Metisz — Jupiter belső holdja (1979): felfedezés és jellemzők
Metisz — Jupiter legközelebbi holdja: 1979-es Voyager–1 felfedezés, szabálytalan 60×40×34 km-es, sötét-vöröses, kráteres felszín és mitológiai névadás.
A Metis vagy Jupiter XVI a Jupiter legközelebbi ismert holdja, amely rendkívül közel kering bolygója felszínéhez és a Jupiter főgyűrűjének belső részén található.
A Metis-t 1979-ben Stephen P. Synnott találta meg a Voyager 1 űrszonda által készített felvételeken; ideiglenes jelölése S/1979 J 3 volt. 1983-ban a mitológiai Metisről nevezték el, aki egy titánnő, és Zeusz (Jupiter görög megfelelője) első felesége volt. A felfedezést követően a Metis-t később a Voyager 2 és a Galileo űrszonda felvételei is megfigyelték, amelyek pontosították alakját és pályaadatainak ismeretét.
Alak, méret és tömeg: A Metis nem gömb alakú; megközelítő méretei 60×40×34 km. A pontos összetétele és tömege nem ismert, de ha átlagos sűrűsége az Amaltheáéhoz hasonló (~0,86 g/cm³), akkor tömege hozzávetőlegesen ~7×1016 kg lehet. Az Amalthea sűrűsége arra utal, hogy a hold jelentős része porózus vízjégből áll (kb. 10–15% porozitás), és az Adrastea is hasonló belső szerkezetű lehet.
Felszín és szín: A Metis felszíne erősen kráteres, és alacsony fényvisszaverő képességű (sötét). A felvételeken a hold enyhén vöröses árnyalatot mutat, ami a felszíni anyagok — például szulfátok, szerves jellegű vegyületek vagy az Io felől érkező anyagok — sugárzásos átalakulásának lehet a jele.
Pálya és forgás: A Metis nagyon közel kering a Jupiter egyenlítőjéhez tartozó síkban, alacsony inklinációval és rövid keringési idővel (órákban mérhető periodussal). A nagyon közeli pálya és a bolygó erős gravitációs hatása miatt a Metis valószínűleg kiterjedten kötött forgású (tidálisan zárt), tehát mindig ugyanazt az arcát fordítja a Jupiter felé.
Gyűrűkapcsolat és porképződés: A Metis és közeli testvére, Adrastea, fontos szerepet játszanak a Jupiter főgyűrűjének fenntartásában. A kis holdakat folyamatosan érik mikrometeorit-impaktok, amelyek porszemcséket vernek ki a felszínükről; ez a por hozzájárul a bolygó vékony, belső gyűrűjéhez. A Metis alacsony mennyiségű menekülési sebessége miatt (néhány tíz m/s nagyságrendű; a kis méret és tömeg miatt) a kipördülő porszemcsék könnyen elhagyják a holdat és bekerülnek a gyűrűrendszerbe.
Megfigyelés és kutatás: Mivel a Metis nagyon kicsi és a Jupiterhez közel kering, megfigyelése földi távcsövekkel nehéz a fényes bolygó közelsége miatt. Az űrszondák — elsősorban a Voyager és később a Galileo — biztosították a legtöbb részletet a hold alakjáról, méretéről, fényességéről és pályájáról. További pontosabb belső szerkezet- és összetétel-vizsgálat jelenleg űrszondás közelségű megfigyeléseket igényelne.
Összefoglalás: A Metis egy kisméretű, szabálytalan alakú, sötét és vöröses színű hold, amely nagyon közel kering a Jupiterhez és fontos porforrásként járul hozzá a bolygó belső gyűrűjéhez. Felfedezése a Voyager 1 képein történt 1979-ben, és a holdról rendelkezésre álló ismeretek nagyrészt ezekre és a későbbi űrszondai megfigyelésekre épülnek.
Orbit
A Metis a Jupiterhez legközelebbi hold. A Jupiter körül ~128 000 km távolságban kering. A Jupiter egyenlítőjéhez képest nagyon kicsi a pálya excentricitása (~0,0002) és a dőlésszöge (~0,06°).7
Exploration
A Voyager 1 által készített felvételeken a Metis csak egy pontként volt látható, és a Galileo űrszonda megérkezéséig nagyon keveset tudtak a Metisről. A Galileo a Metis szinte teljes felszínéről készített felvételeket, és meghatározta a Metis összetételét.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Metis és hogyan fedezték fel?
V: A Metis a Jupiter legközelebbi holdja. Stephen P. Synnott fedezte fel 1979-ben a Voyager 1 űrszonda által készített felvételeken.
K: Mi a Metis név eredete?
V: 1983-ban a Metis nevet a mitológiai Metisről, egy titánnőről kapta, aki Zeusz (a Jupiter görög megfelelője) első felesége volt.
K: A Metis egy gömb alakú hold?
V: Nem, a Metis nem gömb alakú.
K: Milyenek a Metis méretei?
V: A Metis átmérője 60×40×34 km.
K: Milyen a Metis összetétele?
V: A Metis összetétele nem ismert, de feltételezhetően hasonló az Amaltheához, amely 10-15%-os porozitású vízjégből áll.
K: Mekkora a Metis becsült tömege?
V: Feltételezve, hogy átlagos sűrűsége az Amaltheáéhoz hasonló, a Metis tömege ~7×1016 kg-ra becsülhető.
K: Milyen a Metis felszíne?
V: A Metis felszíne nagyon kráteres, sötét és vöröses színűnek tűnik.
Keres