinizmus" kifejezést. James ott azt írja: "Általános vélemény, hogy a szabad akarat vitájából már régen kipréselték a levét". James a továbbiakban Plutarkhoszhoz hasonlóan azt állította, hogy az események két csoportba sorolhatók: az ok-okozati úton determináltak és a többiek.
"Én magam úgy vélem, hogy a matematikai és fizikai tudomány minden nagyszerű eredménye - az evolúcióról, a törvények egységességéről és a többiről szóló tanaink - abból a fékezhetetlen vágyunkból ered, hogy a világot racionálisabb formába öntsük elménkben, mint amilyenbe tapasztalataink nyers rendje dobta. A világ nagymértékben plasztikusnak mutatkozott a racionalitás iránti igényünkkel szemben. Hogy mennyire fog még plasztikusnak mutatkozni, azt senki sem tudja megmondani... Ha a világ természetének kifejezésére szolgáló bizonyos formula sérti erkölcsi igényemet, éppoly szabadon fogom magam, hogy a tengerbe dobjam, vagy legalábbis kételkedjem benne, mintha csalódást okozna a sorrendiség egyenletességének igényében... Az oksági elv például - mi ez, ha nem posztulátum, üres név, amely azt az igényt takarja, hogy az események sorrendje... az egyik dolognak a másikhoz való mélyebbfajta összetartozását nyilvánítsa meg, mint a puszta önkényes egymás mellé helyezés, amely most fenomenálisan megjelenik?".
- William James, The Will to Believe, 147. o.
A jogban
A törvény feltételezi, hogy szabad akaratunk van. A bíróságok feladata kideríteni, hogy az emberek mikor tesznek meg dolgokat, és mit gondoltak, amikor úgy döntöttek, hogy megteszik. Gondoljunk például valakire, aki megöl valakit. A bíróság megpróbálja kideríteni, hogy (1) valóban megölte-e a másik személyt, és (2) eldöntötte-e, hogy megteszi. A bíróságok nem teszik fel a fenti filozófiai kérdést.
A tudományban
Fizika
A múltban az olyan emberek, mint Démokritosz, a világegyetemet determinisztikusnak tekintették. Egyesek úgy gondolták, hogy elegendő információ birtokában tökéletesen meg tudják jósolni, mi fog történni a jövőben. A modern tudomány azonban a determinisztikus és a sztochasztikus elméletek keveréke.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a szabad akarat?
V: A szabad akarat a különböző cselekvések közötti választás képessége.
K: Miért csak akkor van értelme megítélni egy cselekvést, ha az szabadon választott?
V: Ha egy cselekedet nem szabadon választott, akkor a cselekvő személynek nincs ráhatása, és nem vonható felelősségre.
K: Miért értelmetlenek az olyan dolgok, mint a tanácsadás, a meggyőzés és a tiltás szabad akarat nélkül?
V: Ezek a cselekedetek értelmetlenek, ha az emberek nem rendelkeznek szabad akarattal, mert csak akkor tudják a tanácsadás, a meggyőzés és a tiltás befolyásolni a viselkedésüket, ha az emberek képesek megválasztani a cselekedeteiket.
K: Mit jelent a szabad akarat?
V: A szabad akarat azt jelenti, hogy az emberek különböző dolgokat tehetnek, és a különböző cselekvésmódok különböző eredményekkel járnak.
K: Mely cselekedetek érdemelnek elismerést vagy hibáztatást?
V: Hagyományosan csak a szabad akaratú cselekedetek érdemelnek elismerést vagy hibáztatást.
K: Miért jelent problémát a szabad akarat az etikai filozófiában?
V: A szabad akarat azért jelent problémát az etikai filozófiában, mert kérdéseket vet fel az egyének tetteikért való felelősségével és elszámoltathatóságával kapcsolatban.
K: Miért fontos a szabad akarat a tudományfilozófia szempontjából?
V: A szabad akarat azért releváns a tudományfilozófia számára, mert kérdéseket vet fel a természeti világ kiszámíthatóságával és determinizmusával kapcsolatban.
