Amerika európai gyarmatosítása — felfedezés, hódítás és következmények
Amerika európai gyarmatosítása: vikingektől Kolumbuszig és konkvisztádorokig — hódítás, őslakosok pusztulása, földvesztés és a gyarmatok függetlenségének története.
Amerika európai gyarmatosítása a vikingekkel kezdődött, akik 1000 körül érkeztek Skandináviából, Európa északi végéből. Letelepedtek a későbbi Új-Fundlandon, és Vinlandnak nevezték el a kolóniájukat, de aztán elhagyták.
1492-ben Kolumbusz újra felfedezte Amerikát. Hamarosan spanyol konkvisztádorok és sok más európai is elment, hogy ott maradjon. A különböző európai országok különböző területeket foglaltak el, és harcoltak azért, hogy ki melyik földet kapja meg. Az őslakosok nagy számban haltak meg. A túlélők elvesztették földjeik nagy részét, és a legtöbben megtanulták a hódítók nyelvét.
Korai szerződések és hatalmi megosztás
A felfedezések gyors terjeszkedést eredményeztek, ezért az új gazdasági és politikai érdekek miatt az európai hatalmak igyekeztek szabályozni a birtoklást. Például a 1494-es Tordesillas-i szerződés gyakorlatilag felosztotta a világot a spanyol és a portugál koronák között, ami hosszú távon meghatározta Dél-Amerika és Afrika egyes részeinek gyarmati sorsát.
Főbb gyarmatosítók és területek
- Spanyolország: Közép- és Dél-Amerika nagy részét foglalta el (Mexikó, Peru, Andok vidéke, Karib-térség egyes szigetei). A spanyolok nagy birodalmat hoztak létre, ahol érvényesült az egyházi missziók és a bányászat jelentősége.
- Portugália: Elsősorban Brazília partvidékét és belső területeit gyarmatosította, olajfák és cukornád ültetvények alakultak ki.
- Anglia (Britannia): Észak-Amerika és a Karib-térség számos gyarmata, valamint később Kanada és Ausztrália révén vált globális birodalommá. A kontinensen főként telepesek érkeztek, és különféle gyarmati társadalmi rendszerek alakultak ki.
- Franciaország: Kanada (Új-Franciaország), Louisiana és karibi szigetek jelentették fő gyarmati érdekeltségeit, a prémkereskedelem és missziók fontos szerepet játszottak.
- Hollandia: Rövid időre, de jelentős befolyást gyakorolt különösen a Karib-térségben és Észak-Amerikában (pl. New Amsterdam, később New York).
Gazdaság, munkaerő és intézmények
A gyarmati gazdaságok fő jellemzői közé tartoztak a nyersanyag-kitermelés (ezüst, arany), a mezőgazdasági ültetvények (cukor, dohány, pamut) és a prémkereskedelem. Ez a rendszer hatalmas munkaerőigényt teremtett, amit részben az elnyomott őslakosok kényszermunkájával (pl. encomienda, mita rendszerek) elégítettek ki, részben pedig az afrikai rabszolgaság transzatlanti kereskedelmével.
A rabszolgaság és a transzatlanti rabszolga-kereskedelem alapjaiban változtatta meg a társadalmak demográfiáját és kultúráját — milliók kerültek Afrikából Amerikába kényszermunkára.
Következmények: demográfia, kultúra és környezet
- Demográfiai összeomlás: Az európai eredetű betegségek (pl. himlő, influenza) miatt az őslakos népesség drámai mértékben csökkent. Sok közösség majdnem teljesen eltűnt vagy jelentősen meggyengült.
- Columbiai csere: A növények, állatok, technológiák és betegségek cseréje mindkét irányban jelentős hatással volt: Amerikából került Európába a burgonya, kukorica, paradicsom, dohány; Európából érkezett a ló, szarvasmarha, búza és a betegségek tömegesen.
- Kulturális átalakulás: A nyelvek, vallások és életmódok keveredtek. Sok helyen kialakultak keverékpopulációk (mestizázs), az egyházi missziók révén pedig jelentős katolikus hatás jött létre Latin-Amerikában.
- Környezeti hatások: Az erdőirtás, nagyüzemi mezőgazdaság, bevezetett állatfajok és intenzív bányászat hosszú távú ökológiai változásokat eredményeztek.
- Társadalmi egyenlőtlenségek: A gyarmatosítás rendszere erősen rétegzett társadalmakat hozott létre, amelyekben a politikai és gazdasági hatalom sokszor a kisebbségi európai leszármazottak kezében maradt.
Ellenállás, felkelések és függetlenségi mozgalmak
Az őslakosok, a rabszolgák és a gyarmati népek többször fellázadtak. Kiemelkedő esemény volt a haiti-i forradalom (1791–1804), amely az első sikeres rabszolgafelkelésből kinőtt független fekete köztársaságot hozta létre. A 18–19. század fordulóján következett a függetlenségi hullám: az Amerikai Egyesült Államok függetlensége 1776-ban, majd a spanyol amerikai kolóniák egyenkénti felszabadulása (Bolívar, San Martín és más vezetők szerepe) a 19. század elején.
Hosszú távú örökség
A gyarmatosítás ma is meghatározza Amerika politikai határait, nyelveit, vallási arculatát és gazdasági struktúráit. Sok országban tovább élnek a gyarmati időkből származó társadalmi egyenlőtlenségek, földkérdések és etnikai konfliktusok, ugyanakkor a kulturális keveredés is gazdag örökséget hozott: zene, konyha, művészet és nyelvteremtés formájában.
A folyamat összetett és ellentmondásos: egyszerre jelenti hatalmas gazdasági hasznot és emberi tragédiákat, valamint hosszú távú kulturális és ökológiai átalakulást, amelyek hatása ma is érezhető.
Történelem
A 15. században a nyugat-európai emberek kereskedelmi útvonalakat kerestek az Indiák és Európa között, mivel a régi fűszerkereskedelmi útvonal túl nehéz és túl hosszú volt. Az árak is magasak voltak, mert kereskedőcsoportok irányították a kereskedelmet, és azt kérhettek, amit akartak. Vasco da Gama talált egy útvonalat Afrika körül, amely Portugáliához tartozott. Egyes geográfusok úgy gondolták, hogy a világ olyan kicsi, hogy a hajók nyugat felé hajózva megkerülhetik a Földet, hogy elérjék Kelet-Ázsiát. Kolumbusz Kristóf genovai tengeri kapitány meggyőzte Izabella kasztíliai királynőt, hogy finanszírozza az erre irányuló expedíciót.1492 augusztusában Kolumbusz három hajóval elhagyta Dél-Spanyolországot: Nina, Pinta és Santa Maria. Október 12-én, hetekig tartó tengeri út után a hajók elérték a Bahamák egyik szigetét. Kolumbusz ezt a szigetet San Salvadornak nevezte el. Úgy gondolta, hogy ez egy indiai sziget, ezért az embereket indiánoknak nevezte. Kolumbusz ezután tovább hajózott a Karib-tengeren, és elérte Kubát, ahol dohányt szívó embereket látott. Ezután visszahajózott Spanyolországba. A király és a királynő számos kitüntetésben részesítette Kolumbuszt.
Későbbi útjaira Kolumbusz több embert vitt magával, köztük misszionáriusokat is. A hajókon haszonállatokat és ellátmányt is szállítottak a kolóniák alapításához. Új települést hozott létre egy szigeten, amely ma a Dominikai Köztársaság.
Miután rájöttek, hogy találtak egy "Új Világot", de nem egy új útvonalat Ázsiába, a spanyolok fő feladata az új területek megszerzése volt. A hódítók a királynőtől kaptak engedélyt az Újvilág felfedezésére és meghódítására.
A spanyol hódítók mindössze néhány száz katonával nagy indián birodalmakat győztek le. 1519-ben Hernando Cortes néhány száz katonával bevonult az azték fővárosba, és végül lerombolta a várost, amelyet később Mexikóváros néven építettek újjá. Francisco Pizarro képes volt meghódítani az Inka Birodalmat. A spanyolok több okból is győztek. Az indiánok isteneknek hitték magukat, és féltek a lovaktól és a fegyverektől. Az indiánok egymás ellen is harcoltak.
Gyarmatosító nemzetek
A spanyolok és a portugálok voltak az elsők, akik a 16. században gyarmatosították Dél-Amerika és Közép-Amerika számos részét. Észak-Amerika számos részét is meghódították. A következő évszázadban Európa számos országából érkeztek emberek Amerikába. Leginkább Észak-Amerikában telepedtek le, mivel a spanyolok és a portugálok már birtokolták a meleg országokat. Franciaország és Anglia volt a legsikeresebb ezeken a későbbi gyarmatokon. Anglia Észak-Amerika keleti részének közepét, a franciák pedig északabbra vitték el, amit lehetett. Végül az angol gyarmatosítók vették át a francia területek nagy részét.Az emberek a déli angol gyarmatokon először az aranyat keresték. Azonban jó talajjal rendelkeztek, és ennek köszönhetően tudtak készpénzes növényeket termeszteni, kezdve a dohánnyal. Az északabbra fekvő gyarmatokon élő angolok nem tudták ilyen könnyen termeszteni ezeket a növényeket. Akik Új-Angliát elindították, puritánok voltak, és szabadok akartak lenni az otthoni anglikánoktól. A középső gyarmatok inkább kereskedelmi jellegűek voltak. Szőrmékkel kereskedtek, és élelmiszert termesztettek maguknak és a többi angol gyarmatnak, később pedig valamennyit visszaszállították Angliába.
A spanyolok Közép-Amerikában és Dél-Amerikában telepedtek le, aranyat és ezüstöt bányásztak, és dohánytermesztéssel foglalkoztak, a spanyoloknak munkaerő-feleslegük volt, mert a bennszülötteket használták fel a munka elvégzésére, ezt nevezték Encomiendának. Egyes helyeken ez a rendszer túl sok bennszülöttet ölt meg, ezért rabszolgákat importáltak Afrikából. A portugálok Brazíliában sok cukrot és más trópusi készpénzt termesztettek, és sok afrikait importáltak erre a célra. Ők voltak a legnagyobb felvásárlók az atlanti rabszolga-kereskedelemben.
Franciaországnak voltak gyarmatai a Karib-tengeren, valamint az észak-amerikai szárazföld északi részén, amelyet Kanadának neveztek el. Északon azt keresték, amit mi Északnyugati átjárónak nevezünk, hogy megtalálják az Ázsiába vezető utat. A népességük alacsony volt, ami arra kényszerítette őket, hogy a túlélés érdekében együttműködjenek a bennszülöttekkel. A franciák jelentős hasznot húztak a szőrmekereskedelemből, amíg a francia-indiai háborúban el nem veszítették Kanadát. A francia karibi gyarmatok melegek voltak, és jól lehetett ott gazdálkodni, ezért sok rabszolgát vásároltak. A francia Kanadában szegényes volt a termőföld, ezért nem voltak rabszolgák.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Ki kísérelte meg Amerika első gyarmatosítását?
V: A skandináviai vikingek kísérelték meg Amerika első gyarmatosítását.
K: Mi volt a vikingek által alapított gyarmat neve?
V: A vikingek által alapított kolóniát Vinlandnak hívták.
K: Hol helyezkedett el Vinland?
V: Vinland a mai Új-Fundlandon feküdt.
K: Ki fedezte fel újra Amerikát 1492-ben?
V: Kolumbusz Kristóf fedezte fel újra Amerikát 1492-ben.
K: Kik érkeztek Amerikába Kolumbusz után?
V: Kolumbusz után spanyol hódítók és sok más európai érkezett Amerikába.
K: Mi történt az őslakosokkal Amerikában az európaiak érkezése után?
V: Az őslakosok Amerikában nagy veszteségeket szenvedtek el, legtöbbjük elvesztette a földjét, és megtanulta a hódítók nyelvét.
K: Mikor vált a legtöbb amerikai gyarmat független országgá?
V: Az amerikai kontinens legtöbb gyarmata a 18. század végén és a 19. század elején lezajlott háborúk sorozata után vált független országgá.
Keres