Bálna

Diéta

A bálnák planktont és krillt fogyasztanak. A plankton a vízben lebegő nagyon apró halak felhője. A bálnák szája nagyon nagy. Szájukat nagyon szélesre nyitják, és nagy szájon át tartják a tengervizet. A torkuk nagyon szélesre nyúlik, hogy a szájukban lévő hely még nagyobb legyen. Aztán becsukják a szájukat, és kipréselik belőle a tengervizet. A táplálék nem tud kiszabadulni, mert fogak helyett ezeknek a bálnáknak bálnáknak nevezett szűrőik vannak. A baleen hosszú, kemény csíkok, amelyek úgy működnek, mint egy szűrő. A víz átmegy a bálnákon. A vízben lévő állatok és növények megrekednek és lenyelik őket, míg a víz visszamegy kifelé. Ez nagyban különbözik a fogas bálnák táplálkozási módjától.

A fogas bálnák nagyobb halat vagy húst esznek, és olyanok, mint a nagy delfinek. Éles fogaik vannak, és általában nagy a homlokuk. A nagy homlok belsejében van egy kamra, amely a hangok kibocsátására és irányítására szolgál. Mindenféle hangot adnak ki, köztük olyan hangokat is, amelyek a halakat is sokkolhatják. Az echolokáció segítségével olyan dolgokat is meg tudnak találni, amelyeket nem látnak. Néhány fogas bálnát, például az ámbráscápát, szinte soha nem nevezik delfineknek. Néhányukat mindig delfineknek hívják. Mások bizonyos szempontból olyanok, mint a delfinek, más szempontból pedig olyanok, mint a bálnák.

Taxonómia

A cetfélék két alrendre oszthatók:

• A legnagyobb alrendet, a Mysticeti (bálnák) bálnákat a felső állkapocs keratinból készült szitaszerű szerkezete, a bálna jellemzi, amellyel a planktonokat szűri ki a vízből.
• Az Odontoceti (fogas bálnák) éles fogakkal vadásznak. Az Odontocetikhez tartoznak a delfinek és a disznódelfinek is.

Mind a cetfélék, mind az ízeltlábúak ma már a Cetartiodactyla szuperrendbe sorolhatók, amelybe a bálnák és a vízilovak is tartoznak. A bálnák a víziló legközelebbi élő rokonai.

Evolúció

Valamennyi cet, beleértve a bálnákat, delfineket és delfineket, az Artiodactylus rendbe tartozó szárazföldi emlősök (párosujjú patások) leszármazottai. Mindkettő rokona az Indohyusnak (egy kihalt félvízi szarvasszerű patások), amelytől mintegy 54 millió évvel ezelőtt váltak el. Az ősbálnák valószínűleg 50 millió évvel ezelőtt kerültek először a tengerbe, és körülbelül 5-10 millió évvel később váltak teljesen víziállatokká. A Pakicetus fontos átmeneti faj.

Fiziológia

Mivel a bálnák ott élnek, ahol élnek (és sok állattól eltérően), a bálnák tudatos légzésűek: ők döntik el, hogy mikor lélegezzenek. A bálnák fúvólyukon keresztül lélegeznek. A bálnáknak kettő, a fogas bálnáknak egy van. Ezek a fejük tetején vannak: az állat akkor lélegzik, amikor testük nagy része a víz alatt van. A légzés során először a fúvónyílásból plusz vizet lövell ki a levegőbe, és egy sugárral a levegőbe lövell, majd a tüdőbe levegőt lélegzik be.

Minden emlős alszik, beleértve a bálnákat is, de nem maradhatnak túl sokáig öntudatlan állapotban, mert a légzéshez eszméletüknél kell lenniük. Úgy gondolják, hogy egyszerre csak az agyuk egyik féltekéje (fele) alszik, így a bálnák sosem alszanak teljesen, de mégis megkapják a szükséges pihenést. A feltételezések szerint a bálnák naponta körülbelül nyolc órát alszanak.

A bálnabébit "borjúnak" nevezik. Két-három évente születik egy borjú. A vemhesség akár egy évig is eltarthat. A szoptatás sok fajnál több mint egy évig tart; az anya és a borjú között szoros kötelék van. A szaporodási érettség hét-tíz éves korban következik be. Ez a szaporodási mód kevés utódot hoz, de növeli a túlélési esélyüket. A vadászat súlyos hatással van ezekre az állatokra, amelyek lassan pótolják a létszámukat.

Bálnák viselkedése

Szocializáció

A bálnákról köztudott, hogy tanítanak, tanulnak, együttműködnek, szervezkednek és még gyászolnak is.

A  weboldal megsértése

Az ívás az, amikor a bálna a levegőbe ugrik, majd célzottan, nagy csobbanással a vízre pottyan. Néha megpördül a levegőben, amikor ezt teszi. A tudósok nem biztosak abban, hogy a brekegés célja a játék, a bálna bőrének megtisztítása a rátapadt dolgoktól, vagy az, hogy a többi bálnának üzenjen valamit.

A felszínen számos más viselkedés is van, amelyek nem eléggé ismertek. A "naplózás" az, amikor a bálna lassan, nagyon kis mozgással úszik az óceán felszínén. Amikor a bálna ezt teszi, úgy néz ki, mint egy fatörzs a vízben. Egyes tudósok szerint ez egyfajta pihenés vagy alvás a bálnák számára. A "kémlelőugrás" az, amikor a bálna egyenesen ül a vízben, a feje egyenesen felfelé és a vízből kiemelkedve. Néha körbe-körbe fordul, miközben kémlel. Egyes tudósok szerint ez azért lehet, mert a bálnák megpróbálják látni, mi történik a víz felett. A "Lobtailing" akkor történik, amikor a bálna lefelé néz a vízben. Ezután dübörgő hanggal csapkodja a vizet. A tudósok úgy vélik, hogy ezzel figyelmeztetni akarják a többi bálnát a veszélyre, vagy táplálkozási módszerként használják.

Kapcsolódó oldalak

• Bálnavadászat