Európai Űrügynökség (ESA) – feladatok, tagállamok és küldetések

Az Európai Űrügynökség vagy ESA (ESA; franciául: Agence spatiale européenne, ASE) egy 22 tagországgal rendelkező nemzetközi szervezet. Feladata az űrkutatás.

Székhelye a franciaországi Párizsban található. Az ESA több mint 2000 alkalmazottat foglalkoztat, éves költségvetése körülbelül 4,43 milliárd euró / 5,51 milliárd USD (2015).

Az ESA tagországai: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Hollandia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság.

Az ESA űrrepülési programja a következőket foglalja magában

• emberes űrrepülés,
• más bolygókra és a Holdra irányuló, pilóta nélküli felderítő küldetések indítása és működtetése,
• Földmegfigyelés.
• egy jelentős űrrepülőtér, a Francia Guyana Kourouban található Guyanai Űrközpont üzemeltetése,
• hordozórakéták tervezése.

A fő európai hordozórakétát, az Ariane-5-öt az Arianespace üzemelteti, az ESA pedig osztozik a hordozórakéta indításának és továbbfejlesztésének költségeiben.

Kiegészítő információk és pontosítások

Az ESA munkája sokrétű: egyszerre koordinál alap- és alkalmazott kutatást, fejleszt rakétarendszereket és űreszközöket, üzemeltet megfigyelő műholdakat, támogatja az emberes programokat, és nemzetközi partnerekkel együtt hajt végre küldetéseket. A fenti bekezdések az alapvető tényeket tartalmazzák; az alábbiakban részletesebben ismertetjük a szervezet feladatait, központjait és jelentősebb programjait.

Fő feladatok és programok

• Emberes űrrepülés: az ESA részt vesz az ISS (Nemzetközi Űrállomás) programjában: európai labormodul (Columbus), teher- és ellátási megoldások fejlesztése (korábban az ATV teherszállító-járművek), valamint ESA-űrhajósok képzése és küldése nemzetközi együttműködés keretében.
• Planetáris és mélyűri küldetések: pilóta nélküli űrszondák indítása és üzemeltetése — pl. Rosetta (kométakutatás), Mars Express, BepiColombo (a Merkúr feltárására), ExoMars-projektek, illetve űrteleszkópok (Gaia, Herschel, Planck) asztrofizikai célokra.
• Földmegfigyelés: az ESA fejleszti és üzemelteti a földmegfigyelő műholdakat, amelyek a klímakutatásban, környezetfigyelésben és katasztrófakezelésben játszanak szerepet (pl. Copernicus-hoz kapcsolódó műholdakban való részvétel).
• Hordozórakéták és indítások: az ESA támogatja és finanszírozza európai hordozórakéták fejlesztését (Ariane sorozat, Vega, Ariane 6 fejlesztése), valamint együttműködik a kommercializált indítási szolgáltatásokat nyújtó Arianespace-szel.
• Űripari és technológiai fejlesztés: műszerek, műholdplatformok, meghajtási és kommunikációs rendszerek fejlesztése, valamint űrkutatási technológiák demonstrálása.

Központok és infrastruktúra

Az ESA-nak több fontos kutató- és irányító központja van Európában és a világon:

• ESTEC (Noordwijk, Hollandia) – műszaki fejlesztés és tesztelés;
• ESOC (Darmstadt, Németország) – űrrepülés-irányítás és üzemeltetés;
• EAC (Köln, Németország) – űrhajósok képzése és emberes űrprogramok;
• ESRIN (Frascati, Olaszország) – földmegfigyelési adatok feldolgozása;
• Guiana Space Centre (Kourou) – indítóközpont Francia Guyanában, amelyet az ESA, a francia CNES és az Arianespace együttműködésben használ.

Szervezet, finanszírozás és nemzetközi kapcsolatok

Az ESA döntéshozó szerve a Tanács (Council), amelyben a tagállamok képviselői vesznek részt. A mindennapi irányítást a főigazgató (Director General) végzi. A finanszírozás tagállami hozzájárulásokból és programalapú befizetésekből származik: vannak kötelező (mandatory) programok és önkéntes, opciós programok, amelyeket a tagországok egyéni döntésük szerint finanszíroznak.

Nemzetközi partnerek: az ESA szorosan együttműködik az EU-val (különösen a Galileo és Copernicus programokban), a NASA-val, JAXA-val, valamint más nemzeti és nemzetközi űrügynökségekkel. Kanada speciális együttműködési státusszal rendelkezik több ESA-programban.

Jelentősebb küldetések és eredmények

Példák az ESA eredményeire: Rosetta leszállóegysége (Philae), Gaia térképészeti műhold, Herschel és Planck űrteleszkópok kozmológiai eredményei, Mars Express és BepiColombo, valamint az európai részvétel az ISS-ben (Columbus modul). Az ESA emellett fontos szereplő a földmegfigyelés és a klímakutatás területén.

Jövőbeli tervek

Az ESA tovább fejleszti hordozórakéta-programjait (pl. Ariane 6, Vega C), erősíti együttműködését az Artemis holdprogramban (Európa részt vesz különféle szolgáltatásokkal, például a Hold körüli és felszíni missziók támogatásában), és folytatja a földmegfigyelési, planetáris és asztrofizikai programok bővítését.

Megjegyzés a tagállamok felsorolásáról

A cikk elején található tagállami lista az eredeti forrás szerinti linkeket tartalmazza. Az ESA tagállamainak száma 22; a tagok részvétele és azok pontos listája idővel változhat (pl. bővülés, társult státuszok). A pontos és naprakész tagsági lista megtalálható az ESA hivatalos oldalán és az illetékes dokumentumokban.

Kérdések és válaszok

K: Mi az Európai Űrügynökség?

K: Hány alkalmazottja van az ESA-nak?

K: Mekkora az ESA éves költségvetése?

K: Milyen országok tagjai az ESA-nak?

K: Milyen tevékenységeket foglal magában az ESA űrrepülési programja?

K: Ki üzemelteti az Ariane 5 hordozórakétát?

Keresés betűvel