Sinope (Jupiter-hold) — nem gömb alakú, felfedezve 1914-ben

Sinope — Jupiter távoli, nem gömb alakú holdja; Seth Barnes Nicholson 1914-es felfedezése, névadása, története és pályája részletes bemutatása.

A Sinope a Jupiter nem gömb alakú holdja. Seth Barnes Nicholson találta meg 1914-ben a Lick Obszervatóriumban, és a görög mitológia Szinopéjáról kapta a nevét.

Szinopé csak 1975-ben kapta mai nevét; előtte egyszerűen Jupiter IX. néven ismerték. 1955 és 1975 között néha "Hádész" néven emlegették.

A Sinope volt a Jupiter legtávolabbi ismert holdja a Megaclite 2000-es felfedezéséig. A Jupiter jelenleg ismert legtávolabbi holdja az S/2003 J 2.

Általános jellemzők

A Sinope egy kis, szabálytalan alakú, ún. irracionális (irregular) hold, tehát nem képes gömbölyödni saját gravitációja által. Retrográd pályán kering a Jupiter körül, vagyis a mozgása ellentétes a bolygó tengelyforgásával és a nagyobb, belső holdak keringési irányával.

Pálya és fizikai tulajdonságok

A Sinope pályája nagyon távoli és excentrikus: megközelítőleg körülbelül 24 millió kilométerre kering a Jupitertől, pályaperiódusa pedig nagyságrendileg kb. 2 évegy tavasz (több száz napos keringési idő). Pályahajlása nagy (retrográd), ami arra utal, hogy nem a bolygó körül alakult ki, hanem később befogódott objektum lehet.

Mérete viszonylag kicsi: átmérője nagyjából több tíz kilométer (a szakirodalomban gyakran ~30–40 km körüli értéket adnak meg). Felülete sötét, albedója alacsony, spektruma alapján valószínűleg egy befogott kisbolygószerű test (D- vagy P-típusúként jellemzett), nem jégben gazdag, gömbszerű test.

Csoportosítás és eredet

A Sinope hagyományosan a Pasiphae-csoporthoz sorolt holdak közé tartozik (ezek retrográd, távoli, kis holdak csoportja), de pályaelemei és színképéhez kapcsolódó megfigyelések azt sugallják, hogy lehet, hogy más tagoktól eltérő eredetű: vagyis a Pasiphae-csoport több befogásos esemény eredménye lehet, és a Sinope különálló befogott testként értelmezhető.

Megfigyelések és név

A Sinope felfedezése Seth B. Nicholson nevéhez fűződik, aki 1914-ben az akkor korszerű Lick Obszervatórium távcsöveivel észlelte a holdat. A névválasztás a görög mitológiából ered: Szinopé egy nympha/mitológiai alak, akiről a mai nevét kapta a hold 1975-ben. Korábban, az egyszerű rendszerezés miatt, "Jupiter IX." néven szerepelt a katalógusokban, és rövid ideig a "Hádész" elnevezést is használták.

Miért érdekes a Sinope?

A Sinope és hasonló irracionális holdak azért fontosak a kutatók számára, mert segítenek megérteni a bolygórendszerek korai fejlődését: a befogott objektumok nyomai információt hordoznak a Naprendszer korai dinamikájáról, a bolygók körüli gravitációs kölcsönhatásokról és a kis testek eredetéről. A Sinope spektrális és pályainformációi különösen arra utalnak, hogy a Jupiter holdrendszere több, különböző eredetű komponensből áll.

Orbit

A Sinope nagy excentricitású és nagy hajlásszögű retrográd pályán kering a Jupiter körül. A pályaelemek 2000. januári állapotúak. A Nap és a bolygók perturbációi miatt sokat változnak. Gyakran úgy vélik, hogy a Pasiphaë-csoporthoz tartozik. Tekintettel azonban átlagos inklinációjára és eltérő színére, a Sinope lehet egy független objektum is, amely függetlenül, a csoport eredeténél bekövetkezett ütközéstől és felbomlástól függetlenül került befogásra. Az ábra a Sinope pályaelemeit szemlélteti a csoport többi holdjához viszonyítva.

Pasiphae csoport.

Keresés betűvel