Nemi kétalakúság
A nemi dimorfizmus egy fogalom a biológiában. Azt jelenti, hogy egy faj hím és nőstény példányai feltűnően különböznek egymástól. A szó a görög di (kettő) és morphe (forma) szavakból származik.
Ez a polimorfizmus leggyakoribb típusa. Ez lehet a szexuális szelekció eredménye, azaz az azonos faj tagjai közötti szaporodási verseny eredménye. Általánosabban a nemi dimorfizmus öröklődik, ami azt jelenti, hogy a hímek és nőstények közötti különbségeknek túlélési értéke van.
Azokat a tulajdonságokat, amelyek megkülönböztetik egy faj két nemét, másodlagos nemi jellegzetességeknek nevezzük. Ezek nem közvetlenül a szaporodási rendszer részei. Olyan tulajdonságok szexuális szelekciójának termékei, amelyek az egyednek a túlélésben és a szaporodásban előnyt biztosítanak riválisaival szemben.
A nemek közötti különbség lehet:
- Méret: A hímek egyes fajoknál háremeket tartanak fenn ("birtoklása" a nőstények egy csoportjának). Ebben az esetben a hímek általában nagyobbak, mint a nőstények, pl. gorillák, oroszlánok.
- A nemi dimorfizmus szélsőséges a rotipókoknál, a hímek (ha vannak) mindig sokkal kisebbek, mint a nőstények. Még szélsőségesebbek a tengeri ördögök, amelyek apró hímjei fizikailag összeolvadnak a nőstényekkel, hogy kimérát alkossanak.
- Néha az egyik nemnek további (udvarláskor használt) jellemzői vannak: a szarvasok agancsa, a nők melle,...
- Szőrzet (a hímeknek gyakran több szőrzetük van, pl. a gorilláknak).
- Fogak: Csak a hímeknek van agyara. Afrikai elefánt: mindkét nemnek van agyara. sertés és rozmár: a hímeknek nagyon kifejezett agyarai vannak.
- A szarvakat vagy agancsokat gyakran csak a hímek hordják.
- Színeződés: a lepkéknél gyakori a szexuális dimorfizmus. A batesi mimikri gyakran csak a nőstényeken figyelhető meg, míg a hímek a típusukra jellemző színekkel rendelkeznek. Ez a szokásos magyarázat: a nőstények, amelyek gyakran a tojások értékes rakományát hordozzák, a legnagyobb hasznot húzzák a mimikriből. A hímeknek, amelyeknek a párzás előtt fel kell ismerniük a nőstényeket, meg kell mutatniuk, hogy milyenek is ők valójában.
A nemi dimorfizmus fő funkciója, hogy különböző módokon javítsa az egyedek párzási esélyeit:
- Párválasztás. Ebben az esetben általában a hímek mutatkoznak, és a nőstények választanak.
- Területvédelem. A hímek jelezhetik a többi hímnek, hogy egy terület "az övék".
- Harc. Ha a hímek fegyvert viselnek, akkor azt a párjukért folytatott harcban használhatják. A fegyverek és a méret többfunkciósak: a ragadozók elleni védekezésre és a fajuk más hímjei ellen is használják őket.
Egyes állatok csak a párzási időszakban mutatják ezeket a különbségeket. A szarvasok az agancsukat, a pávák pedig a farkukat vetik le a szezonon kívül. Ez minimálisra csökkenti a nemi dimorfizmus legfontosabb hátrányát, vagyis azt, hogy a hímeket sokkal könnyebben észreveszik a ragadozók.
Orygia recens pillangó: a felső képen a hím, alul a nőstény, amelynek nincsenek szárnyai. A nemzetség több faja is ilyen elrendezésű.
Páva udvarol a pávának
Nőstény (balra) és hím közönséges fácán, szemléltetve a nagy szín- és méretbeli különbséget.
Nőstény (balra) és hím Argiope appensa pókok: a hím sokkal kisebb, mint a nőstény.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a szexuális dimorfizmus?
V: A szexuális dimorfizmus egy olyan elképzelés a biológiában, amely azt jelenti, hogy egy faj hím és nőstény egyedei eléggé különböznek ahhoz, hogy könnyen megkülönböztethetők legyenek.
K: Mit jelent a "dimorfizmus" szó?
V: A "dimorfizmus" szó a görög di (két) és morphe (forma) szavakból származik, ami két formát jelent.
K: Mi okozza a nemi dimorfizmust?
V: A nemi dimorfizmust általában a szexuális szelekció okozza, ami az azonos faj tagjai között a szaporodási partnerekért folyó versenyt jelenti.
K: Mik a másodlagos nemi jellemzők?
V: A másodlagos nemi jellegzetességek olyan dolgok, amelyek egy faj két nemét különbözővé teszik, de nem közvetlenül a szaporodási rendszerük részei. Ezek általában olyan tulajdonságok, amelyek az állatnak előnyt biztosítanak a túlélés és a szaporodás szempontjából.
K: Hogyan mutatkozik meg az emberekben a nemi dimorfizmus?
V: Az embereknél a nemi dimorfizmus egyik példája, hogy a férfiak szakállat növesztenek, míg a nők nem. Ez a nemek közötti különbség kiterjedhet a méretre, a fogakra, a szarvakra vagy agancsokra, a színezésre és a szőrzetre is.
K: Milyen példák vannak az állatoknál megfigyelhető szélsőséges szexuális dimorfizmusra?
V: A rotipókoknál a hímek (ha vannak) mindig sokkal kisebbek, mint a nőstények; a tengeri ördögöknél apró hímek vannak, amelyek fizikailag összeolvadnak a nőstényekkel; a szarvasoknál csak a hímeknek van agancsa; az ázsiai elefántoknál csak a hímeknek van agyara; a sertéseknél és a rozmároknál csak a hímeknek vannak nagyon kifejezett agyarai; a pillangóknál gyakran mutatkoznak különbségek a nemek közötti színezésben; stb.
K: Miért létezik szexuális dimorfizmus? V: A nemi dimorfizmus fő funkciója, hogy javítsa az egyedek párzási esélyeit a párválasztás, a területvédelem, a párválasztásért folytatott küzdelem, a fegyverek vagy a méret előnyként való felhasználása más versenytársakkal vagy ragadozókkal szemben stb. révén, valamint az, hogy a párzási időszakban az egyik nemet könnyebben észrevegyék a potenciális társak, míg máskor a ragadozók számára minimálisra csökkentse a láthatóságot.
