Lee Kuan Yew

Család:

Lee önéletrajzában azt állítja, hogy negyedik generációs szingapúri kínai: hakka dédapja, Lee Bok Boon (született 1846-ban) 1862-ben vándorolt ki a Guangdong tartománybeli Dapu megyéből a Straits Settlementsbe.

Lee Kuan Yew a szingapúri Kampong Java Road 92. szám alatt született. Ő volt Lee Chin Koon és Chua Jim Neo legidősebb gyermeke. Gyermekkorában nagy hatással volt rá a brit kultúra, részben nagyapja, Lee Hoon Leong befolyása miatt, aki angol nyelvű oktatásban részesítette fiait.

Lee és felesége, Kwa Geok Choo 1950. szeptember 30-án kötöttek házasságot. Két fiuk (Lee Hsien Loong és Lee Hsien Yang) és egy lányuk (Lee Wei Ling) született.

Lee családjából sokan fontos pozíciókat töltenek be a szingapúri társadalomban, és gyermekei magas kormányzati vagy kormányhoz kötődő tisztségeket töltenek be. Legidősebb fia, Lee Hsien Loong, egykori dandártábornok 2004 óta miniszterelnök. Ő a Szingapúri Kormányzati Befektetési Társaság (GIC) elnökhelyettese is, amelynek maga Lee az elnöke. Lee kisebbik fia, Lee Hsien Yang szintén volt dandártábornok, és a SingTel, egy pán-ázsiai távközlési óriásvállalat, valamint a piaci kapitalizáció alapján Szingapúr legnagyobb vállalatának (a szingapúri tőzsdén (SGX) jegyzett) korábbi elnöke és vezérigazgatója. A SingTel ötvenhat százaléka a Temasek Holdings tulajdonában van, amely egy kiemelkedő kormányzati holdingtársaság, amely több, a kormányhoz kötődő nagyvállalatban, például a Singapore Airlinesban és a DBS Bankban is ellenőrző részesedéssel rendelkezik. A Temasek Holdingsot 2009-ig Ho Ching ügyvezető igazgató és vezérigazgató, Lee Hsien Loong felesége vezette. Lee lánya, Lee Wei Ling a Nemzeti Idegtudományi Intézetet vezeti. Lee felesége, Kwa Geok Choo korábban a Lee & Lee neves jogi cég partnere volt.

Korai élet

Lee a Telok Kurau Általános Iskolában, a Raffles Intézetben (ahol a 01 Raffles Cserkészcsapat tagja volt) és a Raffles College-ban (ma Szingapúri Nemzeti Egyetem) tanult. A második világháború és Szingapúr 1942-1945-ös japán megszállása miatt nem mehetett egyetemre. A megszállás alatt sikeres feketepiaci üzletet működtetett, ahol Stikfas nevű, tápióka alapú ragasztót árult. Mivel 1942 óta vett kínai és japán nyelvleckéket, munkát talált a szövetségesek távirati jelentéseinek átírásával a japánok számára, valamint 1943 és 1944 között a japán Hodobu (報道部 - információs vagy propagandaosztály) angolnyelvű szerkesztőjeként.

Idősebbik fia, Lee Hsien Loong 2004 óta Szingapúr miniszterelnöke.

Politikai karrier

Határozatok és politikák

Lee a függetlenséget követő kormányzása során három fő szempontot tartott szem előtt: a nemzetbiztonságot, a gazdaságot és a szociális kérdéseket.

Nemzetbiztonság

Szingapúr sebezhetősége mélyen érezhető volt, hiszen több forrásból is érkeztek fenyegetések, többek között a kommunisták, Indonézia (a konfrontációs álláspontjával) és az UMNO szélsőségesek részéről, akik vissza akarták kényszeríteni Szingapúrt Malajziába. Mivel Szingapúr felvételt nyert az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, Lee gyorsan törekedett Szingapúr függetlenségének nemzetközi elismerésére. Svájc mintájára semlegességi és el nem köteleződési politikát hirdetett. Ezzel egyidejűleg felkérte Goh Keng Swee-t, hogy építse ki a Szingapúri Fegyveres Erőket (SAF), és más országoktól kért segítséget tanácsadás, kiképzés és felszerelés céljából.

Kormányzati politikák

Sok országhoz hasonlóan Szingapúr sem volt mentes a politikai korrupciótól. Lee törvényt vezetett be, amely a Korrupt Gyakorlatokat Vizsgáló Hivatalnak (CPIB) nagyobb jogkört adott a letartóztatások, házkutatások, tanúk behívása, valamint a gyanúsított személyek és családtagjaik bankszámláinak és jövedelemadó-bevallásainak vizsgálata terén.

Lee úgy vélte, hogy a minisztereket jól meg kell fizetni a tiszta és becsületes kormány fenntartása érdekében. 1994-ben azt javasolta, hogy a miniszterek, bírák és vezető köztisztviselők fizetését kössék a magánszektorban dolgozó vezető szakemberek fizetéséhez, azzal érvelve, hogy ez segítene a tehetségek toborzását és megtartását a közszférában.

Az 1960-as évek végén, attól tartva, hogy Szingapúr növekvő népessége túlterhelheti a fejlődő gazdaságot, Lee erőteljes "Stop-at-Two" családtervezési kampányt indított. A párokat arra ösztönözték, hogy a második gyermekük után sterilizálják magukat. A harmadik vagy negyedik gyermeket az oktatásban alacsonyabb prioritásúvá tették, és az ilyen családok kevesebb gazdasági kedvezményt kaptak.

1983-ban Lee kirobbantotta a "Nagy Házassági Vitát", amikor arra biztatta a szingapúri férfiakat, hogy válasszanak feleségül magasan képzett nőket. Aggódott amiatt, hogy a diplomás nők nagy száma nőtlen. A lakosság egyes csoportjait, köztük a diplomás nőket is, felháborította a nézetei. Ennek ellenére létrehoztak egy házasságközvetítő ügynökséget, a Social Development Unit (SDU) nevű szervezetet, hogy elősegítsék a diplomás férfiak és nők közötti ismerkedést. Lee olyan ösztönzőket is bevezetett, mint az adókedvezmények, az iskoláztatás és a lakhatási prioritások a három vagy négy gyermeket vállaló diplomás anyák számára, megfordítva ezzel az 1960-as és 1970-es évek túl sikeres "Stop-at-Two" családtervezési kampányát. Az 1990-es évek végére a születési ráta annyira lecsökkent, hogy Lee utódja, Goh Chok Tong kiterjesztette ezeket az ösztönzőket minden házas nőre, és még több ösztönzőt adott, például a "bababónusz" rendszert.

A politikától 2011-ben vonult vissza. Goh Chok Tong szintén visszavonult, de ő a Marine Parade GRC-ben marad.

Halál

2015. február 5-én Lee "súlyos tüdőgyulladással" került kórházba, és lélegeztetőgépre kapcsolták a Szingapúri Általános Kórház intenzív osztályán, bár állapotát "stabilnak" nevezték. Egy február 26-i frissítés szerint Lee ismét antibiotikumokat kapott, miközben nyugtatókat kapott, és továbbra is gépi lélegeztetés alatt állt. 2015. március 23-án Lee Hsien Loong szingapúri miniszterelnök bejelentette Lee Kuan Yew halálát 91 éves korában. Állami temetésére 2015. március 29-én, helyi idő szerint 14 órakor került sor a Szingapúri Nemzeti Egyetem Egyetemi Kulturális Központjában.

Díjak

• Lee számos állami kitüntetést kapott, többek között a Becsületrend (1970), a Szent Mihály és Szent György Lovagrend nagykeresztje (1972), a London Város Szabadsága (1982), a Johore-i Korona Első osztályú Rendje (1984), a Nagy Vezérrend (1988) és a Felkelő Nap Rendje (1967) kitüntetéseket.
• Lee 1994-ben Ig Nobel-díjat kapott.
• 2002-ben Lee-t hivatalosan is felvették az Imperial College London ösztöndíjasává, a nemzetközi kereskedelem és ipar előmozdítása, valamint az Egyesült Királysággal folytatott tudományos és mérnöki tanulmányi kezdeményezések fejlesztése elismeréseként.
• 2006-ban Lee-t a Woodrow Wilson International Center for Scholars Woodrow Wilson Award for Public Service díjjal tüntette ki.
• 2007-ben Lee-t tiszteletbeli jogi doktorrá avatták a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetemen, bár a diákok és a személyzet tiltakozása közepette.
• 2009 októberében az Egyesült Államok és az ASEAN Üzleti Tanács 25. évfordulós gálavacsoráján, Washingtonban Lee kapta az első életműdíjat. Dr. Henry Kissinger, az Egyesült Államok korábbi külügyminisztere és 1973-as Nobel-békedíjasa méltatásában a következőket mondta:

"Mindannyiunk számára meghatározó személyiséggé vált. Senkitől sem tanultam annyit, mint Lee Kuan Yew úrtól. Az Egyesült Államok nélkülözhetetlen barátjává tette magát, nem elsősorban az általa képviselt hatalom, hanem a gondolkodásának minősége révén.

Egy nappal később a Fehér Ház Ovális Irodájában találkozott az amerikai elnökkel, Barack Obama elnök így mutatta be őt:

"... Ázsia egyik legendás alakja a 20. és 21. században. Ő az a valaki, aki hozzájárult az ázsiai gazdasági csoda elindításához."

• 2009. november 15-én Dmitrij Medvegyev elnök a 2009-es szingapúri APEC konferencia alkalmával az orosz barátsági renddel tüntette ki Lee-t.

Ellentmondások

Devan Nair

Devan Nair, Szingapúr harmadik elnöke, aki Kanadában élt száműzetésben, a torontói The Globe and Mail című lapnak adott 1999-es interjújában megjegyezte, hogy Lee technikája, hogy ellenfeleit csődbe vagy feledésbe perelte, a politikai jogok eltörlését jelentette. Azt is megjegyezte, hogy Lee "egyre inkább önelégült mindentudó", akit "áruházi bábuk" vesznek körül. Ezekre a megjegyzésekre válaszul Lee beperelte Devan Nairt egy kanadai bíróságon, Nair pedig viszontkeresetet nyújtott be. Lee ezután indítványozta, hogy Nair viszontkeresetét utasítsák el a bíróságon. Lee azzal érvelt, hogy Nair viszontkeresete nem tartalmaz ésszerű jogalapot, és a szingapúri kormány integritása elleni gyújtogató támadást jelent. Az Ontario Superior Court of Justice azonban elutasította Nair viszontkeresetének elutasítását, és úgy ítélte meg, hogy Lee visszaélt a peres eljárással, és ezért Nairnek van ésszerű kereseti alapja.

Iszlám

2011-ben a Wikileaks diplomáciai táviratokat tett közzé, amelyekben Lee-nek tulajdonították az iszlámmal kapcsolatos ellentmondásos megjegyzéseket. A Wikileaks idézte Lee-t, aki az iszlámot "mérgező vallásnak" nevezte. Lee később tagadta a megjegyzéseket.

Az incidens közvetlenül Lee Lee Kuan Yew ellentmondásos könyvének megjelenése után történt: Hard Truths to Keep Singapore Going. A könyvben Lee azt állította, hogy a szingapúri muszlimok vallásuk miatt nehezen integrálódnak, és arra buzdította őket, hogy "legyenek kevésbé szigorúak az iszlám szertartások tekintetében". Ezt mondta:

"Őszintén kell beszélnem, hogy értéket képviseljek, de nem akarom megsérteni a muszlim közösséget.

Azt hiszem, nagyon szépen haladtunk, amíg nem jött az iszlám térhódítása, és ha megkérdeztek a megfigyeléseimről, a többi közösségnek könnyebb az integrációja - barátok, vegyes házasságok és így tovább, indiaiak a kínaiakkal, kínaiak az indiaiakkal -, mint a muszlimoknak. Ez az arab államokból érkező hullám eredménye.

Azt mondanám, hogy ma már minden vallást és fajt integrálni tudunk, kivéve az iszlámot.

Szerintem a muszlimok társadalmilag nem okoznak gondot, de különállóak és elkülönülnek...

De most, ha maláj és kínai iskolákba jársz, van halal és nem halal szegmens, és így van ez az egyetemeken is. És ezek általában külön ülnek, hogy ne szennyeződjenek. Mindez társadalmi megosztottsággá válik...

Legyél kevésbé szigorú az iszlám előírásaihoz, és mondd azt, hogy "Oké, eszem veled".

Goh Chok Tong volt miniszterelnök szerint a szingapúri muszlimok a szingapúri egyedi körülményekhez igazították vallási gyakorlatukat.

Az etnikai integrációs politikát azért is bevezették, hogy elkerüljék az etnikai gettók kialakulását a szingapúri HDB lakásokban. Minden körzetben az összes etnikai csoportnak a nemzeti arányoknak megfelelően kellett laknia.

Rágalmazás miatt hozott ítélet

2008. szeptember 24-én a szingapúri legfelsőbb bíróság Woo Bih Li bíró gyorsított eljárásban hozott ítéletében kimondta, hogy a Far Eastern Economic Review (FEER) magazin (szerkesztője Hugo Restall) rágalmazta Lee-t és fiát, Lee Hsien Loong miniszterelnököt. A bíróság megállapította, hogy a 2006-os "Szingapúr 'mártírja': Chee Soon Juan" azt jelentette, hogy Lee Kuan Yew "ugyanolyan korrupt módon vezette és vezeti Szingapúrt, mint T. T. Durai a Nemzeti Vesealapítványt (NKF), és rágalmazási perekkel igyekszik elnyomni azokat, akik megkérdőjeleznék, hogy elkerülje korrupciójának leleplezését". A bíróság a Dow Jones & Company (amely viszont Rupert Murdoch News Corp. tulajdonában van) tulajdonában lévő FEER-t kártérítés megfizetésére ítélte a panaszosoknak. A FEER fellebbezett, de elvesztette az ügyet, amikor a fellebbviteli bíróság 2009 októberében úgy döntött, hogy a Far Eastern Economic Review valóban rágalmazta az ország alapítóját, Lee Kuan Yew-t és fiát, Lee Hsien Loong miniszterelnököt.

Másodlagos források

• Barr, Michael D. 2000. Lee Kuan Yew: The Beliefs Behind the Man. Washington D.C.: Georgetown University Press.
• Gordon, Uri. 2000. Machiavelli tigrise: Lee Kwan Yew és Szingapúr autoriter rendszere.
• Josey, Alex. 1980. Lee Kuan Yew - A döntő évek. Szingapúr és Kuala Lumpur: Times Books International.
• King, Rodney. 2008. A szingapúri csoda, mítosz és valóság. 2. kiadás, Insight Press.
• Kwang, Han Fook, Warren Fernandez és Sumiko Tan. 1998. Lee Kuan Yew: Az ember és eszméi. Szingapúr: Singapore Press Holdings.
• McCarthy, Terry (1999. augusztus 23.). "Lee Kuan Yew". Time Asia. Hong Kong.
• Minchin, James. 1986. Senki sem sziget. Tanulmány a szingapúri Lee Kuan Yew-ról. Sydney: Allen & Unwin.