Sikandar Lodi — Delhi szultánja, a Lodi-dinasztia uralkodója (1489–1517)
Sikandar Lodi — Delhi szultánja (1489–1517): a Lodi-dinasztia kiemelkedő uralkodója, Agra alapítója, Gwalior–Bihar hódítója és perzsa költőként is ismert.
Sikandar Lodi (uralkodott: 1489. július 17. – 1517. november 21.) a Lodi-dinasztia második delhi szultánja volt, aki apja, Bahlul Lodi után lépett trónra. Körülbelül 1458 körül született, eredeti neve valószínűleg Nizam Khan volt; uralkodói neve alatt Sikandar Lodiként vált ismertté. Uralkodása alatt a Szultanátus stabilizálódott, és politikai, közigazgatási valamint kulturális értelemben is jelentős fejlődés történt.
Élete és uralma
Sikandar Lodi 1489-ben örökölte apja birtokait és hatalmát. Központi céljai közé tartozott az állam hatalmának megszilárdítása, a közigazgatás megerősítése és a kereskedelem ösztönzése. Számos forrás szerint ügyes politikus és jó szervező volt: megerősítette a központi kormányzatot, szigorúbb ellenőrzést vezetett be a helyi kormányzók (amarák/iqtadárok) felett, és igyekezett hatékonyabb adó- és katonai rendszert működtetni.
Katonai akciók és terjeszkedés
Uralkodása alatt Sikandar Lodi terjesztette befolyását a Szultanátus észak-keleti és középső vidékein. Hadjáratokat vezetett, amelyek eredményeként kiterjesztette az uralmat többek között Gwalior és Bihar felé; határai kiterjedtek Punjab környékétől Bengálig, és befolyása érződött a Satluj folyó és a Bundelkhand közötti térségben is. Harcok során több helyi fejedelmet levert, és számos lázadást elfojtott.
Kulturális tevékenység és városépítés
Sikandar Lodi pártfogolta a perzsa kultúrát és irodalmat: maga is írt perzsa nyelven, költői álnéven, Gulrukhi néven szerepel művekben. Hagyománynak számít, hogy a korabeli források őt tekintik a mai Agra egyik fejlesztőjének — több építkezést és városrendező intézkedést kötnek a nevéhez, és egyes szerzők szerint Agra megerősítése, illetve részleges kiépítése az ő nevéhez fűződik. Emellett mecseteket, közigazgatási épületeket és infrastruktúrát is építtetett, ami elősegítette a kereskedelem és a mezőgazdaság fejlődését.
Vallási politika és társadalmi intézkedések
Sikandar Lodi vallási-politikai intézkedéseit a történeti források vegyesen értékelik. Támogatta az iszlám intézményeket és a perzsa kultúrát, ugyanakkor egyes források szerint megpróbált korlátozó intézkedéseket bevezetni olyan rituális gyakorlatokkal szemben, amelyek szerinte feszültséget okozhattak a birodalomban. A kutatásban vitatott, hogy pontosan milyen mértékű volt ezeknek az intézkedéseknek a hatása a hindu közösségekre; a modern történészi értékelések általában óvatosan fogalmaznak, és hangsúlyozzák, hogy politikája elsősorban az államhatalom megszilárdítását célozta.
Öröksége és halála
Sikandar Lodi 1517. november 21-én halt meg. Halála után a Lodi-dinasztia belső ellentétei fokozódtak, de rövid távon uralma hozzájárult a Szultanátus stabilitásához és a területi kiterjeszkedéshez. Síremlékét ma az úgynevezett Lodi-kertek (Lodi Gardens) területén található síremlékek között említik, és építészeti öröksége a későbbi időszak városépítési és közigazgatási hagyományaira is hatott.
- Uralkodási idő: 1489–1517.
- Kulturális hozzájárulás: perzsa költészet (Gulrukhi álnév), városfejlesztés.
- Hadsereg és politika: terjeszkedés Gwalior és Bihar felé, a központi hatalom megerősítése.
- Örökség: a Lodi-dinasztia legsikeresebb uralkodói közé tartozik; jelentős szerepe volt a Szultanátus intézményesítésében.
Megjegyzés: a középkori források és a modern kutatások néha eltérő képet adnak Sikandar Lodi személyéről és intézkedéseiről; a fenti összefoglaló a legáltalánosabban elfogadott megállapításokat igyekszik bemutatni.
Keres