Amerika gyarmatosítása

Amerika európai gyarmatosítása a vikingekkel kezdődött, akik 1000 körül érkeztek Skandináviából, Európa északi végéből. Letelepedtek a későbbi Új-Fundlandon, és Vinlandnak nevezték el a kolóniájukat, de aztán elhagyták.

1492-ben Kolumbusz újra felfedezte Amerikát. Hamarosan spanyol konkvisztádorok és sok más európai is elment, hogy ott maradjon. A különböző európai országok különböző területeket foglaltak el, és harcoltak azért, hogy ki melyik földet kapja meg. Az őslakosok nagy számban haltak meg. A túlélők elvesztették földjeik nagy részét, és a legtöbben megtanulták a hódítók nyelvét.

A 18. század végén és a 19. század elején lezajlott háborúk után a gyarmatok többsége független országgá vált.



Történelem

A 15. században a nyugat-európai emberek kereskedelmi útvonalakat kerestek az Indiák és Európa között, mivel a régi fűszerkereskedelmi útvonal túl nehéz és túl hosszú volt. Az árak is magasak voltak, mert kereskedőcsoportok irányították a kereskedelmet, és azt kérhettek, amit akartak. Vasco da Gama talált egy útvonalat Afrika körül, amely Portugáliához tartozott. Egyes geográfusok úgy gondolták, hogy a világ olyan kicsi, hogy a hajók nyugat felé hajózva megkerülhetik a Földet, hogy elérjék Kelet-Ázsiát. Kolumbusz Kristóf genovai tengeri kapitány meggyőzte Izabella kasztíliai királynőt, hogy finanszírozza az erre irányuló expedíciót.

1492 augusztusában Kolumbusz három hajóval elhagyta Dél-Spanyolországot: Nina, Pinta és Santa Maria. Október 12-én, hetekig tartó tengeri út után a hajók elérték a Bahamák egyik szigetét. Kolumbusz ezt a szigetet San Salvadornak nevezte el. Úgy gondolta, hogy ez egy indiai sziget, ezért az embereket indiánoknak nevezte. Kolumbusz ezután tovább hajózott a Karib-tengeren, és elérte Kubát, ahol dohányt szívó embereket látott. Ezután visszahajózott Spanyolországba. A király és a királynő számos kitüntetésben részesítette Kolumbuszt.

Későbbi útjaira Kolumbusz több embert vitt magával, köztük misszionáriusokat is. A hajókon haszonállatokat és ellátmányt is szállítottak a kolóniák alapításához. Új települést hozott létre egy szigeten, amely ma a Dominikai Köztársaság.

Miután rájöttek, hogy találtak egy "Új Világot", de nem egy új útvonalat Ázsiába, a spanyolok fő feladata az új területek megszerzése volt. A hódítók a királynőtől kaptak engedélyt az Újvilág felfedezésére és meghódítására.

A spanyol hódítók mindössze néhány száz katonával nagy indián birodalmakat győztek le. 1519-ben Hernando Cortes néhány száz katonával bevonult az azték fővárosba, és végül lerombolta a várost, amelyet később Mexikóváros néven építettek újjá. Francisco Pizarro képes volt meghódítani az Inka Birodalmat. A spanyolok több okból is győztek. Az indiánok isteneknek hitték magukat, és féltek a lovaktól és a fegyverektől. Az indiánok egymás ellen is harcoltak.



Gyarmatosító nemzetek

A spanyolok és a portugálok voltak az elsők, akik a 16. században gyarmatosították Dél-Amerika és Közép-Amerika számos részét. Észak-Amerika számos részét is meghódították. A következő évszázadban Európa számos országából érkeztek emberek Amerikába. Leginkább Észak-Amerikában telepedtek le, mivel a spanyolok és a portugálok már birtokolták a meleg országokat. Franciaország és Anglia volt a legsikeresebb ezeken a későbbi gyarmatokon. Anglia Észak-Amerika keleti részének közepét, a franciák pedig északabbra vitték el, amit lehetett. Végül az angol gyarmatosítók vették át a francia területek nagy részét.

Az emberek a déli angol gyarmatokon először az aranyat keresték. Azonban jó talajjal rendelkeztek, és ennek köszönhetően tudtak készpénzes növényeket termeszteni, kezdve a dohánnyal. Az északabbra fekvő gyarmatokon élő angolok nem tudták ilyen könnyen termeszteni ezeket a növényeket. Akik Új-Angliát elindították, puritánok voltak, és szabadok akartak lenni az otthoni anglikánoktól. A középső gyarmatok inkább kereskedelmi jellegűek voltak. Szőrmékkel kereskedtek, és élelmiszert termesztettek maguknak és a többi angol gyarmatnak, később pedig valamennyit visszaszállították Angliába.

A spanyolok Közép-Amerikában és Dél-Amerikában telepedtek le, aranyat és ezüstöt bányásztak, és dohánytermesztéssel foglalkoztak, a spanyoloknak munkaerő-feleslegük volt, mert a bennszülötteket használták fel a munka elvégzésére, ezt nevezték Encomiendának. Egyes helyeken ez a rendszer túl sok bennszülöttet ölt meg, ezért rabszolgákat importáltak Afrikából. A portugálok Brazíliában sok cukrot és más trópusi készpénzt termesztettek, és sok afrikait importáltak erre a célra. Ők voltak a legnagyobb felvásárlók az atlanti rabszolga-kereskedelemben.

Franciaországnak voltak gyarmatai a Karib-tengeren, valamint az észak-amerikai szárazföld északi részén, amelyet Kanadának neveztek el. Északon azt keresték, amit mi Északnyugati átjárónak nevezünk, hogy megtalálják az Ázsiába vezető utat. A népességük alacsony volt, ami arra kényszerítette őket, hogy a túlélés érdekében együttműködjenek a bennszülöttekkel. A franciák jelentős hasznot húztak a szőrmekereskedelemből, amíg a francia-indiai háborúban el nem veszítették Kanadát. A francia karibi gyarmatok melegek voltak, és jól lehetett ott gazdálkodni, ezért sok rabszolgát vásároltak. A francia Kanadában szegényes volt a termőföld, ezért nem voltak rabszolgák.



Kapcsolódó oldalak



Kérdések és válaszok

K: Ki kísérelte meg Amerika első gyarmatosítását?


V: A skandináviai vikingek kísérelték meg Amerika első gyarmatosítását.

K: Mi volt a vikingek által alapított gyarmat neve?


V: A vikingek által alapított kolóniát Vinlandnak hívták.

K: Hol helyezkedett el Vinland?


V: Vinland a mai Új-Fundlandon feküdt.

K: Ki fedezte fel újra Amerikát 1492-ben?


V: Kolumbusz Kristóf fedezte fel újra Amerikát 1492-ben.

K: Kik érkeztek Amerikába Kolumbusz után?


V: Kolumbusz után spanyol hódítók és sok más európai érkezett Amerikába.

K: Mi történt az őslakosokkal Amerikában az európaiak érkezése után?


V: Az őslakosok Amerikában nagy veszteségeket szenvedtek el, legtöbbjük elvesztette a földjét, és megtanulta a hódítók nyelvét.

K: Mikor vált a legtöbb amerikai gyarmat független országgá?


V: Az amerikai kontinens legtöbb gyarmata a 18. század végén és a 19. század elején lezajlott háborúk sorozata után vált független országgá.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3