Cassini-Huygens
A Cassini-Huygens egy űrszonda volt, amelyet a Szaturnusz bolygó, annak gyűrűi és holdjai tanulmányozására küldtek.
A küldetést a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és az Olasz Űrügynökség (ASI) közösen végezte. Az űrszonda két fő részből állt: a Cassini orbiterből és a Huygens-szondából. Az űrszonda 1997. október 15-én indult, és 2004. július 1-jén állt Szaturnusz körüli pályára. Ez volt az első űrszonda, amely Szaturnusz körüli pályára állt, és a negyedik, amely meglátogatta a Szaturnuszt (a többiek elrepülések voltak, és nem álltak pályára). A küldetés 2017 szeptemberében ért véget.
Cassini orbiter
Az orbiter Giovanni Domenico Cassini olasz-francia csillagászról kapta a nevét, aki felfedezte a Szaturnusz néhány holdját. Az orbiter nagy részét a NASA tervezte és építette, bár az ASI épített és programozott néhány alkatrészt, amelyek a Huygens-szondával beszéltek. Az űrszonda 13 évet töltött pályán, és adatokat küldött vissza. A Szaturnusz-rendszer számos részét meglátogatta, amíg ki nem fogyott az üzemanyaga. A Cassini-Huygens 2017. szeptember 15-én a Szaturnusz légkörébe való ellenőrzött becsapódással ért véget.
Huygens-szonda
Az ESA (Európai Űrügynökség) készítette a Huygens-szondát, amely Christiaan Huygens holland csillagász, matematikus és fizikus után kapta a nevét, aki felfedezte a Titánt. A Huygens-szonda 2004. december 25-én hagyta el az orbitert. Néhány héttel később a szonda ejtőernyővel a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a Titánra zuhant. A csillagászok kíváncsiak voltak, milyen lehetett a Titán felszíne, mivel sűrű felhők alatt rejtőzött. Ez az egyetlen hold Naprendszerünkben, amelynek vastag légköre van. A szonda leereszkedett, és képeket és egyéb adatokat küldött vissza a tudósok számára, hogy tanulmányozhassák. A holdon töltött 90 perc után az űrszonda a várakozásoknak megfelelően leállt. Ez a legtávolabbi hely, ahol valaha is leszállítottunk űrszondát. Az ejtőernyőzés közben küldött képeken folyók látszottak, valószínűleg folyékony metánból. A felszín túl hideg a vízhez.
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a Cassini-Huygens űrmisszió célja?
V: A Cassini-Huygens űrmissziót a Szaturnusz, annak gyűrűi és holdjai tanulmányozására küldték.
K: Mely űrszervezetek vettek részt a Cassini-Huygens küldetésben?
V: A Cassini-Huygens-misszióban a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és az Olasz Űrügynökség (ASI) vett részt.
K: Mi volt a Cassini-Huygens űrszonda két fő része?
V: A Cassini-Huygens űrszonda két fő része a Cassini orbiter és a Hüygens-szonda volt.
K: Mikor indították el a Cassini-Huygens űrszondát?
V: A Cassini-Huygens űrszonda 1997. október 15-én indult útjára.
K: Mikor állt pályára a Cassini-Huygens űrszonda a Szaturnusz körül?
V: A Cassini-Huygens űrszonda 2004. július 1-jén állt Szaturnusz körüli pályára.
K: A Cassini-Huygens űrszonda volt az első, amelyik Szaturnusz körüli pályára állt?
V: Igen, a Cassini-Huygens űrszonda volt az első űreszköz, amelyik a Szaturnusz körül keringett.
K: Mikor ért véget a Cassini-Huygens küldetés?
V: A Cassini-Huygens küldetés 2017 szeptemberében ért véget.
