Mangrove
A mangrove olyan fák és cserjék, amelyek sós vízben nőnek olyan forró helyeken, mint a trópusok. A mangrove egy különleges sósvízi erdő vagy cserje élőhelyet alkot, amelyet mangrove mocsárnak, mangrove erdőnek, mangrove vagy mangalnak neveznek. A trópusi partok 1/3-án nőnek mangrovefák. A szubtrópusi Afrikában, Ázsiában és a Csendes-óceán délnyugati részén is megtalálhatóak. Csavart, kusza gyökereik összegyűjtik az üledéket. Idővel az üledékből szigetek alakulhatnak ki, vagy meghosszabbíthatják a partvonalat.
Mangrove gyökérzet
A mangrovefák segíthetnek a szigetek kialakításában.
40 millió éves fosszilis mangrove gyökerek a Wadi Al-Hitanból
Leírás
A mangrove közvetlenül a tengerben vagy a tengerparton él. Magjaik lehullanak a fáról, és amint bármilyen talajhoz érnek, gyökeret eresztenek. Apály idején előfordulhat, hogy nem a vízbe, hanem a talajba esnek, és ott kezdenek el növekedni, ahová esnek. Ha a vízszint magas, a magok messzire sodródhatnak attól a helytől, ahová leestek. A mangrovefák gyakran a kezdetét jelentik annak, ami egy napon egy kis sziget lesz. Ahogy a talaj és más dolgok összegyűlnek a gyökereikben, kis földdarabok alakulnak ki - éppen a megfelelő hely más szigetek növényzetének növekedéséhez. Ez egy példa a magok vízzel történő szétterjedésére.
A mangrove különleges gyökérszerű struktúrákkal rendelkezik. Ezek a léggyökerek vagy pneumatofórák. Ezek kiemelkednek a talajból, és lencsékkel borítottak. Pórusaikon keresztül oxigént vesznek fel. Ezek a "légzőcsövek" elérhetik a 30 cm-es magasságot, egyes fajoknál pedig a 3 m-t. A kisebb, légcsatornákkal ellátott gyökerek a levegőből oxigént juttatnak a növény víz alatti részeibe. A mangrove gyökerei tiszta vizet biztosítanak a koralloknak azáltal, hogy a szennyeződéseket felfogják, és tiszta vizet a szárazföldi lefolyások szűrésével és a szennyező anyagok eltávolításával. A fa emellett védi a partvonalat (és ezen keresztül a korallzátonyokat) a viharhullámok által okozott eróziótól. A mangrove sűrűsödések számos korallzátony-hal, garnéla és rák számára jó helyet biztosítanak.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a mangrove?
V: A mangrove olyan fák vagy cserjék, amelyek sós vízben nőnek forró helyeken, például a trópusokon.
K: Hol nőnek jellemzően a mangrovefák?
V: A mangrove jellemzően a trópusi partok 1/3-án, valamint a szubtrópusi Afrikában, Ázsiában és a Csendes-óceán délnyugati részén nő.
K: Milyen típusú élőhelyet teremtenek a mangrovefák?
V: A mangrove egy különleges sósvízi erdő vagy bozótos élőhelyet hoz létre, amelyet mangrove mocsárnak, mangrove erdőnek, mangrove vagy mangalnak neveznek.
K: Hogyan hatnak a mangrovefák a partvonalakra?
V: A mangrove csavart, kusza gyökerei összegyűjtik az üledéket, amely idővel szigetekké alakulhat, vagy meghosszabbíthatja a partvonalat.
K: Vannak más előnyei is a mangrove ökoszisztémának?
V: Igen! A mangrovefák táplálékot és menedéket nyújtanak számos hal- és madárfajnak, védik a partvonalakat a viharok és az árapály okozta eróziótól, szén-dioxid-elnyelőként működnek, mivel talajukban és növényzetükben tárolják a légkörből származó szén-dioxidot, kiszűrik a szennyező anyagokat a lefolyóból, mielőtt az a nyílt vizekbe jutna, és segítenek fenntartani a helyi halászatot azáltal, hogy szaporodóhelyet biztosítanak a hallárváknak.
K: Vannak-e veszélyek ezekre az ökoszisztémákra nézve? V: Igen - az éghajlatváltozás miatt emelkedik a tengerszint, ami áradásokhoz vezethet azokon a part menti területeken, ahol ezek az ökoszisztémák léteznek; az emberi tevékenységek, például a mezőgazdasági vagy fejlesztési célú erdőirtás szintén veszélyeztetheti őket; a mezőgazdasági lefolyásból származó szennyezés kárt okozhat; a nem fenntartható halászati gyakorlatok csökkenthetik az ezektől függő halállományt; és az invazív fajok kiszoríthatják az őshonos növényeket.
