Nagy-korallzátony

Geológia

A Zátonykutató Központ félmillió éves korallmaradványokat talált. A korallok már 25 millió éve nőnek a térségben. A korallok nem mindig alkottak korallzátonyokat.

A Nagy-korallzátony korát nehéz meghatározni. Ennek oka, hogy a zátony a tengerszint változásával nőhet és zsugorodhat. Egy korallzátony átmérője, azaz szélessége évente 1-2 cm-t is nőhet. Évente 1 és 15 cm között nőhetnek felfelé is. A korall nem tud növekedni, ha a víz túl mély (150 méter vagy annál mélyebb), mert a napfényre van szüksége. A vízből (a tengerszint felett) nem tudnak növekedni.

A Great Barrier Reef Marine Park Authority és az Australian Institute of Marine Science szerint a jelenlegi élő zátony körülbelül 20 000 évvel ezelőtt kezdett növekedni. Egy régebbi zátonyon kezdett növekedni. Ez teszi a zátony kezdetét a napokban. A Nagy-korallzátony alját alkotó szárazföld egy parti síkság volt. A síkságon néhány nagy domb volt. E dombok némelyike régebbi zátonyok része volt.

A 20 000 évvel ezelőtti és a 6000 évvel ezelőtti időszak között a tengerszint emelkedni kezdett. Ahogy emelkedett, a korallok magasabbra tudtak nőni a parti síkság dombjain. 13 000 évvel ezelőtt a tengerszint 60 méterrel volt alacsonyabb a mainál. A korallok a parti síkság dombjai körül kezdtek növekedni. Ezekből kontinentális szigetek lettek. Ahogy a tengerszint magasabbra emelkedett, e kontinentális szigetek nagy részét víz borította. A korallok ekkor a dombok fölé tudtak nőni. Így alakultak ki a mai öblök és zátonyok. A Nagy-korallzátony tengerszintje az elmúlt 6000 évben nem sokat emelkedett. A CRC Reef Research Centre kiszámította, hogy a jelenlegi, élő zátony 6000-8000 éves.

Kimberley területén egy nagyon régi zátony zátony maradványait találták meg. Ez Nyugat-Ausztrália északi részén található.

A Nagy-korallzátony világörökségi területet 70 különböző területre osztották fel. Ezeket biorégióknak nevezik. Minden egyes biorégiónak megvannak a maga különleges növényei és állatai. A zátony biorégiók közül 30 zátony biorégió, 40 pedig nem zátony biorégió. A Nagy-korallzátony északi részén szalagzátonyok és deltazátonyok találhatók. A Nagy-korallzátony rendszer többi részén ilyen zátonyok nem léteznek.

Heron-sziget, egy korallsziget a Nagy-korallzátony déli részén.

Ökológia

A Nagy-korallzátonyban 1500 halfaj, valamint számos más állat, alga és korall él. Ezek között számos veszélyeztetett vagy veszélyeztetett faj is található. Ezek közül néhány csak ebben a zátonyrendszerben létezik.

Emlősök

A Nagy-korallzátonyban harminc bálna-, delfin- és delfinfajt láttak már. Ezek közé tartozik a törpe minkebálna, az indo-csendes-óceáni púpos delfin és a púpos bálna. Itt él a legtöbb dugongpopuláció.

Teknősök és vízimadarak

Hat tengeri teknősfaj érkezik a zátonyhoz szaporodni. Ezek a zöld tengeri teknős, a bőrhátú tengeri teknős, a karvalyteknős, a homokfejű tengeri teknős, a lapos hátú tengeri teknős és az olajfekete gerincteknős. A zöld tengeri teknősöknek két különböző csoportja él a Nagy-korallzátonyon. Az egyik csoport a zátony északi részén, a másik a déli részén él. Tizenöt tengeri fűfaj vonzza a dugongokat és a teknősöket. A halaknak is táplálékot és menedéket nyújtanak. A leggyakoribb tengeri fűfajok a Halophila és a Halodule.

Egyéb tengeri állatok

A sósvízi krokodilok a part menti mangrove- és sós mocsarakban élnek a zátony közelében. A zátonyon nem találtak krokodilfészket. A zátonyon élő sósvízi krokodilok nagy távolságokat tesznek meg. Nem sok él a zátony környékén. A zátonyon mintegy 125 cápafaj, rája, rája vagy cimera él. Körülbelül 5000 puhatestű faj él a zátonyon. Ezek közé tartozik az óriáskagyló, a nudibranchák és a kúpcsigák. Negyvenkilenc csőhal- és kilenc csikóhalfajt találtak. A szigeteken hét békafaj él. A moréna angolna is a tengerfenéken él, és halakat zsákmányol.

Madarak

215 madárfaj érkezik a zátonyra, vagy fészkel, illetve fészkel a szigeteken. Ebbe 22 tengeri madárfaj és 32 parti madárfaj tartozik. Ezek közé tartozik a fehérhasú tengeri sas és a rózsás csér. A legtöbb fészkelőhely a Nagy-korallzátony északi és déli részén található szigeteken található. Körülbelül 1,7 millió madár használja ezeket a helyeket költésre.

Növények

A Nagy-korallzátony szigetein 2195 ismert növényfaj él. Ezek közül három sehol máshol nem él. Az északi szigeteken 300-350 növény fás szárú. A déli szigeteken 200 növény lágyszárú. A Whitsunday régió rendelkezik a legtöbb növényfajjal, 1141 fajjal. A növényfajokat leginkább a halak terjesztik.

Tengeri kígyók

A Nagy-korallzátonyon tizenhétféle tengeri kígyó él. Körülbelül 4 évbe telik, mire elég idősek lesznek a szaporodáshoz. Általában a tengerfenéken élnek. Meleg vizekben élnek, akár 50 méter mélyen is. A zátony déli részén gyakoribbak.

Halak, aszcidiák és bryozoák

A zátonyon több mint 1500 halfaj él. Ezek közé tartozik a bohóchal, a vörös sügér, a vörös torkú császárhal, valamint többféle snapper és korallpisztráng. A zátonyon legalább 330 féle tengeri csigafaj (aszcidiák) él. Ezek mérete 1 mm-10 cm közötti átmérőjű. A zátonyrendszeren 300-500 kriozoafaj él. Ezek olyan kis vízi állatok, amelyek úgy néznek ki, mint a moha vagy az ágak.

Korallok

A zátonyon négyszáz korallfaj él, kemény- és lágykorallok egyaránt. Ezek többsége hatalmas események során ívik, és több ezer petét bocsát ki. Ezt az ívást az emelkedő tengeri hőmérséklet szabályozza. Ez tavasszal, nyáron és az ősz bizonyos részein történik, a holdi holdciklus és a nappali/éjszakai napszakos ciklus részeként. A Nagy-korallzátony belső részén található zátonyok az októberi teliholdat követő héten ívnak. A külső zátonyok novemberben és decemberben ívnak. A Great Barrier-korallzátonyon található közönséges lágykorallok 36 különböző típusba tartoznak. Ötszáz tengeri alga- vagy hínárfaj él a zátonyon. Ezek közé tartozik a Halimeda tizenhárom fajtája. Ezek akár 100 méter széles mészkőrétegeket raknak le. Felszínükön olyan mini-ökoszisztémák találhatók, amelyeket az esőerdők borításához hasonlítanak.

Zöld tengeri teknős a Nagy-korallzátonyon


Korall a Mackay-zátonyon

Éghajlatváltozás

Egy új jelentés, a Reef Outlook Report szerint az éghajlatváltozás hatalmas károkat fog okozni a zátonyokban. A jelentést a Great Barrier Reef Marine Park Authority készítette. A korallzátony körüli melegebb és savasabb víz lelassítja a meszesedést, vagyis azt, ahogy a korallok növekednek és erősödnek. A korallok kifehérednek (elveszítik a színüket), és számos, a zátonyon és környékén élő faj veszélybe kerül. Az ausztrál kormány az elmúlt két évben már 325 millió ausztrál dollárt költött a zátony egészségének javítására.

Egyéb veszélyek

A zátonyra vonatkozó kilátásokról szóló jelentés a zátonyra leselkedő egyéb veszélyekre is figyelmeztetett. Ezek közé tartozik a szárazföldről a tengerbe folyó rossz minőségű víz. Ez a víz mezőgazdasági rovarirtó szerekkel és a közeli városokból származó szeméttel szennyezett. A partvidék egyre növekvő mértékű beépítése tönkreteszi a természetes tengeri és part menti élőhelyeket. A halászat is okoz némi kárt.

Kapcsolódó oldalak

• Ausztrália világörökségi helyszíneinek listája