Ananke-csoport: definíció és jellemzők a Jupiter retrográd holdjairól
Ananke-csoport: Jupiter retrográd holdjai — jellemzők, pályaadatok, tagok és közös eredet; félnagytengely, dőlésszög és excentricitás részletes ismertetése.
Ananke‑csoport a Jupiter holdjainak egy jól elkülöníthető csoportja. Ezek a kis testek retrográd mozgást végeznek a bolygó körül (vagyis ellentétes irányban a Jupiter forgásával), nem gömb alakúak, és pályaelemeik hasonlósága miatt feltehetően közös eredetűek. A csoport nevét az egyik legnagyobb, az Ananke holdról kapta.
Félnagytengelyük (a Jupitertől számított átlagos távolságuk) 19 300 000 és 22 700 000 km között változik, dőlésszögük 145,7° és 154,8° közé esik, pályaexcentricitásuk pedig 0,02 és 0,28 közötti értékeket mutat. Ezek az adatok azt jelentik, hogy viszonylag távol keringenek a Jupitertől, pályáik nagyrészt ferde és gyakran kissé ellipszis alakúak, és keringési idejük több száz napra tehető.
Eredet és fizikai jellemzők
A csoport kialakulásáról a legelfogadottabb magyarázat az, hogy egy külső eredetű kisbolygó jutott a Jupiter gravitációs hatáskörébe, majd ütközés vagy árapály‑hatás következtében feldarabolódott. Ezt az elképzelést a tagok hasonló pályaelemei és a megfigyelt spektrális tulajdonságaik is alátámasztják. A csoport tagjai általában kis méretűek: néhány kilométerestől néhány tíz kilométeres átmérőig terjednek, és felszínük többnyire szürke, a C‑típusú aszteroidákhoz hasonló spektrummal.
A retrográd irány, a közös pályaváltozók és a spektrális hasonlóságok együtt erősítik a közös származás (collisional family) hipotézisét, de a részletes belső szerkezetre, tömegre és pontos ütközési történetre vonatkozó ismeretek korlátozottak, mivel a testek kicsik és halványak.
Tagok és megfigyelés
Az alaptagok közé tartoznak (a legnagyobbtól a legkisebbig):
A felsorolt lista a legjellegzetesebb, ismertebb tagokat tartalmazza, de új, halványabb holdakat a modern detektorok és mély égbolt‑felvételek folyamatosan tárnak fel, így a csoport összetétele idővel pontosodik.
A megfigyelésük azért is nehéz, mert kicsik, halványak és nagy távolságban keringenek. A legtöbb tagot a 20. század közepe óta fedezték fel, de a felfedezések üteme a 21. században felgyorsult az érzékenyebb CCD‑kameráknak és nagyobb távcsöveknek köszönhetően.
Elnevezési szabályok és további kutatás
A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) retrográd holdakra vonatkozó elnevezési szabálya értelmében a retrográd Jupiter‑holdak nevei általában -e végződéssel rendelkeznek; ezt a szabályt a csoport tagjainak elnevezésekor is alkalmazzák. A további kutatások célja a tagok pontos pályáinak, spektrális tulajdonságainak és méretének jobb meghatározása, ami segítene a család kialakulásának részletes rekonstrukciójában.
Összefoglalva: az Ananke‑csoport klasszikus példája egy fizikai és dinamikai értelemben is összetartó, retrográd irányban keringő Jupiter‑hold családnak, amelynek tanulmányozása fontos bepillantást nyújt a bolygórendszerekbe történő kis test befogás és az azt követő ütközési folyamatok megértésébe.
Ez az ábra a Jupiter legnagyobb szabálytalan műholdjait szemlélteti. Az Ananke-csoport elhelyezkedését az Ananke jelenléte mutatja az alsó rész közelében. Az objektum helyzete a vízszintes tengelyen a Jupitertől való távolságát jelzi. A függőleges tengely a dőlésszögét jelzi. Az excentricitást az objektum Jupitertől mért legnagyobb és legkisebb távolságát jelző sárga sávok mutatják. A körök az objektum méretét mutatják a többihez képest.
Eredet
Az Ananke-csoport feltehetően akkor keletkezett, amikor egy aszteroidát a Jupiter befogott, majd egy ütközés következtében szétszakadt.
A holdak mérete alapján az eredeti aszteroida átmérője körülbelül 28 km lehetett. Mivel ez az érték közel van magának az Ananke-nak a hozzávetőleges átmérőjéhez, valószínű, hogy az anyatestet nem bontották meg erősen.
A család három holdja (Harpalyke, Praxidike és Iocaste) hasonló szürke színt mutat, míg az Ananke maga a szürke és a világos vörös határán helyezkedik el.
Ez az ábra szélesebb látómezőt kínál, mint az előző, és az Ananke-csoport magja közelében csoportosuló más kis holdakat is megmutatja.
Ez az ábra a Carme-csoport magtagjainak pályaelemeit és relatív méreteit hasonlítja össze. A vízszintes tengely a Jupitertől való átlagos távolságukat, a függőleges tengely a pályahajlásukat, a körök pedig a relatív méreteiket mutatják.
Kérdések és válaszok
K: Mi az az Ananke csoport?
V: Az Ananke-csoport a Jupiter olyan holdjainak csoportja, amelyek az Ananke-hoz hasonló pályát követnek, és közös eredetűek lehetnek.
K: Mik az Ananke-csoport holdjainak jellemzői?
V: Az Ananke-csoport holdjai retrográd, nem gömb alakú holdak, és félnagytengelyük 19 300 000 és 22 700 000 km között mozog. A dőlésszögük 145,7° és 154,8° között mozog, a pályaexcentricitásuk pedig 0,02 és 0,28 között.
K: Hány magtagja van az Ananke-csoportnak?
V: Az Ananke-csoportnak hét magtagja van.
K: Meg tudod nevezni az Ananke-csoport magtagjait a legnagyobbtól a legkisebbig?
V: Az Ananke-csoport magtagjai a legnagyobbtól a legkisebbig a következők: Ananke, Praxidike, Iocaste, Harpalyke, Thyone, Euanthe és Euporie.
K: A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) milyen elnevezést tart fenn az összes retrográd holdnak, beleértve az Ananke-csoport tagjait is?
V: Az IAU az -e végződésű neveket tartja fenn minden retrográd hold számára, beleértve az Ananke-csoport tagjait is.
K: Milyen messze van az Ananke-csoport a Jupitertől?
V: Az Ananke-csoport 19 300 000 és 22 700 000 km közötti félnagytengelyen (a Jupitertől való távolság) helyezkedik el.
K: Mekkora az Ananke-csoport holdjainak dőlésszögtartománya?
V: Az Ananke-csoport holdjainak dőlésszöge 145,7° és 154,8° között van.
Keres