Siegmund Nissel – osztrák–brit hegedűművész, az Amadeus Quartet második hegedűse
Siegmund Nissel: osztrák–brit hegedűművész, az Amadeus Quartet második hegedűse — legendás kvartett, világszínvonalú felvételek és tanári örökség.
Siegmund Nissel (1922. január 3. – 2008. május 21.) osztrák származású brit hegedűművész, aki a híres Amadeus Quartet második hegedűse volt. Pályafutása során a kamarazenélés mesterségét és a vonósnégyes irodalom mélyreható tolmácsolását tette magáévá, és jelentős szerepet játszott abban, hogy az Amadeus Quartet a 20. század egyik meghatározó vonósnégyesévé vált.
Korai évek és tanulmányok
Siegmund (Sigi) Nissel Münchenben született egy bécsi zsidó családban. Hatéves korában kezdett hegedülni. Kilencéves volt, amikor édesanyja meghalt; apja később Bécsbe vitte, ahol többek között Max Weissgärber volt a tanára. A politikai helyzet súlyosbodása miatt 1938-ban a fiatal Nissel Bécsből Nagy-Britanniába került, mint sok más zsidó menekült, hogy ott folytassa tanulmányait és zenei pályáját.
A második világháború kitörésekor Nisselt a Man-szigeten internálták. Az internálás alatt is zene volt a mindennapjai: itt ismerkedett meg Peter Schidlof-dal, aki később brácsán játszott, valamint Norbert Braininnel. A fiatal muzsikusok sokat gyakoroltak és együtt játszottak, ami fontos alapot adott későbbi kamarapróbáikhoz. Később a hatóságok felismerték tehetségüket és szabadon engedték őket.
Szabadulásuk után Nissel, Schidlof és Brainin a neves hegedűtanárnál, Max Rostalnál folytatta tanulmányait. Itt találkoztak a brit csellistával, Martin Lovett-tel, akinek a felesége Rostal egyik növendéke volt. A négy muzsikus hamarosan rendszeresen játszott együtt vonósnégyest: eleinte Brainin Quartet néven, majd Nissel javaslatára az Amadeus nevet vették fel (az Amadeus Mozart egyik neve).
Az Amadeus Quartet és sikerei
Az Amadeus Quartet 1948-ban adta első koncertjét a londoni Wigmore Hallban. A terem megtelt, és a nagy érdeklődés miatt sok érdeklődőt vissza kellett utasítani; ez az első fellépés gyorsan ismertséget hozott számukra. A koncertet követően meghívások egész sora érkezett mind Európából, mind a világ más részeiről, és rövid idő alatt a kor egyik legelismertebb vonósnégyesévé váltak.
Repertoárjuk középpontjában a nagy klasszikus szerzők művei álltak: különösen Mozart, Beethoven, Schubert és Brahms kvartettjeit játszották, de rendszeresen előadtak 20. századi darabokat is, például Bartók és Benjamin Britten műveit. Britten kifejezetten nekik írta a vonósnégyesének egyik darabját (a harmadik kvartettjét). Az együttes mintegy 200 felvételt készített, amelyek ma is fontos dokumentumai interpretációjuknak és stílusuknak.
Nissel szerepe a kvartettnél sokrétű volt: a második hegedű szólamának magas szintű művészi megoldásai mellett ő intézte a csoport üzleti ügyeit és szervezési feladatait is, így jelentős részben ő tartotta össze a csapatot a koncertek és turnék során.
Játékstílus és művészi hozzájárulás
Nissel játékát gyakran jellemezték finom belső vonalvezetésért, pontos intonációért és kamarazenei érzékért — különösen fontos ez a második hegedű szólamánál, amely sokszor a belső textúrák és a hangsúlyos részletek hordozója. Az Amadeus Quartet hangzása általában kiegyensúlyozott, átgondolt és kifinomult volt, amit a kritika és a közönség egyaránt nagyra értékelt.
Tanárok, későbbi évtizedek és örökség
Az együttes aktív pályafutása mellett Nissel fontos oktatói tevékenységet is folytatott: az Amadeus Quartet felbomlását követően, miután Peter Schidlof 1987-ben szívrohamban meghalt, a kvartett megszűnt. Nissel azonban a fiatal vonósnégyesek és kamarazenészek elismert tanára lett a Királyi Zeneakadémián, ahol tudását és tapasztalatát adta tovább a következő nemzedékeknek.
Díjak, egészség és személyes élet
Bár 1960-ban agydaganat miatt megműtötték, és később szívbypasson is átesett, Nissel hosszú életet élt: 86 éves korában hunyt el. Családos ember volt: felesége, fia, lánya és három unokája volt.
Számos kitüntetést kapott munkásságáért, többek között az OBE kitüntetést (1970), valamint a Yorki Egyetem és a Királyi Zeneakadémia díszdoktori címét. Ezek a díjak is azt tükrözik, hogy Nissel pályája nemcsak előadóművészi sikereket, hanem jelentős oktatói és közéleti elismertséget is hozott.
Összegzés
Siegmund Nissel élete és munkássága szorosan kapcsolódott az Amadeus Quartet történetéhez: mint második hegedűs, üzemszervező és tanár, hozzájárult ahhoz, hogy a zenekari irodalom egyik legmagasabb színvonalú előadását hagyják hátra. Felvételeik és tanítványai révén örökségük ma is hatással van a vonósnégyes-interpretációra és a kamarazenei nevelésre.
Kérdések és válaszok
K: Mikor született Siegmund Nissel?
V: Siegmund Nissel 1922. január 3-án született.
K: Hány éves volt, amikor hegedülni kezdett?
V: 6 éves korában kezdett hegedülni.
K: Mi történt az édesanyjával, amikor 9 éves volt?
V: Az édesanyja meghalt, amikor ő 9 éves volt.
K: Kik voltak a tanárai Bécsben?
V: Bécsben többek között Max Weissgärber volt a tanára.
K: Kivel találkozott Siegmund, amikor a II. világháború alatt a Man-szigeten internálták?
V: A második világháború alatt a Man-szigeten internálva Siegmund megismerkedett Peter Schidlof hegedűművésszel, majd később Norbert Braininnel.
K: Milyen néven nevezték el először vonósnégyes-csoportjukat?
V: Először The Brainin Quartetnek nevezték el vonósnégyesüket.
K: Milyen kitüntetéseket kapott Siegmund élete során?
V: Életében Siegmund megkapta az OBE kitüntetést (1970), valamint a York Egyetem és a Royal Academy of Music tiszteletbeli doktori címét.
Keres