Szórend
A szórend a szintaxis része, amely a nyelvtan része. A szórend különböző nyelvekben eltérő lehet. Például az angol "I play tennis only sometimes" németül Ich spiele nur manchmal Tennis lenne, szó szerint "Csak néha teniszezek". Norvégul ugyanez a mondat a következő lenne: Jeg spiller bare tennis noen ganger ("Csak néha teniszezem").
Portugálul a mondat lehetne Eu só jogo tênis algumas vezes ("Csak néha teniszezem"), de a szórendet meg lehet változtatni Eu jogo tênis só algumas vezes-re ("Csak néha teniszezem"). Az Eu jogo só tênis algumas vezes azonban nem megengedett ("Csak néha teniszezek"), mert a jelentés megváltozna.
Tárgy-ige-tárgy
Az angol nyelvben egy egyszerű mondat, amely egy igét (cselekvés), egy alanyt (aki vagy ami a cselekvést végzi) és egy tárgyat (akinek vagy aminek a cselekvést végzik) tartalmaz, alany-ige-tárgy szórenddel (SVO) íródik. Például a "Robert kinyitja az ajtót" mondatban "Robert" az alany, "kinyit" az ige és "ajtó" a tárgy. Az SVO a második leggyakoribb szórend az összes nyelv között, és 42%-ban használják. Ilyen például a mandarin kínai, a Bahasa Melayu, a Bahasa Indonesia, a spanyol, a francia, az olasz, a thai és a vietnami. Bár a fenti nyelvek némelyike használhat más szórendet is, például SOV és VSO, a legegyszerűbb mondatokban SVO-t használnak.
Más nyelvekben a mondatok más szórendet is használhatnak. Vegyük például, hogy Robert kinyitja az ajtót. Ha az angolban a szórendet "Az ajtó kinyílik Robert" szóra változtatnánk, az megváltoztatná a mondat jelentését. A latinban azonban a Robertus ianuam aperit és a ianuam Robertus aperit ugyanazt jelenti. Az ianuam akkuzatív esetben áll, tehát közvetlen tárgy, a Robertus pedig alany. A szavak esetének megváltoztatása azonban Robertem ianua aperit-re változtatná meg a mondat jelentését: ianua most már nominativusban van, tehát alany, Robertum pedig tárgy.
Subject-object-verb
Az alany-tárgy-ige (SOV) szórend az, amelyet a legtöbb különböző nyelv, 45%-uk használ. Különösen gyakori az elméleti nyelvcsaládban, amelyet altaji nyelvcsaládnak neveznek, és amely számos nyelvet, például a japánt, a koreait, a mongolt és a török nyelveket foglalja magában.
A japán nyelvben például egy egyszerű mondatban SOV-t használnak. Más szóval, a "Robert kinyitja az ajtót" mondatból "Robert az ajtó kinyílik" lesz. Az ilyen nyelvek gyakran használnak posztpozíciókat, amelyek úgy viselkednek, mint a prepozíciók, de a tartalmi szavak után és nem előttük jelennek meg, hogy megmutassák egy szó szerepét a mondatban. A "Robert kinyitja az ajtót" mintamondat japánul ロバートはドアを開ける Robāto-wa doa-o akeru lenne, amelyben a は wa mint a ロバートは Robāto-wa azt mutatja, hogy a ロバート Robāto (Robert) a mondat témája, és a を o mint a ドアを doa-o azt mutatja, hogy a ドア doa a mondat közvetlen tárgya. A nyelvek körülbelül 45%-a SOV nyelv.
Verb-subject-object
Az ige-tárgy-tárgy (VSO) szórend a harmadik leggyakoribb szórend a világ nyelveiben. Sokkal kevesebb VSO-s nyelv létezik, mint SVO-s és SOV-s nyelvek, és csak 9%-uk VSO-s. Az olyan nyelvcsoportok, amelyekben a VSO gyakori, közé tartoznak az afroázsiai nyelvek, mint az arab, a héber és az arámi, valamint a kelta nyelvek, mint az ír, a walesi és a cornwalli. A VSO nyelveken a "Robert kinyitja az ajtót" a következő lenne: "Robert kinyitja az ajtót". A spanyol mondatok általában SVO-sak, de a VSO is gyakori. Spanyolul a fenti példa lehet a Roberto abre la puerta (Robert kinyitja az ajtót) vagy Abre Roberto Roberto la puerta (Robert kinyitja az ajtót).
Egyéb típusok
Az SVO, SOV és VSO mellett más szórendek meglehetősen ritkák. A VOS szórend az összes nyelv körülbelül 3%-át teszi ki, és a tárgyakkal kezdődő nyelvek (OVS és OSV) rendkívül kevesen vannak, egyenként 1-0% körüli százalékban.
