Airbus A320 család – típusok, jellemzők és története
Fedezze fel az Airbus A320 család típusait, műszaki jellemzőit és történetét — innováció, hatótáv, üzemanyag-hatékonyság és gyártási helyszínek.
Az Airbus A320-as család a sugárhajtású utasszállító repülőgépek közé tartozik. Keskeny törzsű, egyfolyosós kialakítású (a tipikus utastér-elrendezés 3+3-as üléssor), és az Airbus fejlesztése. A családba tartozó alapváltozatok: A318, A319, A320 és A321, továbbá az ACJ üzleti repülőgép-változat. A gépeket főként a franciaországi Toulouse és a németországi Hamburg üzemekben szerelik össze; további végszerelési vonalak működnek a kínai Tianjin és az amerikai Mobile (Alabama) telephelyeken is. A családot világszerte széles körben használják rövid és közepes távolságú járatokon, beleértve a hagyományos és fapados légitársaságokat is.
Típusok és főbb változatok
- A318 – a legkisebb változat, kisebb kapacitásra és rövidebb útvonalakra optimalizálva.
- A319 – rövid- és középtávú járatokra, gyakran üzleti konfigurációkban és kisebb forgalmú útvonalakon használják. (A319 link megtartva.)
- A320 – a család “alapmodellje”, leggyakoribb típus, széleskörű használattal.
- A321 – a leghosszabb törzsű változat, nagyobb utasforgalom kezelésére alkalmas, magasabb kapacitással.
- ACJ – az üzleti (corporate) változatok, luxuskiképzéssel és speciális belső kialakítással. (ACJ link megtartva.)
Műszaki jellemzők, kabin és vezérlés
Az A320-család fontos műszaki újdonságokat hozott a kereskedelmi repülésbe:
- Fly-by-wire repülésirányító rendszer — a pilóta parancsait számítógépek közvetítik a vezérsíkok felé, ami pontosabb és biztonságosabb irányítást tesz lehetővé.
- Side-stick (oldalkormány) — a hagyományos kormányrúd helyett alkalmazott joystick, amely kompaktabb, és része az Airbus típuscsaládok közös pilótafülkéjének.
- Közös pilótafülke-elrendezés a családon belül: ez lehetővé teszi a könnyebb átképzést és a személyzet rugalmasságát a különböző változatok között.
Fejlesztések: A320neo, hajtóművek és szárnyvégek
2010. december 1-jén az Airbus bejelentette az A320neo (neo = “new engine option”) programot. A neo-változat legfontosabb jellemzői:
- új, üzemanyag-hatékony hajtóművek (CFM International LEAP-1A vagy Pratt & Whitney PW1000G – a PW1100G család tagjai),
- megváltoztatott aerodinamika, köztük az Airbus által Sharkleteknek nevezett winglet-szerű szárnyvégek alkalmazása,
- környezetvédelmi és üzemanyag-takarékossági javulás: az Airbus becslése szerint az új változat akár 15%–20% üzemanyag-megtakarítást hozhat a korábbi, úgynevezett “ceo” (current engine option) modellekhez képest, karbantartási költség és zajcsökkentés mellett.
A neo-platform később további alváltozatokkal bővült: az A321LR hosszabb hatótávolságú változatként jelent meg, majd az A321XLR (extra long range) tovább növelte a transzkontinentális/távjárati képességeket.
Hatótávolság, ülések és konfiguráció
A család tagjainak hatótávolsága és kapacitása nagyban függ a konkrét változattól és a légitársasági konfigurációtól. Általánosságban elmondható:
- az A318 a legrövidebb hatótávolságú és kapacitású tag,
- az A319/A320 közepes kapacitású, tipikus egyosztályos elrendezésben az A320 kb. 150–180 utast vesz fel,
- az A321 a legnagyobb kapacitású alapmodell, egyosztályos, sűrű elrendezésben akár 200–240 utas is elférhet, speciális, maximális kapacitású konfigurációkban pedig közelítheti a 240 fős határt.
A neo és különösen az A321XLR változatok lehetővé teszik hosszabb, korábban keskeny törzsű gépekkel nehezen repülhető járatok nyitását, így a család ma már rövidebb és közepes‑hosszú távú útvonalakon egyaránt versenyképes.
Gyártás, szállítások és megrendelések
Az A320-családot több gyártóhelyen szerelik össze: Toulouse, Hamburg, Tianjin és Mobile. Az elmúlt években a sorozatgyártás és a neo‑átállás miatt nagyszámú leszállítás történt, és a típust világszerte több légitársaság alkalmazza nagy flottaméretben. A családnak jelentős megrendelésállománya volt és továbbra is erős háttérrel rendelkezik a piacon.
Történeti mérföldkövek
- Az A320 család első repülése még az 1980-as években történt: az A320 volt az első sorozatgyártású utasszállító fly-by-wire vezérlőrendszerrel és side-stickkel.
- A család később bővült az A321-gyel, majd az A319‑ és A318‑változatokkal, ezáltal lefedve a rövidebb és hosszabb, illetve kisebb és nagyobb kapacitású piaci igényeket.
- 2010 után az A320neo program elindításával a sorozat új korszakba lépett: hatékonyság, alacsonyabb fogyasztás és kibocsátás jellemzi az új változatokat.
Üzemeltetés és versenytársak
Az A320 család széleskörűen használatos: nagy flottákban alkalmazzák hagyományos nemzeti és fapados légitársaságok egyaránt (például sok európai és ázsiai fapados légitársaság alapgépparkja). A fő versenytársak a hasonló kategóriájú keskenytörzsű gépek, elsősorban a Boeing 737 sorozat, valamint egyes korábbi modellek, mint a 757 és a McDonnell Douglas MD-80-asok. (A 717 említése a múltból származó összehasonlítás része; a 717-et ma már kevés légitársaság üzemelteti.)
Összegzés
Az Airbus A320-as család a modern kereskedelmi repülés egyik legsikeresebb és legsokoldalúbb típuscsoportja: a fly-by-wire vezérlés, a családon belüli közös pilótafülke és a folyamatos fejlesztések (A320neo, Sharkletek, A321LR/XLR) miatt népszerű választás a légitársaságok körében. A pontos hatótávolságok, ülésszámok és teljesítményadatok a konkrét típustól, hajtóműválasztástól és légitársasági konfigurációtól függnek, ezért utazás vagy üzemeltetés tervezésekor mindig a gyártó aktuális műszaki adatlapjára és a légitársaság által megadott konfigurációra érdemes támaszkodni.
Fejlesztés
Az A320-as volt a világ első olyan kereskedelmi repülőgépe, amely a normál yoke (kormánykerék-szerű eszköz) helyett egy kis joystickot, más néven sidesticket használt a repüléshez. Ez illeszkedett az új digitális "fly-by-wire" rendszerhez, amelyet először alkalmaztak polgári repülőgépen, és amely sokkal könnyebbé és biztonságosabbá teszi az A320-as vezetését.
Az A320-as teljes "üvegkabinos", ahol a pilótafülke (a repülőgép elülső része, ahol a pilóta tartózkodik) legtöbb műszerét televíziós képernyőkre cserélték. A legtöbb technológiát, amelyet először az A320-as típuson alkalmaztak, az Airbus később gyártott más repülőgépein is alkalmazták. Más gyártók, például a Boeing, szintén felhasználták a technológia nagy részét, mint például az üvegkabin és a fly-by-wire a Boeing 777-esben.
Tervezés
Motorok
Az A319, A320 és A321 típusok hajtóműveit két különböző vállalat gyártja: az International Aero Engines (IAE) a V2500-as, a CFM International pedig a CFM56-os hajtóművet. A ma a levegőben lévő A320-asok több mint 54%-a CFM hajtóművekkel rendelkezik.
A lényegesen kisebb A318-as vagy Pratt and Whitney PW6000-es, vagy CFM56-5 hajtóművekkel rendelkezik. A PW6000 nem volt olyan jó, mint várták, és ez csökkenthette az eladások számát; több légitársaság lemondta megrendelését, mielőtt a hatékonyabb CFM hajtómű megérkezett volna.
Típusok
Az A320-as típusból rövidített A319-es, majd nyújtott A321-es típus lett. Nemrégiben pedig még tovább rövidítették, hogy elkészüljön az A318-as. Ez a változat azonban nem fogyott olyan jól, és az egyetlen nagy üzemeltető a Frontier Airlines.
Ezeket a különböző változatokat "A320-származékoknak" nevezik. Ha mindegyikről beszélünk, akkor "A320 család" vagy "A32x" néven ismertek.
A méretváltoztatások a törzs (a repülőgép azon része, amelyben az utasok ülnek) részének eltávolításával vagy hozzáadásával, valamint a hajtóművek teljesítményének módosításával történnek. Az Airbus az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében igyekszik a repülőgépeket lehetőség szerint változatlanul tartani.
A pilótáknak csak egy szakszolgálati engedélyre (úgynevezett típusjogosításra) van szükségük az összes A320-as származék repüléséhez.
Az Air Bishkek Airbus A320-as repülőgépe.
Balesetek és problémák
Az A320-as nagyon megbízhatóan teljesít szolgálatot. Sok korai problémát az okozott, hogy a pilóták nem voltak hozzászokva az új "üvegkabinhoz" és a "fly-by-wire"-hez, de ezek már nem fordulnak elő. Az utóbbi években az A320-asnak számos problémája volt az első futóművével. Az alábbi balesetek közül néhány 1988 óta történt:
- 1988. június 26. - Az Air France 296-os járata a franciaországi Habsheimben egy bemutató repülés során a kifutópályán túli fák tetejébe csapódott. Három utas meghalt.
- 1990. február 14. - Az Indian Airlines 605-ös járata, egy A320-231-es, 146 embert szállító gép lezuhant a bangalore-i repülőtérre való végső megközelítéskor, 88 utas és a személyzet négy tagja meghalt.
- 1992. január 20. - Az Air Inter 148-as járata, egy A320-111-es repülőgép a Vogézek hegységben lévő Sainte-Odile-hegy közelében egy magas hegygerincre zuhant, miközben a Lyonból induló menetrend szerinti járat végén Strasbourg felé közeledett. A baleset következtében a repülőgép 87 utasa (öt személyzeti tag, 82 utas) életét vesztette.
- 1993. szeptember 14. - Varsóban a Lufthansa 2904-es járata, egy Frankfurt am Mainból érkező A320-211-es repülőgép 70 emberrel a kifutópálya végén lévő földfalnak ütközött. A bal szárnyrészben tűz ütött ki, amely behatolt az utastérbe. A másodpilóta és egy utas meghalt.
- 1998. március 22-én a Philippine Airlines 137-es járata, egy A320-214-es lezuhant, és a Bacolod City belföldi repülőterének, az RPVB-nek a kifutópályáján túlfutott Bacolodban, a közelben lévő házak között elszántva. Az utasok és a személyzet közül senki sem halt meg, de sokan megsérültek, és hárman a földön meghaltak.
- 2000. augusztus 23. - A Gulf Air 072-es járata, egy A320-212-es repülőgép a Perzsa-öbölbe zuhant a bahreini repülőtér megközelítése közben. A fedélzeten tartózkodó mind a 143 utas és a személyzet életét vesztette.
- 2006. május 3. - Az Armavia 967-es járata, egy A320-211-es repülőgép a Fekete-tengerbe zuhant, miközben az oroszországi Szocsi repülőteréhez való első megközelítést követően megkísérelt egy visszafordulást végrehajtani. A fedélzeten tartózkodó mind a 113 utas és a személyzet életét vesztette. A baleset pilótahiba/irányított repülés terepbe történő belerepülés baleset volt.
- 2007. július 17. - A TAM Airlines 3054-es járata, az útvonalon közlekedő A320-233-as nem tudott megállni leszállás közben a brazíliai São Paulo Congonhas nemzetközi repülőterén. Ezután egy raktárépületnek és egy üzemanyagtöltő állomásnak csapódott a repülőtér közelében. A baleset oka az volt, hogy a kapitány a bal hajtóművet leállította, a jobb hajtóművet pedig teljes fordulatszámra kapcsolta, aminek következtében a gép balra fordult és lezuhant. Mind a 187 utas és a személyzet meghalt, 12-en a földön vesztették életüket.
- 2008. május 30. - A TACA Airlines 390-es járata, a San Salvadorból induló A320-233-as gép rossz időjárási körülmények között túlfutott a kifutópályán a hondurasi Tegucigalpában található Toncontín nemzetközi repülőtérre történő végső megközelítéskor. A balesetnek öt halálos áldozata volt, köztük két földön tartózkodó személy.
- 2010. július 28-án az Airblue 202-es járata, egy Airbus A321-es repülőgép, amely Karacsiból Iszlámábádba tartott, lezuhant a pakisztáni Iszlámábádban található MargallaHillsben. Az időjárás rossz volt, a látótávolság alacsony. A repülőgép a terepnek ütközött, miután a személyzet figyelmen kívül hagyta a pilótafülke felhúzásra vonatkozó figyelmeztetését. A repülőgép fedélzetén 146 utas és hat fő személyzet tartózkodott. Túlélők nem voltak. A parancsnok, Pervez Iqbal Chaudry az Airblue egyik legidősebb pilótája volt, több mint 35 éves tapasztalattal.
Az orrfutómű meghibásodásának hét esete, köztük a JetBlue Airways 292-es járata.
A JetBlue Airways 292-es járatának meghibásodott orrfutóműve a Los Angeles-i nemzetközi repülőtéren.
Jellemzők
| A318 | A319-100/-100LR | A320 | A321 | |
| A pilótafülke személyzete | Két | |||
| A repülőgépen szállítható utasok száma | 136 (maximális) | 156 (maximális) | 180 (maximum) | 220 (maximum) |
| Hosszúság | 103 láb 2 in (31,45 m) | 111 láb 0 in (33,83 m) | 123 láb 3 in (37,57 m) | 146 láb (45 m) |
| Magasság | 41 láb 2 in (12,55 m) | 38 láb 7 in (11,76 m) | ||
| Utazási sebesség | 0,78 Mach (511 mph/828 km/h 36000 láb magasságban) | |||
| Végsebesség | 0,82 Mach (544 mph, 876 km/h) | |||
| Mennyezet (milyen magasan tud repülni a repülőgép) | 39,000 láb (11,900 m) | |||
| Motorok (×2) | CFM International CFM56-5 sorozat | |||
| Pratt & Whitney PW6000 | IAE V2500 sorozat | |||
Ez az információ a következő forrásból származik: Airbus.
Hasonló repülőgépek
- Boeing 727
- Boeing 737
- Boeing 757
- Douglas DC-9
- McDonnell-Douglas MD-80
- Hawker-Siddley HS-121 Trident
- Tupoljev Tu-154
- Tupoljev Tu-204
Kérdések és válaszok
K: Mi az Airbus A320-as típuscsalád?
V: Az Airbus A320-as család az Airbus által gyártott sugárhajtású utasszállító repülőgépek családja. Az A318, A319, A320 és A321 típusokból, valamint az ACJ üzleti repülőgépből áll.
K: Hány üléssorral rendelkezik?
V: Az Airbus A320-as család csak két üléssorral rendelkezik, így keskeny törzsű repülőgép.
K: Hol készülnek az ebbe a családba tartozó repülőgépek?
V: Az Airbus A320-as család repülőgépei a franciaországi Toulouse-ban, a németországi Hamburgban és a Kínai Népköztársaságban, Tianjinban készülnek. 2012 júniusában az Alabama állambeli Mobile-ban is megnyitottak egy repülőgépgyárat, ahol e család néhány modelljét gyártják.
K: Hány utas fér el ezekben a repülőgépekben?
V: Az Airbus A320-as család repülőgépei 220 utas befogadására alkalmasak.
K: Mekkora a hatótávolsága ezeknek a repülőgépeknek?
V: Ezeknek a repülőgépeknek a hatótávolsága a típustól függ, de jellemzően 3100 km (1700 nmi) és 12000 km (6500 nmi) közötti hatótávolsággal rendelkeznek.
K: Mikor kezdték meg ennek a repülőgépsorozatnak a gyártását?
V: E repülőgép-sorozat gyártása az első repülőgép - az A320-as - 1981 februárjában történt bevezetésével kezdődött. A repülőgép 1984. március 22-én repült először, és még ugyanabban az évben át is adták.
K: Milyen fejlesztéseket hajtottak végre a "The Neo" nevű új változat létrehozásához?
V: A repülőgép-sorozat "The Neo" változatának megalkotásához új hajtóműveket használtak (CFM International LEAP-X és Pratt & Whitney PW1000G), fejlesztéseket hajtottak végre a külső kialakításán, többek között Sharklet néven ismert szárnyvégekkel egészítették ki, és 15%-kal kevesebb üzemanyagot fogyaszt, mint elődje.
Keres