Arab tavasz
Az arab tavasz (arabul: الربيع العربي, ar-rabīˁ al-ˁarabī) a médiában használt kifejezés a 2010. december 18-án kezdődött forradalmi tüntetések és tiltakozások (erőszakmentes és erőszakos), zavargások és polgárháborúk hullámára az arab világban. A tüntetők azért voltak dühösek, mert országaik nem adtak nekik sok jogot. Úgy érezték továbbá, hogy a kormányok miatt rossz az életminőségük.
Az arab tavasz számos vezetői változást eredményezett. 2012-re a legtöbb érintett kormányt vagy legyőzték és leváltották, vagy leállították a tiltakozásokat.
Néhány évvel az arab tavasz leállása után elkezdődött az arab tél. Sok ország visszatért a jogokat korlátozó vezetőkhöz, és számos terrorista csoport alakult. Sok tiltakozás folytatódott.
Ahol
A tiltakozások hatalomra kényszerítették az uralkodókat Tunéziában, Egyiptomban (kétszer is), Líbiában és Jemenben. Polgári felkelésekre került sor Bahreinben és Szíriában. Nagyszabású tüntetések voltak Algériában, Irakban, Jordániában, Kuvaitban, Marokkóban és Szudánban. Kisebb tüntetések voltak Mauritániában, Ománban, Szaúd-Arábiában, Dzsibutiban, Nyugat-Szaharában és Palesztinában. Kisebb tüntetések voltak az arab világhoz nem tartozó országokban, például Iránban és Izraelben.
Izraelben határ menti összecsapások voltak. Az iráni Khuzestánban 2011-ben az arab kisebbség tiltakozására került sor. A líbiai polgárháborúból visszatérő fegyveresek és tuareg harcosok konfliktust szítottak az észak-afrikai Maliban. A libanoni összecsapásokat a szíriai felkelésből kiinduló erőszak továbbgyűrűzésének nevezték.
What
A tiltakozások a polgári ellenállás egyes technikáit osztották meg a sztrájkokat, tüntetéseket, felvonulásokat és gyűléseket magában foglaló tartós kampányokban. Emellett hatékonyan használták a közösségi médiát a szervezés, a kommunikáció és a figyelemfelkeltés érdekében az állami elnyomási kísérletek és az internetes cenzúra ellen.
Az arab tavasz számos tüntetését a hatóságok, valamint a kormánypárti milíciák és ellentüntetők erőszakos válaszlépésekkel fogadták. Ezekre a támadásokra a tüntetők egyes esetekben erőszakkal válaszoltak. Az arab világban a tüntetők egyik fő jelszava az Ash-sha`b yurid isqat an-nizam ("a nép meg akarja dönteni a rezsimet") volt.
Egyes megfigyelők az arab tavasz mozgalmait a kelet-európai 1989-es forradalmakhoz vagy az 1848-as németországi forradalmakhoz hasonlították.
Kormány megdöntése Fenntartott polgári zavargások és kormányváltozások Tiltakozások és kormányváltozások Jelentősebb tiltakozások Kisebb tiltakozások Tiltakozások az arab világon kívül
A kifejezés eredete
Az arab tavasz kifejezés első konkrét használata az események megjelölésére a Foreign Policy című amerikai politikai folyóiratban kezdődött. Marc Lynch a Foreign Policy-ban megjelent cikkére hivatkozva azt írja, hogy "Arab tavasz - egy kifejezés, amelyet talán akaratlanul is én alkottam meg egy 2011. január 6-i cikkben". Joseph Massad az Al Jazeerán azt mondta, hogy a kifejezés "része annak az amerikai stratégiának, amelynek célja [a mozgalom] céljainak és céljainak ellenőrzése", és az amerikai típusú liberális demokrácia felé irányítása. Az iszlamista pártok választási sikere miatt, mielőtt a tüntetések számos arab országban elkezdődtek, az eseményeket "iszlamista tavasz" vagy "iszlamista tél" néven is ismertté váltak.
Arab tél
A Közel-Keleten és Észak-Afrikában zajló tiltakozások és tüntetések sorozata "arab tavasz" néven vált ismertté, néha "arab tavasz és tél" néven, annak ellenére, hogy a tiltakozások nem minden résztvevője arab. Az első tüntetések 2010. december 18-án Tunéziában kezdődtek, miután Mohamed Bouazizi önégetése miatt a rendőrség korrupciója és rossz bánásmódja ellen tiltakozott. A tüntetések a régión kívül is hasonló zavargásokat váltottak ki, amelyek "láncreakciót" idéztek elő.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az az arab tavasz?
V: Az arab tavasz a médiában használt kifejezés az arab világban 2010. december 18-án kezdődött tüntetések és tiltakozások, zavargások és polgárháborúk forradalmi hullámára.
K: Miért vettek részt a tüntetők az arab tavaszban?
V: A tüntetők azért vettek részt az arab tavaszban, mert dühösek voltak, hogy országaik nem adtak nekik sok jogot, és úgy érezték, hogy a kormányok miatt rossz az életminőségük.
K: Az arab tavasz eredményezett-e vezetőváltást?
V: Igen, az arab tavasz számos vezetői változást eredményezett.
K: Mikor állították le az arab tavaszban részt vevő kormányok a tüntetéseket?
V: 2012-re az arab tavaszban részt vevő kormányok többségét vagy legyőzték és leváltották, vagy leállították a tiltakozásokat.
K: Mi az az arab tél?
V: Az arab tél az arab tavaszt követő időszak, amikor sok országban visszatértek a jogokat korlátozó vezetők, és számos terrorista csoport alakult.
K: Az arab tavasz után teljesen leálltak a tiltakozások?
V: Nem, sok tiltakozás az arab tavasz leállása után is folytatódott.
K: Az arab tavasz tüntetései erőszakosak vagy erőszakmentesek voltak?
V: Az arab tavasz tüntetései erőszakmentesek és erőszakosak is voltak.
