Bartók Béla (zeneszerző)

Gyermekkor és korai évek

Bartók Béla a kisvárosban, Nagyszentmiklóson született. Akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia területén volt, ma Romániában van. Már egészen kicsi korában nagy zenei tehetséget mutatott, édesanyja tanította meg zongorázni.

Béla gyerekkorában gyakran betegeskedett. Hétéves korában meghalt az édesapja, és édesanyja elvitte őt és nővérét Nagyszőlősre (ma Vinogradivnak hívják, és Ukrajnában van), majd Pozsonyba (ma Pozsony Szlovákiában). Ott adta első nyilvános hangversenyét tizenegy évesen. Saját maga által komponált zenét adott elő.

Korai zenei pályafutása

Hamarosan Thoman Istvánnál tanult zongorázni, aki a híres Liszt Ferencnél tanult. A budapesti Királyi Zeneakadémián Koessler Jánostól vett zeneszerzés órákat. Itt ismerkedett meg Kodály Zoltán zeneszerzővel, aki nagy hatással volt rá, és életre szóló barátja lett.

Hamarosan hosszabb zeneműveket kezdett komponálni. Kedvelte Richard Strauss és Claude Debussy zenéjét, és ezek hatással voltak zenei stílusára. Érdeklődni kezdett a népzene iránt. Ez a hat vonósnégyese közül az elsőben is hallható.

Bartók és Kodály együtt járták a vidéket, hogy régi magyar népi dallamokat gyűjtsenek és tanulmányozzanak. Az emberek akkoriban úgy gondolták, hogy az igazi magyar (régi magyar) népzene a cigányzene. Bartók és Kodály megmutatta, hogy ezeken kívül más hagyományok is léteznek. Olyan zenét találtak, amely Ázsia egyes részein használt pentaton skálákhoz hasonlót használt. A két zeneszerző ezeket a népi ötleteket kezdte el felhasználni saját kompozícióiban. Kodály gyakran idézett (másolt) tényleges népdalokat saját zenéjében, míg Bartók inkább olyan zenét komponált, amely népdalszerűnek hangzott anélkül, hogy ténylegesen másolta volna.

Középső évek és karrier

1909-ben Bartók feleségül vette Ziegler Mártát. Fiuk, akit szintén Bélának hívtak, 1910-ben született.

1911-ben Bartók megírta egyetlen operáját, a Kékszakállú várát. Az operában csak két énekes szerepel: Kékszakállú és felesége, Judit. Írt egy balettet is, A fából faragott királyfi címmel. Ez kezdte őt külföldön is híressé tenni. Egy másik balettje, A csodálatos mandarin ma még híresebb. Igor Stravinsky, Arnold Schönberg, valamint Richard Strauss hatását mutatja. Rengeteg kamarazenét írt, köztük összesen 6 vonósnégyest, 2 hegedűszonátát és egy szonátát két zongorára és ütőhangszerekre. Írt néhány darabot kisebb zenekarok számára is: Divertimento vonósokra és Music for Strings, Percussion and Celesta.

Bartók 1923-ban elvált Mártától, és feleségül vette zongoratanítványát, Pásztory Dittát. Második fia, Péter 1924-ben született.

II. világháború és későbbi karrier

A második világháború kitörésekor Bartók bírálta a nácikat. Miután Németországban hatalomra kerültek, nem volt hajlandó ott koncertezni, és nem vette igénybe német kiadóját. Politikai eszméi sok gondot okoztak neki Magyarországon.

Miután először kéziratait küldte ki az országból, Bartók úgy érezte, hogy Pásztory Dittával az Egyesült Államokba kell emigrálnia. New Yorkban éltek. Fiuk, Péter 1942-ben csatlakozott hozzájuk, és később belépett az Egyesült Államok haditengerészetéhez. Bartók idősebb fia, Béla Magyarországon maradt.

Bartók nem érezte jól magát az Egyesült Államokban, és nagyon nehezen tudott komponálni. Amerikában sem volt túl ismert, és nem sokan érdeklődtek a zenéje iránt. Feleségével, Dittával koncerteket adtak, és egy ideig pénzt kaptak arra, hogy egy jugoszláv népdalgyűjteményen dolgozzanak. Nem volt túl sok pénzük, bár volt néhány barátja, akik adtak nekik annyit, amiből meg tudtak élni. Serge Koussevitsky felkérte, hogy írja meg a Concerto for Orchestra című művét. Ez hamarosan Bartók legnépszerűbb műve lett, és némi pénzt is hozott neki. Yehudi Menuhin is felkérte, hogy írjon egy szonátát szólóhegedűre. Úgy tűnt, hogy ez újra felkelti érdeklődését a zeneszerzés iránt, és megírta a 3. zongoraversenyt, majd elkezdett dolgozni a brácsaversenyén.

Bartók 1945. szeptember 26-án, 64 éves korában, New Yorkban halt meg policitémia következtében. A brácsaversenyt halálakor befejezetlenül hagyta; később tanítványa, Serly Tibor fejezte be.

Zene

Bartók zenéje számos modern technikát tartalmaz, mint például az atonalitás, a bitonalitás és a modern harmóniák. Gyakran használ különböző skálákat (nem csak dúr és moll skálákat), és nagyon bonyolult ritmusokat. Ezek közül sokat az általa hallott népzene ihletett. Rengeteg zongoramuzsikát írt, köztük néhány könnyű darabot zongorázni tanuló embereknek. Ide tartozik a Mikrokozmosz című, hat kötetes darabgyűjteménye, amely ma is nagyon népszerű a fiatal zenészek körében.