AlegsaOnline.com

Jupiter holdjai: 79 ismert hold, Galilei-holdak és alapadatok

Jupiter holdjai: 79 ismert hold részletes bemutatása — Galilei-holdak, méretek, pályák, retrográd mozgás és alapadatok könnyen érthető, friss összefoglaló.

Szerző: Leandro Alegsa

30-12-2025

A Jupiternek 79 ismert holdja van. A Naprendszerben a Jupiter rendelkezik a második legtöbb, viszonylag stabil pályájú holddal a bolygók közül; csak a Szaturnusznak ismert több holdja. A Jupiter nagy tömege és erős gravitációja tette lehetővé, hogy mind saját belső holdrendszere, mind a körüli gyűrűrendszer kialakuljon és fenntartódjon.

A holdak közül a legnagyobb tömegű a négy Galilei-hold, amelyeket 1610-ben Galileo Galilei és Simon Marius egymástól függetlenül fedezett fel. Ezek voltak az első olyan objektumok, amelyekről megállapították, hogy olyan égitest körül keringenek, amely nem a Föld és nem is a Nap. A Galilei-holdak messze a legnagyobb és legnagyobb tömegű objektumok, amelyek a Jupiter körül keringenek. A többi 75 ismert hold és a gyűrűk együttesen a teljes keringési tömegnek mindössze 0,003%-át teszik ki. Ezek az Io, az Európa, a Ganümédész és a Callisto. Ezek nagyjából akkorák, mint a Föld holdja, némelyik valamivel nagyobb, némelyik kisebb.

Galilei-holdak: főbb jellemzők

Io — a legaktívabb vulkanikus felszínű hold a Naprendszerben; kiterjedt vulkáni tevékenységét a Jupiter erős árapályereje táplálja (átmérője ~3630 km).
Európa — simább, jéggel borított felszín, erős gyanú szerint vastag, folyékony vízóceán lehet a jég alatt; fontos célpont az élet keresésében (átmérője ~3120 km).
Ganümédész — a Naprendszer legnagyobb holdja (nagyobb, mint a Merkúr), saját gyenge mágneses teret is mutat (átmérője ~5260 km).
Callisto — erősen kráterezett, ősi felszín; lehetséges, hogy mélyebb rétegekben részleges óceán is lehet (átmérője ~4820 km).

Ezek a holdak fontos szerepet játszanak a Jupiter-rendszer dinamikájában: az Io, az Európa és a Ganümédész közt fennálló Laplace-rezonancia (1:2:4) például erős árapályfűtést okoz, ami különösen Io intenzív vulkáni működéséhez járul hozzá, és valószínűleg befolyásolja Európa belső hőháztartását is.

Kisebb, belső és szabálytalan holdcsoportok

A 19. század végétől kezdve több tucat sokkal kisebb Jupiter-holdat fedeztek fel. Ezek mindegyike átmérője kevesebb mint 250 kilométer, a legtöbbjük alig haladja meg az 5 kilométert. Pályájuk alakja a majdnem tökéletesen kör alakútól az erősen excentrikus és ferde pályáig terjed. Sokuk a Jupiter forgásával ellentétes irányban forog (retrográd mozgás). A keringési periódusok a hét órától (kevesebb időbe telik, mint a Jupiter tengelye körüli forgása) a háromezerszereséig (majdnem három földi év) terjednek.

A kisebb holdak két fő csoportba sorolhatók:

Belső holdak (pl. Metis, Adrastea, Amalthea, Thebe): közeli, gyorsan keringő és gyakran szabálytalan alakú testek, amelyek kapcsolatban állnak a Jupiter gyűrűivel (egyesek anyagot szolgáltatnak a gyűrűkhöz).
Szabálytalan, távoli holdak: általában kis, szabálytalan alakú, sokszor retrográd pályájú törmelékek, amelyek feltehetően befogott kisbolygókból vagy Kuiper-objektumokból származnak. Ezek tovább csoportosíthatók ismétlődő pályaelemek alapján olyan csoportokba, mint a Pasiphae-, Carme-, Ananke- vagy Himalia-csoportok.

Felfedezés, megfigyelés és űrszondák

A Galilei által 1610-ben tett felfedezést több száz évig csak optikai teleszkópokkal bővítették. Amalthea volt az első új hold, amelyet 1892-ben fedeztek fel a modern időkben. A 20. század és különösen a CCD-k megjelenése óta a felfedezések száma ugrásszerűen nőtt; a 21. században nagyobb távcsövekkel és automatikus keresőprogramokkal egyre több apró, távoli holdat azonosítanak.

Számos űrszonda vizsgálta a Jupiter-rendszert: a Pioneer- és Voyager-megfigyelések, majd a Galileo űrszonda közeli mérései adták a legtöbb részletes adatot a Galilei-holdakról. Több más szonda (Cassini, New Horizons, Juno) is hasznos méréseket végzett. A közeljövő fontos küldetései közé tartozik az ESA JUICE és a NASA Europa Clipper, amelyek különösen Ganümédész és Európa részletes vizsgálatára fókuszálnak.

Érdekességek és fontos alapadatok

Összesen: 79 ismert hold (a cikk megjelenésének időpontjában).
A Galilei-holdak tömege és mérete messze meghaladja a többi 75 holdét; a kicsiny holdak és a gyűrűk együttes tömege elenyésző a rendszer teljes tömegéhez képest (kb. 0,003%).
Pályák: belső kicsi holdak nagyon rövid periódusokkal (órák), míg a külső szabálytalan holdak esetén a keringési idők akár több évig is terjedhetnek.
A szabálytalan holdak nagy része retrográd (a bolygó forgásával ellentétes) pályán kering, ami befogásos eredetre utal.
A Jupiter-holdak tanulmányozása alapvető a bolygórendszerek fejlődésének, árapálytani folyamatoknak és az életre alkalmas környezetek keresésének megértéséhez.

A Jupiter holdjainak rendszere rendkívül változatos: a nagy, geológiailag aktív Galilei-holdaktól a porszemméretű, szabálytalan kődarabokig sokféle test található itt. További megfigyelések és küldetések várhatók, amelyek finomítják ismereteinket, új holdakat fedhetnek fel, és részletesebb képet adhatnak a Jupiter-beli keringési és belső folyamatokról.

Holdak listája

Ez a lista azokkal kezdődik, amelyek a leggyorsabban kerülik meg a Jupitert (keringenek). Vagyis ezek rendelkeznek a legrövidebb keringési idővel. A lila színnel kiemelt holdak a "Galilei-holdak", a sötétszürkével kiemelt holdak retrográd pályán keringenek, a normál fehér háttérrel jelölt holdak pedig prográd pályán.

	Címke	Név	Kiejtés (kulcs)	Kép	Átmérő (km)	Tömeg (×10 ¹⁶kg)	Félnagytengely (km)	keringési idő (d)	Dőlésszög (°)	Excentricitás	Discovery év	Felfedező	Csoport
1	XVI	Metis	ˈmiːtɨs		60×40×34	~3.6	127,690	+7h 4m 30s	0.06°	0.0002	1979	Synnott (Voyager 1)	Belső
2	XV	Adrastea	ˌædrəˈstiːə		20×16×13	~0.2	129,000	+7h 9m 30s	0.03°	0.0015	1979	Jewitt (Voyager 2)	Belső
3	V	Amalthea	ˌæməlˈθiːə		250×146×128	208	181,366	+11h 57m 23s	0.374°	0.0032	1892	Barnard	Belső
4	XIV	Thebe	ˈθiːbiː		116×98×84	~43	221,889	+16h 11m 17s	1.076°	0.0175	1979	Synnott (Voyager 1)	Belső
5	I	Io	ˈaɪ.oʊ		3,660.0×3,637. 4×3,630.6	8,900,000	421,700	+1.769 137 786	0.050°	0.0041	1610	Galilei	Galilei
6	II	Europa	jʊˈroʊpə		3,121.6	4,800,000	671,034	+3.551 181 041	0.471°	0.0094	1610	Galilei	Galilei
7	III	Ganymedes	ˈɡænɨmiːd		5,262.4	15,000,000	1,070,412	+7.154 552 96	0.204°	0.0011	1610	Galilei	Galilei
8	IV	Callisto	kəˈlɪstoʊ		4,820.6	11,000,000	1,882,709	+16.689 018 4	0.205°	0.0074	1610	Galilei	Galilei
9	XVIII	Themisto	θɨˈmɪstoʊ		8	0.069	7,393,216	+129.87	45.762°	0.2115	1975/2000	Kowal & Roemer/ Sheppard et al.	Themisto
10	XIII	Leda	ˈliːdə		16	0.6	11,187,781	+241.75	27.562°	0.1673	1974	Kowal	Himalia
11	VI	Himalia	haɪˈmeɪliə		170	670	11,451,971	+250.37	30.486°	0.1513	1904	Perrine	Himalia
12	X	Lysithea	laɪˈsɪθiːə		36	6.3	11,740,560	+259.89	27.006°	0.1322	1938	Nicholson	Himalia
13	VII	Elara	ˈɛlərə		86	87	11,778,034	+261.14	29.691°	0.1948	1905	Perrine	Himalia
14	- —	Dia			4	0.009 0	12 570 424	+287.93	27.584°	0.2058	2001	Sheppard et al.	Himalia
15	XLVI	Carpo	ˈkɑrpoʊ		3	0.004 5	17,144,873	+458.62	56.001°	0.2735	2003	Sheppard et al.	Carpo
16	- —	S/2003 J 12			1	0.000 15	17,739,539	−482.69	142.680°	0.4449	2003	Sheppard et al.
17	XXXIV	Euporie	juːˈpoʊrɨ.iː		2	0.001 5	19,088,434	−538.78	144.694°	0.0960	2002	Sheppard et al.	Ananke
18	- —	S/2003 J 3			2	0.001 5	19,621,780	−561.52	146.363°	0.2507	2003	Sheppard et al.	Ananke
19	- —	S/2003 J 18			2	0.001 5	19,812,577	−569.73	147.401°	0.1569	2003	Gladman et al.	Ananke
20	XLII	Thelxinoe	θɛlkˈsɪnɵʊiː		2	0.001 5	20,453,753	−597.61	151.292°	0.2684	2003	Sheppard et al.	Ananke
21	XXXIII	Euanthe	juːˈænθiː		3	0.004 5	20,464,854	−598.09	143.409°	0.2000	2002	Sheppard et al.	Ananke
22	XLV	Helike	ˈhɛlɨkiː		4	0.009 0	20,540,266	−601.40	154.586°	0.1374	2003	Sheppard et al.	Ananke
23	XXXV	Orthosie	ɔrˈθɒsɨ.iː		2	0.001 5	20,567,971	−602.62	142.366°	0.2433	2002	Sheppard et al.	Ananke
24	XXIV	Iocaste	ˌaɪ.ɵˈkæstiː		5	0.019	20,722,566	−609.43	147.248°	0.2874	2001	Sheppard et al.	Ananke
25	- —	S/2003 J 16			2	0.001 5	20,743,779	−610.36	150.769°	0.3184	2003	Gladman et al.	Ananke
26	XXVII	Praxidike	prækˈsɪdɨkiː		7	0.043	20,823,948	−613.90	144.205°	0.1840	2001	Sheppard et al.	Ananke
27	XXII	Harpalyke	hɑrˈpælɨkiː		4	0.012	21,063,814	−624.54	147.223°	0.2440	2001	Sheppard et al.	Ananke
28	XL	Mneme	ˈniːmiː		2	0.001 5	21,129,786	−627.48	149.732°	0.3169	2003	Gladman et al.	Ananke
29	XXX	Hermippe	hɚˈmɪpiː		4	0.009 0	21,182,086	−629.81	151.242°	0.2290	2002	Sheppard et al.	Ananke?
30	XXIX	Thyone	θaɪˈoʊniː		4	0.009 0	21,405,570	−639.80	147.276°	0.2525	2002	Sheppard et al.	Ananke
31	XII	Ananke	əˈnæŋkiː		28	3.0	21,454,952	−642.02	151.564°	0.3445	1951	Nicholson	Ananke
32	L	Herse			2	0.001 5	22,134,306	−672.75	162.490°	0.2379	2003	Gladman et al.	Carme
33	XXXI	Aitne	ˈaɪtniː		3	0.004 5	22,285,161	−679.64	165.562°	0.3927	2002	Sheppard et al.	Carme
34	XXXVII	Kelkáposzta	ˈkeɪliː		2	0.001 5	22,409,207	−685.32	165.378°	0.2011	2002	Sheppard et al.	Carme
35	XX	Taygete	teiˈɪdʒɨtiː		5	0.016	22,438,648	−686.67	164.890°	0.3678	2001	Sheppard et al.	Carme
36	- —	S/2003 J 19			2	0.001 5	22,709,061	−699.12	164.727°	0.1961	2003	Gladman et al.	Carme
37	XXI	Chaldene	kælˈdiːniː		4	0.007 5	22,713,444	−699.33	167.070°	0.2916	2001	Sheppard et al.	Carme
38	- —	S/2003 J 15			2	0.001 5	22,720,999	−699.68	141.812°	0.0932	2003	Sheppard et al.	Ananke?
39	- —	S/2003 J 10			2	0.001 5	22,730,813	−700.13	163.813°	0.3438	2003	Sheppard et al.	Carme?
40	- —	S/2003 J 23			2	0.001 5	22,739,654	−700.54	148.849°	0.3930	2004	Sheppard et al.	Pasiphaë
41	XXV	Erinome	ɨˈrɪnɵmiː		3	0.004 5	22,986,266	−711.96	163.737°	0.2552	2001	Sheppard et al.	Carme
42	XLI	Aoede	eɪˈiːdiː		4	0.009 0	23,044,175	−714.66	160.482°	0.6011	2003	Sheppard et al.	Pasiphaë
43	XLIV	Kallichore	kəˈlɪkɵriː		2	0.001 5	23,111,823	−717.81	164.605°	0.2041	2003	Sheppard et al.	Carme?
44	XXIII	Kalyke	ˈkælɨkiː		5	0.019	23,180,773	−721.02	165.505°	0.2139	2001	Sheppard et al.	Carme
45	XI	Carme	ˈkɑrmiː		46	13	23,197,992	−721.82	165.047°	0.2342	1938	Nicholson	Carme
46	XVII	Callirrhoe	kəˈlɪrɵʊiː		9	0.087	23,214,986	−722.62	139.849°	0.2582	2000	Gladman et al.	Pasiphaë
47	XXXII	Eurydome	jʊˈrɪdəmiː		3	0.004 5	23,230,858	−723.36	149.324°	0.3769	2002	Sheppard et al.	Pasiphaë?
48	XXXVIII	Pasithee	pəˈsɪθɨ.iː		2	0.001 5	23,307,318	−726.93	165.759°	0.3288	2002	Sheppard et al.	Carme
49	XLIX	Kore	ˈkoʊriː		2	0.001 5	23,345,093	−776.02	137.371°	0.1951	2003	Sheppard et al.	Pasiphaë
50	XLVIII	Cyllene	sɨˈliːniː		2	0.001 5	23,396,269	−731.10	140.148°	0.4115	2003	Sheppard et al.	Pasiphaë
51	XLVII	Eukelade	juːˈkɛlədiː		4	0.009 0	23,483,694	−735.20	163.996°	0.2828	2003	Sheppard et al.	Carme
52	- —	S/2003 J 4			2	0.001 5	23,570,790	−739.29	147.175°	0.3003	2003	Sheppard et al.	Pasiphaë
53	VIII	Pasiphaë	pəˈsɪfeɪ.iː		60	30	23,609,042	−741.09	141.803°	0.3743	1908	Gladman et al.	Pasiphaë
54	XXXIX	Hegemone	hɨˈdʒɛməniː		3	0.004 5	23,702,511	−745.50	152.506°	0.4077	2003	Sheppard et al.	Pasiphaë
55	XLIII	Arche	ˈɑrkiː		3	0.004 5	23,717,051	−746.19	164.587°	0.1492	2002	Sheppard et al.	Carme
56	XXVI	Isonoe	aɪˈsɒnɵʊiː		4	0.007 5	23,800,647	−750.13	165.127°	0.1775	2001	Sheppard et al.	Carme
57	- —	S/2003 J 9			1	0.000 15	23,857,808	−752.84	164.980°	0.2761	2003	Sheppard et al.	Carme
58	- —	S/2003 J 5			4	0.009 0	23,973,926	−758.34	165.549°	0.3070	2003	Sheppard et al.	Carme
59	IX	Sinope	sɨˈnoʊpiː		38	7.5	24,057,865	−762.33	153.778°	0.2750	1914	Nicholson	Pasiphaë
60	XXXVI	Sponde	ˈspɒndiː		2	0.001 5	24,252,627	−771.60	154.372°	0.4431	2002	Sheppard et al.	Pasiphaë
61	XXVIII	Autonoe	ɔːˈtɒnɵʊiː		4	0.009 0	24,264,445	−772.17	151.058°	0.3690	2002	Sheppard et al.	Pasiphaë
62	XIX	Megaclite	ˌmɛɡəˈklaɪtiː		5	0.021	24,687,239	−792.44	150.398°	0.3077	2001	Sheppard et al.	Pasiphaë
63	- —	S/2003 J 2		Végzet	2	0.001 5	30,290,846	−1 077.02	153.521°	align="right"\| 0.1882	2003	Sheppard et al.

Kérdések és válaszok

K: Hány holdja van a Jupiternek?

V: A Jupiternek 79 ismert holdja van.

K: Ki fedezte fel a Jupiter négy Galilei-holdját?

V: A Jupiter négy Galilei-holdját egymástól függetlenül Galileo Galilei és Simon Marius fedezte fel 1610-ben.

K: Mi a neve a négy Galilei-holdnak?

V: A négy Galilei-hold neve: Io, Európa, Ganümédész és Kallisto.

K: Hogyan viszonyulnak a Galilei-holdak méretei a Föld holdjához?

V: A Galilei-holdak nagyjából ugyanolyan méretűek, mint a Föld holdja, némelyik egy kicsit nagyobb, némelyik kisebb.

K: Mekkora a másik 75 Jupiter-hold mindegyike?

V: Mind a 75 Jupiter-hold átmérője kevesebb, mint 250 kilométer, a legtöbbjük alig haladja meg az 5 kilométert.

K: Milyen a pályájuk alakja?

V: Pályájuk alakja a majdnem tökéletesen kör alakútól az erősen excentrikus és ferde alakúig terjed. Sokuk a Jupiter forgásával ellentétes irányban forog (retrográd mozgás).

K: Milyen a keringési idejük a Jupiteréhez képest?

V: A keringési periódusok a hét órától (kevesebb ideig tart, mint a Jupiter tengelye körüli forgása) a mintegy háromezerszereséig (majdnem három földi év) terjednek.