WikiLeaks – definíció és jelentősebb kiszivárogtatások

WikiLeaks: mi ez, hogyan működik és a legismertebb kiszivárogtatások — Afganisztán, Irak, diplomáciai táviratok részletes áttekintése.

A WikiLeaks egy nonprofit szervezet, amely weboldalán keresztül kormányzati, magánadatokat, vállalati vagy vallási dokumentumokat tesz közzé, amelyek korábban titkosak voltak. A honlap 2006-ban indult, és egy év elteltével már több mint 1,2 millió dokumentum volt az adatbázisában. Általában nem adja ki a dokumentumokat közzétevők nevét és címét. Az oldal székhelye Svédországban van. Bár a neve hasonlít a Wikipédiáéhoz, nincs köze a Wikipédiához vagy a Wikimédia Alapítványhoz. A nevet azért választották, mert a WikiLeaks eleinte wiki-modellt használt, ahol az emberek szerkeszthették az oldalt, de azóta ez megváltozott, és már nem lehet szerkeszteni.

Az oldal megalapításához kapcsolódó legismertebb személy Julian Assange, aki a szervezet nyilvános arcaként és szóvivőjeként vált ismertté. A WikiLeaks működése kezdetben a nyilvános szerkeszthetőségre épült, de később zártabb formában, titkosított csatornákon keresztül fogadott be dokumentumokat. A szervezet üzemeltetői hangsúlyozták, hogy céljuk a kormányok és nagy intézmények átláthatóságának növelése, miközben – állításuk szerint – próbálják megvédeni az informátorokat.

Jelentősebb kiszivárogtatások és események

2010 júliusában a WikiLeaks azzal került be a hírekbe, hogy több mint 76 900, az afganisztáni háborúval kapcsolatos dokumentumot tett közzé. Ugyanezen év októberében a WikiLeaks közel 400 000 dokumentumot tett közzé, amelyek az iraki háborúról szóltak.

Ez volt az amerikai hadsereggel kapcsolatos dokumentumok eddigi legnagyobb kiszivárogtatása. Főleg civilek és katonák haláláról, valamint házi készítésű bombák vagy fegyveres civilek észleléséről számolt be.

November 28-án a WikiLeaks és öt nagy újság - Spanyolország (El País), Franciaország (Le Monde), Németország (Der Spiegel), az Egyesült Királyság (The Guardian) és az Egyesült Államok (The New York Times) - mindegyike elkezdte közzétenni az első 291-et a 274 nagykövetség 251 287 bizalmas diplomáciai táviratából, amelyek 1966-2010 között készültek. A WikiLeaks azt tervezi, hogy az összes táviratot több hónap alatt, szakaszosan hozza nyilvánosságra.

A nemzetközi média széles körben foglalkozott ezzel a kiszivárogtatással, mivel a kiszivárogtatások közül sok olyan információt tartalmazott, amely az Egyesült Államokon kívül más országokat is érintett. Egyes kiszivárogtatásokat más hírszervezetek, például a Fairfax Media is közzétett. Robert Gibbs, a Fehér Ház sajtófőnöke azt mondta, hogy "a nyílt és átlátható kormányzat olyasmi, amit az elnök igazán fontosnak tart. A titkos információk ellopása és terjesztése azonban bűncselekmény".

A Wikileaks több mint 20 000 e-mailt tett közzé a Demokratikus Nemzeti Bizottságtól (DNC), amelyekből kiderül, hogy megpróbálták aláásni Bernie Sanders kampányát.

További fontos kiszivárogtatások

• Collateral Murder (2010) – A WikiLeaks 2010 áprilisában tette közzé azt a videofelvételt, amelyen egy 2007-es bagdadi Apache-helikopter-támadás látható. A felvétel nagy hullámokat kavart, mert civilek és újságírók halálát mutatta.
• Cablegate (2010) – a fenti diplomáciai táviratok publikálása (a „cablegate”) komoly diplomáciai feszültségeket okozott több ország között.
• DNC- és John Podesta-e-mailek (2016) – a WikiLeaks által közzétett levelezések befolyásolták az amerikai politikai diskurzust 2016-ban. Az Egyesült Államok hírszerzései arra a következtetésre jutottak, hogy orosz szereplők szerepet játszottak a hackelésben és az anyagok kiszivárogtatásában.
• Vault 7 (2017) – a WikiLeaks CIA-hackelési eszközöket és kártevőket leíró dokumentumokat tett közzé, amely újabb vitákat gerjesztett a kiberbiztonság és a titkosszolgálati tevékenységek körül.

Vita, kritikák és jogi következmények

A WikiLeaks tevékenysége heves vitákat váltott ki. Támogatói szerint a szervezet fontos szerepet játszott az átláthatóság növelésében és a kormányzati visszaélések feltárásában. Kritikusai viszont azzal érvelnek, hogy a teljes dokumentumpublikációk, különösen a megfelelő anonimizálás (redakció) nélküli kiadások veszélyeztethetik informátorok, civiliák és katonák életét, és nem megfelelő módon sérthetnek nemzetbiztonsági érdekeket.

Számos pénzügyi és technológiai szereplő — például bankok és online fizetési szolgáltatók — 2010 végén felfüggesztette a WikiLeaks számára történő adományozást, ami jelentős anyagi problémákat okozott a szervezetnek. A WikiLeaks emellett jogi támadásokkal és büntetőeljárásokkal is szembesült: Julian Assange éveken át jogi viták középpontjában állt, 2012-től hosszú ideig az ecuadori londoni nagykövetségen kért menedékjogot, 2019-ben őrizetbe vették, és az Egyesült Államok több vádpontot is megfogalmazott ellene, köztük kémkedéssel összefüggő vádakat. Az ügy jogi eljárásai és az ügyintézés több szinten — Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban — folytatódtak, amihez hosszú fellebbezési időszakok kapcsolódtak.

Működés, technika és újságírói együttműködés

A WikiLeaks kezdetben wiki-szerű szerkesztési lehetőséget kínált, de később zárt, titkosított feltöltőcsatornákat alkalmazott, hogy védje a forrásokat. A szervezet gyakran működött együtt nagy nemzetközi médiumokkal a dokumentumok előzetes vizsgálatában és publikálásában; ezt a közös munkát sokszor dicsérték a felelős közlést segítő megközelítésért, ám időnként vita tárgya lett, ha a partnerintézmények és a WikiLeaks eltérően kezeltek bizonyos adatokat vagy redakciókat.

Szintén fontos vita tárgya volt az, hogy mennyire tekinthető a WikiLeaks újságírónak, illetve milyen jogi védelmet élvez a sajtószabadság elve alapján. Támogatói szerint a szervezet a sajtószabadság és a közérdek védelmében járt el; ellenzői szerint viszont a módszerek és a közzététel módja felelőtlenül járt el bizonyos esetekben.

Következmények és hatás

A WikiLeaks jelentősen befolyásolta azt, ahogyan a közvélemény és a média a kormányzati titkok és biztonsági dokumentumok nyilvánosságra hozatalát kezeli. Növelte az átláthatóság iránti elvárásokat, ugyanakkor felvetette a dilemmát: hogyan lehet egyszerre védeni a nemzetbiztonságot és az egyéni életet, valamint szolgálni a közérdeket. Az esetek hatására több médium és szervezet is megerősítette az informátori védelemre és az adatok anonimizálására vonatkozó belső eljárásait.

Összességében a WikiLeaks tevékenysége tartósan formálta a nemzetközi médiatér és a kormányzati titkok nyilvánosságra hozataláról folytatott vitát: a szervezet működése mind a nyilvánosság, mind a jogalkotók és a biztonsági szervek részéről széles körű reakciókat váltott ki, és továbbra is vita tárgya a demokratikus társadalmakban.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a WikiLeaks?

K: Mikor alapították a WikiLeakset?

K: Hány dokumentum volt az adatbázisban egy év működés után?

K: A WikiLeaks nyilvánosságra hozza a dokumentumokat közzétevők nevét és címét?

K: Hol van a WikiLeaks székhelye?

K: A Wikileaks kapcsolatban áll a Wikipédiával vagy a Wikimédia Alapítvánnyal?

K: A Wikileaks eredetileg wiki-modell volt, ahol az emberek szerkeszthették az oldalt?

Keresés betűvel