Születési rendellenesség
A születési rendellenességek (vagy veleszületett rendellenességek) olyan rendellenességek, amelyek a csecsemő születésekor vagy az élet első hónapjában alakulnak ki.
A veleszületett rendellenességnek két fő típusa van. Az elsőt a genetikai rendellenességek okozzák, amelyek örökletesek. A másodikat olyan állapotok (például fertőző betegségek) okozzák, amelyeket a csecsemő az anyjától kap.
Előfordul, hogy az orvosok már a születés előtt rájönnek, hogy a csecsemőnek veleszületett rendellenessége van. Használják a prenatális diagnosztikát és a szűrővizsgálatokat, például az amniocentézist.
Veleszületett rendellenességek 100 000 lakosra vetítve 2004-ben. nincs adat 160-nál kevesebb 160-240 240-320 320-400 400-480 480-560 560-640 640-720 720-800 800-900 900-950 950-nél több
II. Károly spanyol király szellemi és testi fogyatékosnak született, valószínűleg a Habsburg-házban történt beltenyésztés miatt.
Genetikai hibák
Halálos vagy káros gének
Egyes génallélek (egy gén változata) károsíthatják a babát.
A törpeséghez hasonló állapotok szinte mindig genetikai eredetűek. Az egyik típus, az achondroplasia, akkor fordul elő, ha a gyermek csontjai nem nőnek megfelelően. Egy másik típust az agyalapi mirigy működési zavara okoz, amikor a növekedési hormonokat kibocsátó agyalapi mirigy nem működik megfelelően.
Számos genetikai rendellenességet a génallélok mutációi (vagy változásai) okoznak. A mutációk okozhatnak fejlődési rendellenességeket, vagy egyszerű biokémiai hiányt (a szervezetben nincs elég egy fontos vegyi anyagból). Kémiai hiány esetén a probléma gyógyítható. Például a fenilketonúria a szellemi visszamaradottság egyik oka volt. Az orvosok kitaláltak egy egyszerű tesztet, amellyel megállapíthatják, hogy mely csecsemőknél áll fenn ez az állapot. Rájöttek, hogy ha ezeket a gyerekeket kezelik, és szigorú diétát tartanak, akkor elegendő mennyiségű vegyi anyaghoz jutnak. A fenilketonúria ma már kevés esetben okoz szellemi visszamaradottságot.
Kromoszóma hibák
A genetikai hibák egy másik típusát a kromoszómák másolásának hibái okozzák az ivarsejteket létrehozó sejtosztódás (meiózis) során. A sejtek osztódnak és másolják magukat, hogy ivarsejteket hozzanak létre. Néha hibák történnek a kromoszómák másolásának módjában e folyamat során. Ezek a hibák aztán újra és újra lemásolódnak, ahogy a sejtek folyamatosan osztódnak és másolják magukat. A leggyakoribb kromoszóma rendellenesség a Down-szindróma ("mongolizmus"). Ez az állapot akkor következik be, amikor a gyermeknek a 21. kromoszómából kettő helyett három példány van.
Anyai környezet
Fertőző betegségek
A veleszületett rendellenesség másik fő típusát az anyáról a gyermekre terjedő fertőző betegség okozza. Ha például egy terhes nő rubeolát kap, gyermeke számos születési rendellenességet kaphat. A veleszületett szifilisz egy évszázaddal ezelőtt gyakori volt, a veleszületett AIDS pedig ma is előfordul, és Afrika egyes részein gyakori.
Az idő múlásával a szűrővizsgálatok és az antibiotikumok hatására az anya által terjesztett fertőzések száma csökkent. Sokkal kisebb arányban, mint egy évszázaddal ezelőtt, az AIDS ellenére. Az anyai táplálkozási rendellenességek is sokkal ritkábbak, kivéve azokban az országokban, ahol az élelmiszerellátás korlátozott. Ezért a genetikai rendellenességek aránya az összes veleszületett rendellenességen belül nőtt.
Az anya által szedett anyagok
Vegyszerek
Néha az anyák olyan vegyi anyagokat szednek, amelyek károsítják az embriót. Minden olyan anyagot, amely születési rendellenességet okoz, teratogénnek neveznek.
Az anya által szedett gyógyszerek befolyásolhatják az embrió fejlődését. A terhes nők nem használhatnak bizonyos gyógyszereket. A talidomidot például nem használhatja terhes nő, mert számos rendellenességet okozhat a magzatban.
Életmód
Ha az anya bizonyos dolgokat szedett a terhesség alatt, ezek a baba problémáihoz vezethetnek. Gyakori példa ilyen dolgokra a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás. Élelmiszerekkel kapcsolatos: A terhes nőknek jól kell táplálkozniuk. Ha egy terhes nő nem kap elég folsavat az ételével, a gyermek idegcsődefektust kaphat.
Értelmes óvintézkedések
Sok nő abbahagyja a cigarettát és az alkoholt terhesség alatt, mert így az embriónak nagyobb esélye van a normális fejlődésre.
Milyen gyakoriak a születési rendellenességek
A csecsemők körülbelül 3 százalékának van úgynevezett súlyos testi rendellenessége. Ez olyasvalami, ami károsítja a baba külsejét vagy működését (fiziológiáját).
Az agyat érintő születési rendellenességek a leggyakoribb problémák. Ezek 1000 élveszületésből körülbelül 10-et érintenek, szemben a szívproblémákkal (8/1000), a veseproblémákkal (4/1000) és a végtagproblémákkal (1/1000). Az összes többi testi rendellenesség együttesen 1000 élveszületésből 6 esetben fordul elő.
A szív születési rendellenességei jelentik a legnagyobb halálozási kockázatot gyermekkorban. Ezek okozzák a születési rendellenességek miatti csecsemőhalálozás 28%-át. 15%-ot tesznek ki a kromoszóma- és légzési rendellenességek, és 12%-ot az agyi rendellenességek. A gyermekkori halálozások mintegy 10%-a genetikai betegség miatt következik be. Ez több, mint a fertőző betegségek által okozott halálesetek száma.
A Kínai Születési Deformitásokat Megfigyelő Központ szerint Kínában minden 30. másodpercben születik egy születési rendellenességgel született csecsemő.
Elvetélések
A meg nem született terhességek (vetélések) a születési rendellenességekhez hasonló okok miatt következnek be. Sok esetben az embrió fejlődését irányító genetikai hibák miatt.
A legtöbb klinikailag nyilvánvaló vetélés (a különböző vizsgálatok szerint kétharmad-háromnegyedük) az első trimeszterben következik be. Az első 13 hétben elvetélt embriók több mint felénél kromoszóma-rendellenességeket találnak.
Egy genetikai problémával terhesség 95%-os valószínűséggel vetéléssel végződik. A genetikai problémák nagyobb valószínűséggel fordulnak elő idősebb szülőknél; ez magyarázhatja az idősebb nőknél megfigyelt magasabb vetélési arányt.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a születési rendellenesség?
V: A születési rendellenesség olyan rendellenesség, amely a csecsemőnél a születéskor vagy az élet első hónapjában jelentkezik.
K: A születési rendellenesség oka mindig ismert?
V: Nem, a születési rendellenesség oka nem mindig ismert.
K: Mit jelent, ha egy állapotról azt mondják, hogy "veleszületett"?
V: Ha egy állapotról azt mondják, hogy "veleszületett", az azt jelenti, hogy már a születéskor is jelen volt.
K: A születési rendellenességeket okozhatják környezeti tényezők?
V: Igen, a születési rendellenességeket környezeti tényezők és genetikai rendellenességek egyaránt okozhatják.
K: Minden veleszületett rendellenesség örökletes?
V: Nem, nem minden veleszületett rendellenesség örökletes. Néhányat olyan körülmények okozhatnak, mint például fertőző betegségek.
K: Hogyan deríthetik ki az orvosok, hogy egy csecsemőnek van-e veleszületett rendellenessége a születése előtt?
V: Az orvosok a születés előtti diagnózis és szűrővizsgálatok, például az amniocentézis segítségével már a születés előtt kideríthetik, hogy a baba veleszületett rendellenességben szenved-e.
K: A "születési rendellenesség" kifejezés semleges az okot illetően?
V: Igen, a "születési rendellenesség" kifejezés az okot illetően semleges.
