Nagy-korallzátony (Ausztrália): leírás, élővilág és környezeti veszélyek
Nagy-korallzátony (Ausztrália): felfedezés, lenyűgöző élővilág és a globális felmelegedés miatti korallfehérítés veszélyei — miért létfontosságú a megóvása?
Nagy-korallzátony a világ legnagyobb korallzátonya. Az ausztráliai Queensland partjainak közelében található. Közel 2900 korallzátonyból és több mint 600 szigetből áll. Területe 327 800 km² és 2600 km hosszú. Az UNESCO a világörökség fontos helyszínei közé sorolta. A Nagy-korallzátony az élőlények által létrehozott legnagyobb struktúra, és még a világűrből is látható. A zátonyokat számos veszély fenyegeti; ma a legnagyobb problémát a korallok kifehéredése jelenti, amit elsősorban a globális felmelegedés következtében emelkedő tengervíz-hőmérséklet idéz elő. A 2016-os év során a valaha feljegyzett legsúlyosabb elhalás történt: egy 700 km-es (435 mérföldes) korallszakasz kétharmada pusztult el kilenc hónap alatt.
Elhelyezkedés és alapvető adatok
A Nagy-korallzátony a világ egyik legnagyobb tengeri ökoszisztémája. A zátonyok és szigetek hosszú láncolata a trópusi és szubtrópusi vizekben húzódik, változatos élőhelyeket — zátonygerinceket, lagúnákat, homokpadokat és mangrovemezőket — foglalva magába. A terület fontos szerepet játszik az ausztrál parti gazdaságban, a halászatban és a turizmusban.
Élővilág
A Nagy-korallzátony rendkívül gazdag biodiverzitással rendelkezik. Több ezer korall- és halfaj, tengeri teknősök, delfinek, bálnák, tengeri sünök, puhatestűek és szivacsok élnek itt. A korallok alkotják az alapját az egész rendszert összetartó táplálékhálózatnak: élőhelyet és táplálékot biztosítanak számos más faj számára. A zátonyok kulturális és gazdasági jelentősége mellett számos őslakos közösség számára is szent és életfontosságú terület.
Mi okozza a korallfehéredést és mi történik a zátonyokkal?
A korallfehéredés a korallok és bennük élő szimbionta alga (zooxanthella) kapcsolatának megbomlása miatt következik be. Ha a vízhőmérséklet huzamos ideig megemelkedik, a korallok kilökik ezeket az algákat, elveszítik színüket és létfontosságú energiaforrástól esnek el. Ha a stressz rövid ideig tart, a korallok képesek helyreállni, de ismétlődő vagy tartós meleg periódusok esetén a tömeges elhalás és a zátony szerkezetének összeomlása következhet be.
Az elmúlt évtizedben több súlyos tömeges fehéredési esemény is volt (például 1998, 2016, 2017 és 2020), amelyek jelentős károkat okoztak. A 2016-os esemény különösen súlyos volt: egy 700 km-es korallszakasz kétharmada pusztult el kilenc hónap alatt.
Egyéb fontos fenyegetések
- Óceánok elsavasodása: A légkörbe jutó szén-dioxid egy része a tengerekben oldódva csökkenti a víz pH-értékét, ami megnehezíti a korallok és más mészvázas élőlények számára a vázépítést.
- Ciklonok és viharok: Erős viharok fizikailag is károsíthatják a zátonyokat.
- Crown-of-thorns (/korallragadozó) csillagok: A nagy egyedszámú Acanthaster planci kitörések gyors korallpusztulást okozhatnak.
- Szennyezés és tápanyagterhelés: A part menti mezőgazdasági‑ és városi lefolyások üledéket és tápanyagokat juttatnak a vízbe, ami rontja a vízminőséget és elősegíti az algák burjánzását.
- Hajózás és ütközések: Hajóbalesetek, kotrási tevékenységek és olajszennyezések közvetlen károkat okozhatnak.
- Túlfogás és nem fenntartható halászat: Az ökológiai egyensúly felborulása hosszú távon rontja a zátonyok ellenállóképességét.
Védelmi intézkedések és helyreállítás
A Nagy-korallzátony védelmére több nemzetközi és belföldi program működik. Az UNESCO és más nemzetközi szervezetek felhívták a figyelmet a zátony állapotára, miközben az ausztrál kormány és a Queensland állam különböző intézkedéseket vezetett be:
- Marine Park rendszer és övezeti szabályozás: A Great Barrier Reef Marine Park Authority szabályozza a hajózást, halászatot és turisztikai tevékenységeket.
- Reef 2050 Long-Term Sustainability Plan: Hosszú távú terv a vízminőség javítására, a parti fejlesztések szabályozására és a természetes regeneráció támogatására.
- Vihar- és kárfelmérés, monitoring: Légifelvételek, műholdak és terepi kutatások segítik a károk nyomon követését és a gyors reagálást.
- Helyreállítási kísérletek: Korallkerti technikák (korallnövesztés, ültetés), lárvavetéses módszerek és génmegőrzési programok tesztelése zajlik a regeneráció elősegítésére.
- Helyi közösségek és őslakosok bevonása: A Traditional Owners szerepeltetése a menedzsmentben, helyi tudás integrálása a védelmi intézkedésekbe.
Mit tehetünk egyénileg és közösségként?
- Csökkentsük a személyes és közösségi üvegházhatású gázkibocsátást (kevesebb energiafogyasztás, fenntartható közlekedés, megújuló energiák támogatása).
- Támogassuk a fenntartható turizmust és a felelős kirándulási gyakorlatokat (ne tapossunk rá a korallokra, kövessük a helyi szabályokat).
- Csökkentsük a szennyezést és a műtrágya-lefolyást (fenntartható gazdálkodás, kertészeti gyakorlatok).
- Oktassuk a fiatalokat és támogassuk azokat a szervezeteket, amelyek a zátonyok védelmével foglalkoznak.
Összegzés
A Nagy-korallzátony globális ökológiai és kulturális kincs, ugyanakkor egyértelműen sebezhető a klímaváltozás és emberi hatások miatt. A helyreállítás és védelem hosszú távú, több területet — klíma-politikát, vízminőség-javítást, fenntartható gazdálkodást és kutatást — érintő együttműködést igényel. A címben jelzett problémák az egész bolygó számára figyelmeztetésként szolgálnak: a tengeri ökoszisztémák védelme globális felelősség.
Műholdfelvétel a Nagy-korallzátony egy részéről
Geológia
A Zátonykutató Központ félmillió éves korallmaradványokat talált. A korallok már 25 millió éve nőnek a térségben. A korallok nem mindig alkottak korallzátonyokat.
A Nagy-korallzátony korát nehéz meghatározni. Ennek oka, hogy a zátony a tengerszint változásával nőhet és zsugorodhat. Egy korallzátony átmérője, azaz szélessége évente 1-2 cm-t is nőhet. Évente 1 és 15 cm között nőhetnek felfelé is. A korall nem tud növekedni, ha a víz túl mély (150 méter vagy annál mélyebb), mert a napfényre van szüksége. A vízből (a tengerszint felett) nem tudnak növekedni.
A Great Barrier Reef Marine Park Authority és az Australian Institute of Marine Science szerint a jelenlegi élő zátony körülbelül 20 000 évvel ezelőtt kezdett növekedni. Egy régebbi zátonyon kezdett növekedni. Ez teszi a zátony kezdetét a napokban. A Nagy-korallzátony alját alkotó szárazföld egy parti síkság volt. A síkságon néhány nagy domb volt. E dombok némelyike régebbi zátonyok része volt.
A 20 000 évvel ezelőtti és a 6000 évvel ezelőtti időszak között a tengerszint emelkedni kezdett. Ahogy emelkedett, a korallok magasabbra tudtak nőni a parti síkság dombjain. 13 000 évvel ezelőtt a tengerszint 60 méterrel volt alacsonyabb a mainál. A korallok a parti síkság dombjai körül kezdtek növekedni. Ezekből kontinentális szigetek lettek. Ahogy a tengerszint magasabbra emelkedett, e kontinentális szigetek nagy részét víz borította. A korallok ekkor a dombok fölé tudtak nőni. Így alakultak ki a mai öblök és zátonyok. A Nagy-korallzátony tengerszintje az elmúlt 6000 évben nem sokat emelkedett. A CRC Reef Research Centre kiszámította, hogy a jelenlegi, élő zátony 6000-8000 éves.
Kimberley területén egy nagyon régi zátony zátony maradványait találták meg. Ez Nyugat-Ausztrália északi részén található.
A Nagy-korallzátony világörökségi területet 70 különböző területre osztották fel. Ezeket biorégióknak nevezik. Minden egyes biorégiónak megvannak a maga különleges növényei és állatai. A zátony biorégiók közül 30 zátony biorégió, 40 pedig nem zátony biorégió. A Nagy-korallzátony északi részén szalagzátonyok és deltazátonyok találhatók. A Nagy-korallzátony rendszer többi részén ilyen zátonyok nem léteznek.
Heron-sziget, egy korallsziget a Nagy-korallzátony déli részén.
Ökológia
A Nagy-korallzátonyban 1500 halfaj, valamint számos más állat, alga és korall él. Ezek között számos veszélyeztetett vagy veszélyeztetett faj is található. Ezek közül néhány csak ebben a zátonyrendszerben létezik.
Emlősök
A Nagy-korallzátonyban harminc bálna-, delfin- és delfinfajt láttak már. Ezek közé tartozik a törpe minkebálna, az indo-csendes-óceáni púpos delfin és a púpos bálna. Itt él a legtöbb dugongpopuláció.
Teknősök és vízimadarak
Hat tengeri teknősfaj érkezik a zátonyhoz szaporodni. Ezek a zöld tengeri teknős, a bőrhátú tengeri teknős, a karvalyteknős, a homokfejű tengeri teknős, a lapos hátú tengeri teknős és az olajfekete gerincteknős. A zöld tengeri teknősöknek két különböző csoportja él a Nagy-korallzátonyon. Az egyik csoport a zátony északi részén, a másik a déli részén él. Tizenöt tengeri fűfaj vonzza a dugongokat és a teknősöket. A halaknak is táplálékot és menedéket nyújtanak. A leggyakoribb tengeri fűfajok a Halophila és a Halodule.
Egyéb tengeri állatok
A sósvízi krokodilok a part menti mangrove- és sós mocsarakban élnek a zátony közelében. A zátonyon nem találtak krokodilfészket. A zátonyon élő sósvízi krokodilok nagy távolságokat tesznek meg. Nem sok él a zátony környékén. A zátonyon mintegy 125 cápafaj, rája, rája vagy cimera él. Körülbelül 5000 puhatestű faj él a zátonyon. Ezek közé tartozik az óriáskagyló, a nudibranchák és a kúpcsigák. Negyvenkilenc csőhal- és kilenc csikóhalfajt találtak. A szigeteken hét békafaj él. A moréna angolna is a tengerfenéken él, és halakat zsákmányol.
Madarak
215 madárfaj érkezik a zátonyra, vagy fészkel, illetve fészkel a szigeteken. Ebbe 22 tengeri madárfaj és 32 parti madárfaj tartozik. Ezek közé tartozik a fehérhasú tengeri sas és a rózsás csér. A legtöbb fészkelőhely a Nagy-korallzátony északi és déli részén található szigeteken található. Körülbelül 1,7 millió madár használja ezeket a helyeket költésre.
Növények
A Nagy-korallzátony szigetein 2195 ismert növényfaj él. Ezek közül három sehol máshol nem él. Az északi szigeteken 300-350 növény fás szárú. A déli szigeteken 200 növény lágyszárú. A Whitsunday régió rendelkezik a legtöbb növényfajjal, 1141 fajjal. A növényfajokat leginkább a halak terjesztik.
Tengeri kígyók
A Nagy-korallzátonyon tizenhétféle tengeri kígyó él. Körülbelül 4 évbe telik, mire elég idősek lesznek a szaporodáshoz. Általában a tengerfenéken élnek. Meleg vizekben élnek, akár 50 méter mélyen is. A zátony déli részén gyakoribbak.
Halak, aszcidiák és bryozoák
A zátonyon több mint 1500 halfaj él. Ezek közé tartozik a bohóchal, a vörös sügér, a vörös torkú császárhal, valamint többféle snapper és korallpisztráng. A zátonyon legalább 330 féle tengeri csigafaj (aszcidiák) él. Ezek mérete 1 mm-10 cm közötti átmérőjű. A zátonyrendszeren 300-500 kriozoafaj él. Ezek olyan kis vízi állatok, amelyek úgy néznek ki, mint a moha vagy az ágak.
Korallok
A zátonyon négyszáz korallfaj él, kemény- és lágykorallok egyaránt. Ezek többsége hatalmas események során ívik, és több ezer petét bocsát ki. Ezt az ívást az emelkedő tengeri hőmérséklet szabályozza. Ez tavasszal, nyáron és az ősz bizonyos részein történik, a holdi holdciklus és a nappali/éjszakai napszakos ciklus részeként. A Nagy-korallzátony belső részén található zátonyok az októberi teliholdat követő héten ívnak. A külső zátonyok novemberben és decemberben ívnak. A Great Barrier-korallzátonyon található közönséges lágykorallok 36 különböző típusba tartoznak. Ötszáz tengeri alga- vagy hínárfaj él a zátonyon. Ezek közé tartozik a Halimeda tizenhárom fajtája. Ezek akár 100 méter széles mészkőrétegeket raknak le. Felszínükön olyan mini-ökoszisztémák találhatók, amelyeket az esőerdők borításához hasonlítanak.
Zöld tengeri teknős a Nagy-korallzátonyon
Korall a Mackay-zátonyon
Éghajlatváltozás
Egy új jelentés, a Reef Outlook Report szerint az éghajlatváltozás hatalmas károkat fog okozni a zátonyokban. A jelentést a Great Barrier Reef Marine Park Authority készítette. A korallzátony körüli melegebb és savasabb víz lelassítja a meszesedést, vagyis azt, ahogy a korallok növekednek és erősödnek. A korallok kifehérednek (elveszítik a színüket), és számos, a zátonyon és környékén élő faj veszélybe kerül. Az ausztrál kormány az elmúlt két évben már 325 millió ausztrál dollárt költött a zátony egészségének javítására.
Egyéb veszélyek
A zátonyra vonatkozó kilátásokról szóló jelentés a zátonyra leselkedő egyéb veszélyekre is figyelmeztetett. Ezek közé tartozik a szárazföldről a tengerbe folyó rossz minőségű víz. Ez a víz mezőgazdasági rovarirtó szerekkel és a közeli városokból származó szeméttel szennyezett. A partvidék egyre növekvő mértékű beépítése tönkreteszi a természetes tengeri és part menti élőhelyeket. A halászat is okoz némi kárt.
Kapcsolódó oldalak
- Ausztrália világörökségi helyszíneinek listája
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Nagy-korallzátony?
V: A Nagy-korallzátony a világ legnagyobb korallzátonya, amely az ausztráliai Queensland partjai közelében található.
K: Hány korallzátonyból és szigetből áll a Nagy-korallzátony?
V: A Nagy-korallzátony közel 2900 korallzátonyból és több mint 600 szigetből áll.
K: Mekkora a Nagy-korallzátony?
V: A Nagy-korallzátony 327 800 km2 nagy és 2600 km hosszú.
K: Miért került a Nagy-korallzátony a világörökség fontos helyszínei közé?
V: A Nagy-korallzátonyt az UNESCO a világörökség fontos helyszínei közé sorolta.
K: Mi fenyegeti ma a legnagyobb mértékben a Nagy-korallzátonyt?
V: A globális felmelegedés következtében a tengervíz magas hőmérséklete által okozott korallfehéredés jelenti ma a legnagyobb veszélyt a Nagy-korallzátonyra.
K: Tapasztalt-e a Nagy-korallzátony az éghajlatváltozás miatt pusztulást?
V: Igen, 2016-ban a Nagy-korallzátony körüli tengerek felmelegedése miatt a valaha feljegyzett legsúlyosabb pusztulás következett be. Egy 700 km-es (435 mérföldes) korallszakasz kétharmada pusztult el kilenc hónap alatt.
K: Látható a Nagy-korallzátony az űrből?
V: Igen, a Nagy-korallzátony látható a világűrből.
Keres