Az ember bukása

Beliefs

A judaizmus, a kereszténység és az iszlám szerint a bűnbeesés története az igazság, de mindegyikük másképp magyarázza azt.

Iszlám

Az iszlám szerint a bűnbeesés csak egy történelmi esemény volt, és egyáltalán nem változtatta meg az emberi természetet. Azt mondja, hogy Ádámot és feleségét kidobták az Édenkertből, és munkára és szenvedésre kényszerítették, mert Ádám evett a tudás fájáról. De Isten mégis megadta a többieknek, akik még mindig hűségesek voltak hozzá, a lehetőséget, hogy a mennybe jussanak.

Judaizmus

A zsidó hagyomány szerint Ádámnak és Évának szabad akarata volt, hogy fellázadjon Isten első parancsa ellen. Isten első parancsa az volt, hogy ne együnk a tudás fájának gyümölcséből az Édenkertben. Ádám és Éva evett annak gyümölcséből, és ezért meg kellett fizetniük az árát. Kidobták őket az Édenkertből, amelyet Paradicsomnak nevezünk, és szenvedniük és dolgozniuk kellett a túlélésért. Ádám és Éva is "olyanok lettek, mint Isten", amikor ettek a gyümölcsből a fáról. Megkapták a tudás, a bölcsesség és az öntudat ajándékát - olyan dolgokat, amelyek megkülönböztetik az embert az állatoktól. A judaizmus azt tanítja, hogy a gyümölcs elfogyasztása engedetlenség volt, de nem bűn. A kereszténységgel ellentétben a judaizmus azt tanítja, hogy a bűn nem örökölhető, és hogy az emberek nem öröklik az eredendő bűnt. Ha bűnt követünk el, közvetlenül Istenhez imádkozhatunk, és bocsánatot kérhetünk, és ha a bűn egy másik személyt is érintett, az ő bocsánatát is kérhetjük. A judaizmus szerint minden ember eljuthat a mennybe, és - még egyszer - közel kerülhet Istenhez. Nem kell zsidónak lenned ahhoz, hogy a mennybe juss.

A judaizmus ezeket a dolgokat tanítja a bűnbeesésről:

• Isten minden embert szeret.
• Az emberek alapvetően jók.
• Az embereknek jól kell használniuk Isten ajándékait. Isten ajándékai a következők:
• Élet a Földön
• Szabad akarat
• Tudás
• Önismeret
• Emberi erények
• A zsidóknak különösen ügyelniük kell arra, hogy jól használják ezeket az ajándékokat.
• A zsidóknak szeretettel kell hűségesnek lenniük Istenhez. Vagyis hűségesen kell viselniük a zsidóság ismeretéből fakadó terhet, és örömmel kell engedelmeskedniük Istennek.

Kereszténység

A keresztények általában úgy vélik, hogy mindenki, aki Ádámmal rokonságban áll, bűnnel születik, és soha nem juthat a mennybe. Jézus, aki csak Jézus édesanyja révén állt Ádámmal rokonságban, nem volt bűnös, és azért halt meg, hogy eltörölje a benne hívők bűneit. Hiszik, hogy aki hitt Jézus Krisztusban, az kapott egy "második esélyt", hogy visszakerüljön a Mennybe, amit János apostol evangéliuma mutat be: "...Isten annyira szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindenki, aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." (János 3:16, ERV) A különböző kereszténységtípusok kissé eltérően szemlélik a bukást és a Jézus általi megváltást. Az alábbiakban láthatod a különböző nézeteket.

Katolicizmus

A katolicizmus szerint az emberek bűnösnek születnek, de szabad akarattal rendelkeznek, és így megtisztulhatnak bűneiktől, és a mennybe juthatnak, miután Isten kegyelme megváltoztatta őket, hogy ezt akarják; e "első kegyelem" nélkül a bűnös emberek nem akarnak "a mennybe menni".

Kálvinizmus és puritanizmus

A kálvinisták hiszik, hogy Isten kiválasztja azokat az embereket, akik a mennybe jutnak, és azokat, akik nem. Az embereknek nincs választási lehetőségük "lelki ügyekben".

A puritánok egy lépéssel tovább mentek. A puritánok azt mondták, hogy az emberek semmit sem tehetnek azért, hogy a mennybe jussanak. Azt mondták, hogy bármennyire is jó az ember, ha Isten nem választotta ki születésekor, akkor nem juthat a mennybe. Az ember azonban elveszíthette a mennybe jutás jogát azzal, hogy rossz volt.

A protestánsok hiszik, hogy amikor Jézus feláldozta magát, örökre megszabadította az embert a bűntől. Mások úgy vélik, hogy amikor Jézus feláldozta magát, az ember megszabadult a bűntől, de nem biztos, hogy mégis bejut a mennybe.

Liberális kereszténység

Egyes keresztények azt mondják, hogy a Teremtés könyve 3. fejezetében szereplő bűnbeesés története soha nem történt meg, hanem csak egy mítosz vagy történet, amelyet az izraelita nép arra használt, hogy megmutassa, hogy az ember és Isten kapcsolata megszűnt.

Ez a nézet meglehetősen semleges a történelemmel szemben. Azt mondja, hogy a bibliai történetek, miszerint az ember kudarcot vallott az Édenkertben, és meg kellett menteni, mélyebb szellemi igazságok magyarázatai. Egyesek azt is mondják, hogy Jézus Krisztus Isten volt, aki megpróbált új kapcsolatot kezdeni az emberrel.

Keleti ortodox

A keleti ortodoxia úgy véli, hogy a fiú nem bűnös apja bűneiben (tehát a bűn nem Ádámtól öröklődik). Úgy vélik, hogy a férfiak és nők a körülöttük lévő világ miatt kénytelenek vétkezni, és meg kell próbálniuk ellenállni, ha a mennybe akarnak jutni. De még mindig hisznek abban, hogy Ádám okozta az egész emberiségnek, hogy meg kell dolgoznia ezért. Nagy hangsúlyt fektetnek a szabad akaratra: még a bűnös emberek is üdvözülhetnek Isten kegyelmének szinergiájával.

Pelagianizmus

A pelagianizmus azt állítja, hogy az emberek Isten segítsége nélkül is képesek szabadon választani a jó vagy rossz döntéseket, és hogy az emberek nem Ádám bűnével születnek.

Mormonizmus

A mormonizmus úgy véli, hogy a bűnbeesés egy Isten által kigondolt terv része volt, hogy gyermekei a mennybe kerülhessenek.

A mormonok azt mondják, hogy amikor Ádám evett a Tudás fájáról, az nem volt rossz, hanem csak egy "lefokozás" volt, mint amikor az egyik jó állásból egy másik, kevésbé jó állásba kerül. Egy lépés lefelé, de előrefelé haladva. A mormonok a bűnbeesésre úgy hivatkoznak, mint áthágásra. A mormonok számára a bűn az a cselekedet, amikor valaki Isten ismert akaratával ellentétesen tesz valamit, és ezt teljes tudatossággal, akarattal teszi. A törvényszegés viszont egy törvény vagy szabály megszegése. A mormonok számára tehát minden bűn (szándékos engedetlenség) áthágás, de nem minden áthágás (szabálysértés) bűn. Mivel Ádám nem rendelkezett a jó és a rossz ismeretével, mielőtt a tiltott gyümölcsből részesült volna, így cselekedete a törvény áthágása volt, nem pedig a törvény elleni bűn. A gyümölcs elfogyasztása előtt Ádám nem tudott meghalni. Mivel soha nem tudott meghalni, ezért a mennybe sem juthatott. A gyümölcs elfogyasztása tette lehetővé, hogy Ádám meghalhasson, hogy később a mennybe mehessen. Azt is lehetővé tette, hogy Ádámnak és Évának gyermekei legyenek, így mindenkinek esélye volt élni, meghalni és a mennybe jutni. A mormonok azt mondják, hogy ha valaki követi az Üdvösség Tervét, akkor az a személy a mennybe juthat. A mormonok hisznek ebben:

• Az embereket saját bűneikért fogják megbüntetni, és nem Ádám vétkeiért.
• Krisztus engesztelése által az egész emberiség üdvözülhet, az evangélium törvényeinek és rendeléseinek való engedelmességgel.
• Az evangélium első alapelvei és rendelései a következők:
1. Hit az Úr Jézus Krisztusban
2. Bűnbánat
3. Keresztség alámerítéssel a bűnök bocsánatára
4. Kézrátétel a Szentlélek ajándékáért.

Egyesítő Egyház

Az Egyesítő Egyház úgy véli, hogy Ádám és Éva szexuális kapcsolatot létesítettek, mielőtt összeházasodtak volna, és ezért kidobták őket az Édenkertből. Úgy vélik, hogy egy áldási szertartás "lemossa" ezt a bűnt.

Unity Church

Az Egység Egyház úgy véli, hogy "Az ember bukása" fontos jelentéssel bír, de nem egy valódi történelmi esemény.

Unitárius univerzalizmus

Az univerzalista univerzalisták hisznek abban, hogy az emberek eredendően jók, és hogy a legdrágább ajándékuk, a szabad akarat az, ami lehetővé teszi, hogy az emberek néha rosszul cselekedjenek, nem pedig a predesztináció vagy a külső kísértés. A bűnbeesés történet, metafora, allegória, nem pedig történelem.

Ádám és Éva a jó és a rossz tudásának fájáról készül enni.

A Bukás a könyvekben

Philip Pullman írt egy sorozatot His Dark Materials címmel, és a könyvben azt mondja, hogy A bukás jó dolog volt. Ekkor váltak az emberek szabaddá a tanulásra. Pullman úgy véli, hogy nem érdemes ártatlannak lenni, ha ennek az az ára, hogy nem ismerjük az igazságot.

C.S. Lewis írt egy könyvet Perelandra címmel, amelyben Ádám és Éva a Vénusz bolygón volt, nem pedig a klasszikus Édenkertben.

Albert Camus írt egy könyvet A bukás címmel, amelyben egy férfi egy amszterdami bárban, a "Mexikóvárosban" elmondja egy másik férfinak, hogy miért nem akart megmenteni egy férfit, aki egy hídról a csatornába ugorva megpróbálta megölni magát.

A Neon Genesis Evangelion című mangában (vagy képregényben) gyakran szó esik a bűnbeesésről, és a végén megkísérlik megtisztítani Ádám bűnét, és új genezist kezdenek.

Kapcsolódó oldalak

• Édenkert