Kézi fejsze (handaxe): a kőkorszak kétélű eszköze és története
Fedezze fel a kézi fejsze történetét: az acheulei és mousteri kőkorszak kétélű szerszáma, használata, eredete és régészeti leletek 1,5 millió évre visszanyúló nyomai.
A kézi fejsze az alsó (korai) és középső paleolitikum kőkorszakának kőszerszáma. Kétélű volt, mindkét oldalán hasonló, és a kézben tartották, nem nyéllel, mint a modern fejszéket. Közvetlenül a kézben tartották, talán egy bőrdarabba csomagolva.
Ez a fajta fejsze az acheulei és a mousteri kultúrákra jellemző, és az emberiség történelmének legrégebben használt szerszáma. A kézi fejszéket minden bizonnyal legalább másfél millió évig használták. A korábbi emberfajok, például a Homo erectus és a Homo neanderthalensis (neandervölgyi ember) készítették; ez volt az egyik legfontosabb eszközük. A kézi fejszés kultúrákat megelőzte egy még régebbi, kezdetleges kőszerszámokat használó oldowai kultúra (2,6-1,7 millió évvel ezelőtt) Afrikában. Ma már tudjuk, hogy az első kőszerszámokat valószínűleg az ausztrálpithekusok készítették. Az afrikai Nagy Hasadék-völgyben találtak rájuk körülbelül 3,3 millió évvel ezelőttről.
A kínai Guangxiban található Baise-ből származó új régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy Kelet-Ázsiában alkalmanként kézi balták is léteztek. Azonban, mint a hivatkozás mutatja, a leletek túlnyomó többségükben vágóeszközök és pelyhek voltak. A szerzők szerint "A kőszerszám-összeállítás szoros összefüggéseket mutat a kavicsos szerszámiparral... Dél-Kínában".
A Movius vonal néven ismert vonal két részre osztja az Óvilágot: nyugaton a kézi fejszés területek, keleten pedig a helikopteres vagy flakkal és forgáccsal ellátott területek találhatók. Feltételezhetően legalább két különböző kulturális hagyomány létezett.
Képgaléria
10 Képek
Készítés, technika és típusok
A kézi fejszék jellemzően bifaciális (kétoldali) pattintással készültek: a durvább leválasztásokat követően a készítő fokozatosan vékonyította és formálta a darabot. A munkafolyamatok közé tartoztak a hard hammer (kőkalapáccsal végzett) ütések és a finomabb, lágyabb anyaggal (csont, fa) történő soft hammer munkák, amelyek lehetővé tették a simább peremeket és vékonyabb profilokat.
- Tipikus formák: ovális (ovate), csepp alakú (teardrop), hegyes (pointed), szív alakú (cordate) és háromszögű változatok.
- Nyélzés kérdése: a korai kézi fejszéket általában kézben tartották, de a későbbi időszakokból és más típusokból ismert a nyélhez rögzítés (hafting) használata is; erre közvetett bizonyítékokat mutattak ki néhány eszközön.
- Anyag: a nyersanyagokat (kvarcit, homokkő, bazalt, kovakő stb.) helyben elérhetőségük és minőségük alapján választották ki.
Funkciók és használati nyomok
A kézi fejszék sokoldalú, többcélú eszközök voltak. Legfontosabb felhasználásaik közé tartozott a vágás és darabolás (pl. állati testek feldolgozása), kaparás (bőrök tisztítása), faragás, markolás és kisebb ütőmunkák. A használati nyomok (mikroszkopikus élsérülések, kopás, anyagmaradványok) alapján a kutatók részletes képet kaptak arról, hogyan alkalmazták ezeket az eszközöket.
Az experimentális régészet és a mikroszkópos használati vizsgálatok kimutatták, hogy egy jól kialakított kézi fejsze hatékonyan vághat és hasíthat, és egyetlen eszköz többféle feladatot is elláthatott a táplálékszerzéstől a nyersanyagmegmunkálásig.
Időbeliség és elterjedés
A kézi fejsze legkorábbi, jól dokumentált megjelenése az Acheulean kultúrához köthető, amely körülbelül 1,76 millió évvel ezelőttől jelent meg Afrikában és később terjedt el Európában és Ázsiában. Előtte az Oldowan-hoz tartozó egyszerű kavicseszközök (2,6–1,7 Ma) voltak a jellemzők; ennél is korábbról (kb. 3,3 Ma) ismert a Lomekwian/korai eszközcsoport bizonyítéka a Nagy Hasadék-völgy térségéből.
A kézi fejsze használata hosszú időn át fennmaradt, és különböző emberfajok – Homo erectus, későbbi Homo-csoportok és helyenként a Homo neanderthalensis – kultúráiban is megjelent, bár a középső paleolitikumra a pelyhes, flake-alapú (például Levallois) technikák egyre fontosabbá váltak.
Movius-vonal és kelet-ázsiai leletek
A Movius vonal elmélete szerint az Óvilágot elválasztotta egy térbeli különbség: nyugaton (Afrika, Európa) gyakoriak az Acheulean kézi fejszék, míg kelet-Ázsiában többnyire egyszerűbb kavicsos és lemezes (flake) technológiák domináltak. Ennek okai vitatottak: lehetnek környezeti (nyersanyag rendelkezésre állása), funkcionális vagy kulturális jellegűek. A Baise környéki kínai leletek arra utalnak, hogy Kelet-Ázsiában sem teljesen hiányoztak a kézi balták, bár ott a gyűjtemények többsége továbbra is más típusú eszközöket tartalmaz.
Kutatási módszerek és jelentőség
A kézi fejszék tanulmányozása ma számos módszert egyesít: makroszkópos morfológiai elemzés, mikroszkópos használati vizsgálat (use-wear), őrlésterületi és vegyi maradványvizsgálatok (residue analysis), valamint kísérleti régészet, amely rekonstruálja a készítést és a használatot. Dátumozásukhoz rétegrendi vizsgálatokat, paleomágneses méréseket, vulkanikus rétegek (tefra) és biostratigráfiai adatok felhasználását alkalmazzák.
Összefoglalva, a kézi fejsze az ember technikai fejlődésének ikonikus eszköze: egyszerű megjelenése ellenére nagy szerepet játszott a nyersanyag-előkészítésben, az élelmiszerszerzésben és az általános túlélési stratégiákban. Tanulmányuk segít megérteni a korai ember gondolkodását, kézügyességét és kulturális adaptációit.
Termelés
A régebbi kézi fejszéket kőkalapáccsal történő közvetlen ütéssel készítették, és vastagságukról és kanyargós szélükről lehet őket megkülönböztetni. A későbbi mousteri kézi fejszéket puha agancs- vagy facsővel készítették, és sokkal vékonyabbak, szimmetrikusabbak és egyenes szegélyűek.
Egy tapasztalt kovakőfaragónak kevesebb mint 15 percre van szüksége egy jó minőségű kézi fejsze elkészítéséhez. Egy egyszerű kézi fejsze kevesebb mint 3 perc alatt elkészíthető egy strandkavicsból.
Nyersanyagok
A kézi balták főként tűzkőből készültek, de használtak riolitokat, fonolitokat, kvarcitokat és más, meglehetősen durva kőzeteket is. Attól függ, milyen kőzetek álltak rendelkezésre a környéken. Az obszidiánt ritkán használták, mert nem sok helyen fordul elő. Ragyogó pengét eredményez, de könnyebben törik, mint a tűzkő.
Formák
Számos alapformát, például szív alakú, ovális vagy háromszög alakú formát különböztetnek meg, de ezek jelentőségéről nem állapodtak meg.
Funkció
A kézi fejszék kétségtelenül többcélú eszközök voltak. A vágóélükkel kapcsolatos kutatások kimutatták, hogy sok esetben húsok levágására használták őket. Ez magában foglalta a csontvelő kivonását (ami megmagyarázza a hegyes véget) és a csontok, izmok és inak általános feldarabolását. A Boxgrove kőbányában végzett kísérletek ezt látszólag alátámasztják. Azt biztosan tudjuk, hogy a neandervölgyiek legalábbis nagytestű emlősökre, például mamutokra vadásztak, és ez más kézi fejszés kultúrákra is igaz lehet. Egy ilyen nehéz szerszám szükségessége tehát könnyen érthető. A kézi fejsze forgatása jelentős erőt igényel, de a neandervölgyiek felsőteste erősebb volt, mint a miénk.
Az 1990-es években Boxgrove-ban végzett vizsgálatok, amelyek során egy hentes kézi fejszével próbált feldarabolni egy tetemet, kimutatták, hogy a kézi fejsze tökéletesen alkalmas a csontvelő feldarabolására, amely magas fehérje- és vitamintartalmú, és ezért táplálékforrásként nagy becsben tartották.
Kapcsolódó oldalak
- Kőszerszám
- Paleolitikum
Kérdések és válaszok
K: Mi az a kézi fejsze?
V: A kézi fejsze az alsó (korai) és középső paleolitikum kőkorszakának kőszerszáma. Kétélű, mindkét oldalán hasonló volt, és a modern fejszékhez hasonló nyél nélkül tartották a kézben.
K: Kik készítettek kézi fejszéket?
V: Kézi fejszéket a korábbi emberfajok, például a Homo erectus és a Homo neanderthalensis (neandervölgyi ember) készítettek.
K: Mióta használnak az emberek kézi fejszéket?
V: A kézi fejszéket legalább 1,5 millió éve használják.
K: Mi előzte meg a kézi fejszék használatát?
V: A kézi fejszék használatát egy még régebbi, 2,6-1,7 millió évvel ezelőttre datált, primitív kőszerszámokat használó oldowai kultúra előzte meg Afrikában. Ma már ismert, hogy az első kőszerszámokat valószínűleg az ausztralopithecinák készítették körülbelül 3,3 millió évvel ezelőtt az afrikai Nagy Hasadékvölgyben.
K: Vannak-e példák a kézi fejsze használatára Afrikán kívül?
V: Igen, a kínai Baise (Guangxi) városából származó új régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy időnként találtak kézi fejszéket Kelet-Ázsiában; ezek a leletek azonban túlnyomórészt inkább aprítóeszközök és pelyhek voltak, mint valódi kézi fejszék.
K: Mi osztja két részre az Óvilágot a szerszámhasználat tekintetében?
V: A Movius vonal két részre osztja az Óvilágot a szerszámhasználat tekintetében; nyugaton vannak azok a területek, ahol az emberek elsősorban kézi fejszéket használtak, míg keleten azok a területek, ahol az emberek inkább forgácsoló vagy pattintó- és forgácsszerszámokat használtak.
K: Miért gondolják a kutatók, hogy legalább két különböző kulturális hagyomány létezett a szerszámhasználat tekintetében?
V: A kutatók úgy vélik, hogy legalább két különböző kulturális hagyománynak kellett lennie, mert egyes kultúrák az Óvilágon belüli elhelyezkedésüktől függően inkább az egyik szerszámtípust használták, mint a másikat; a nyugaton fekvő kultúrák inkább a kézi fejszéket, míg a keleten fekvő kultúrák inkább a fakopácsokat vagy a flak-and-chip eszközöket részesítették előnyben.
Kapcsolódó cikkek
Szerző
AlegsaOnline.com Kézi fejsze (handaxe): a kőkorszak kétélű eszköze és története Leandro Alegsa
URL: https://hu.alegsaonline.com/art/42164
Források
- bbc.co.uk : bbc.co.uk/news/science-environment-32804177
- nature.com : nature.com/articles/nature14464?error=cookies_not_supported&code=84aebe30-19a9-44ce-9e51-…
- english.ivpp.cas.cn : english.ivpp.cas.cn