Amerika történelme
Az amerikai kontinens története Észak- és Dél-Amerika története, beleértve Közép-Amerikát és a Karib-térséget is. Azzal kezdődik, hogy az emberek a jégkorszak csúcspontján Ázsiából és valószínűleg Óceániából vándoroltak ezekre a területekre. Ezek a csoportok általában úgy vélik, hogy az európaiak 10. és 15. századi megjelenéséig elszigetelődtek az "Óvilág" népeivel szemben.
A mai amerikai őslakosok ősei vadászó-gyűjtögető népek voltak, akik Észak-Amerikába vándoroltak. A legnépszerűbb elmélet szerint a migránsok a Bering-szárazföldi hídon, Beringia, a Bering-szoros hideg óceáni vizek által borított szárazföldön keresztül érkeztek Amerikába. A kis paleo-indián csoportok valószínűleg a mamutot és más zsákmányállatokat követték. Lehetséges, hogy embercsoportok a Csendes-óceán északi partvidéke mentén lévő zsindely- vagy lemezjégen is beutazhattak Észak-Amerikába.
Az első bevándorlók által hozott kulturális jegyek később továbbfejlődtek, és olyan kultúrákat hoztak létre, mint az észak-amerikai irokézek és a dél-amerikai quechua-k. Ezek a kultúrák később civilizációkká fejlődtek. Sok esetben ezek a kultúrák később terjeszkedtek, mint óvilági társaik. A fejlettnek vagy civilizáltnak tekinthető kultúrák közé tartoznak: A zapotékok, toltékok, olmékok, maják, aztékok és inkák.
Nem amerikai őslakos nemzetek követelései Észak-Amerika felett 1750-2008
Közép-Amerika és a Karib-térség politikai fejlődése 1700-tól kezdődően
Észak-Amerika
Pueblo emberek
A pueblo népek a mai Délnyugati Egyesült Államok és Észak-Mexikó területén a nagy kőből épült, vályogépülethez hasonló lakásokban éltek. Arizonában, Új-Mexikóban, Utahban, Coloradóban és valószínűleg a környező területeken élnek.
Chichimeca
Chichimeca volt a mexikóiak (aztékok) által a mai Mexikó északi részén élő, félig nomád népek széles körére alkalmazott elnevezés, amely ugyanazt jelentette, mint az európai "barbár" kifejezés. Az elnevezést a spanyolok negatív hangsúllyal vették át, amikor az észak-mexikói félnomád vadászó-gyűjtögető népekről beszéltek.
Zapotec
A zapotékok Kr.e. 1500 körül alakultak ki. Az ő írásrendszerük befolyásolta a későbbi olmeceket. Ők hagyták hátra Monte Alban nagy városát.
Olmec
Az olmék civilizáció i. e. 1200 körül alakult ki Mezoamerikában, és i. e. 400 körül ért véget. Az olmékok művészete és koncepciói bukásuk után hatással voltak a környező kultúrákra. Úgy tartják, hogy ez a civilizáció volt az első Amerikában, amely írásrendszert fejlesztett ki. Miután az olmékok ismeretlen okokból elhagyták városaikat, létrejöttek a maják, a zapotecek és Teotihuacan.
Maya
A maják történelme 3000 évet ölel fel. A maják a 10. század végén a változó éghajlat miatt omolhattak össze.
Toltec
A toltékok a 10-12. században élt nomád nép voltak, amelynek nyelvét az aztékok is beszélték.
Teotihuacan
Teotihuacan (Kr. e. 4. század - Kr. u. 7/8. század) egy város és egy azonos nevű birodalom volt, amely csúcspontján, a 150. és az 5. század között, Mezoamerika nagy részét lefedte.
Azték
Az aztékok a 14. század körül kezdték építeni birodalmukat, és civilizációjuknak a spanyol hódítók vetettek hirtelen véget. Mezoamerikában és a környező területeken éltek. Fővárosuk, Tenochtitlan minden idők egyik legnagyobb városa volt.
Dél-Amerika
Norte Chico
Az amerikai kontinens legrégebbi ismert civilizációja a mai Peru Norte Chico régiójában jött létre. A komplex társadalom a tengerparti völgyek csoportjában alakult ki, i. e. 3000 és 1800 között. A Quipu, az andoki civilizációk között jellegzetes feljegyzőeszköz, nyilvánvalóan a Norte Chico korszakból származik.
Chavín
Egyes becslések és régészeti leletek szerint a chavínok már i. e. 900-ra (vagy az Óvilághoz képest későn) kiépítettek egy kereskedelmi hálózatot és fejlesztették a mezőgazdaságot. Leleteket találtak a mai Peru területén, 3177 méteres magasságban fekvő Chavín nevű lelőhelyen. A Chavín civilizáció i. e. 900-tól i. e. 300-ig tartott.
Inka
Az inka civilizáció, amelynek fővárosa Cusco volt, 1438-tól 1533-ig uralta az Andok vidékét. A Quechua nyelven Tahuantinsuyu, azaz "a négy régió földje" néven ismert inka kultúra rendkívül jellegzetes és fejlett volt. A városokat pontosan egymáshoz illeszkedő kőépítményekkel építették, és a hegyvidéki terep több szintjén építették fel őket. A teraszos gazdálkodás a mezőgazdaság hasznos formája volt. Az inka civilizációban kiváló fémművességre, sőt sikeres agysebészetre is van bizonyíték.
A dél-amerikai gyarmatosítás története
Jelenlegi helyzet
Az amerikai őslakosok száma jelenleg növekszik az Egyesült Államokban a tényleges népességnövekedés, a beiratkozási törvények változása és a spanyol Amerikából, különösen Mexikóból érkező bevándorlás miatt, bár a rájuk alkalmazott meghatározás szerint spanyolajkúak.
A rabszolgaság hatásai
A rabszolgaság jelentős szerepet játszott az Újvilág gazdasági fejlődésében, miután az európaiak gyarmatosították Amerikát. A rabszolgák segítettek megépíteni az utakat, amelyeken szállították őket. A rabszolgák által betakarított gyapot, dohány és cukornád fontos exportcikké vált az Egyesült Államok és a karibi országok számára.
Baton Rouge, La., 1863. április 2., Peter nevű rabszolga.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az amerikai kontinens történelme?
V: Az amerikai kontinens történelme Észak- és Dél-Amerika történelme, beleértve Közép-Amerikát és a Karib-térséget is. Azzal kezdődik, hogy az emberek a jégkorszak idején Ázsiából és esetleg Óceániából vándoroltak ezekre a területekre.
K: Hogyan vándoroltak az emberek Amerikába?
V: A legnépszerűbb elmélet szerint a migránsok a Beringia nevű szárazföldön keresztül érkeztek Amerikába, amelyet a Bering-szorosban hideg óceáni vizek borítottak. A paleo-indiánok kisebb csoportjai valószínűleg zsákmányállatokat követtek, míg néhányan a Csendes-óceán északi partvidéke mentén lévő zsámoly- vagy lemezjégen utazhattak Észak-Amerikába.
K: Milyen kultúrák alakultak ki Észak- és Dél-Amerikában?
V: A korai bevándorlók által hozott kulturális jegyek az idők során fejlődtek, és olyan kultúrákat hoztak létre, mint az észak-amerikai irokézek és a dél-amerikai quechua-k. Ezek a kultúrák később olyan civilizációkká fejlődtek, mint a zapotékok, toltékok, olmékok, maják, aztékok és inkák.
K: Mikor találkoztak először az óvilági népek az amerikai kontinensen élőkkel?
V: Az európaiak a 10. és 15. században találkoztak először az Amerikában élőkkel.
K: Vannak elméletek arról, hogyan vándoroltak az amerikai őslakosok Észak-Amerikába?
V: Igen, az egyik népszerű elmélet szerint az indián őslakosok egy Beringia nevű szárazföldön keresztül vándoroltak Észak-Amerikába, amelyet hideg óceáni vizek borítottak a ma Bering-szorosként ismert területen.
K: Hogyan fejlődtek a kulturális vonások az idők során Észak- és Dél-Amerikában? V: A korai bevándorlók által hozott kulturális vonások az idők során fejlődtek, és olyan új kultúrák jöttek létre, mint az irokézek az észak-amerikai kontinensen és a dél-amerikai kontinens kecsuái, amelyek végül olyan fejlett civilizációk kialakulásához vezettek, mint a zapotékok, toltékok, olmékok stb.
