Enyhítő tényező (Egyesült Államok)

Amikor valaki halálos bűncselekményt követ el, az enyhítő körülmény olyan dolog, amely segíthet az illetőnek elkerülni a halálbüntetést. ("Enyhíteni" azt jelenti, hogy "csökkenteni". A "tényező" olyan valami, ami valami mást okoz. Tehát a jogban az enyhítő tényező olyan dolog, ami a büntetés enyhítését eredményezheti).

Az enyhítő tényezők nem eredményeznek automatikusan büntetéscsökkentést. A bírák és az esküdtek a súlyosbító tényezőkre is gondolnak - olyan dolgokra, amelyek valószínűleg súlyosabb büntetést eredményeznek.

Az enyhítő tényezők sem jelentenek mentséget a bűncselekmény elkövetésére. Segíthetnek megmagyarázni, hogy mi okozta a személyt a bűncselekmény elkövetésében, de nem jelentik azt, hogy az illető nem követett el semmi rosszat.

Fontosság

Az Egyesült Államokban az enyhítő tényezők nagyon fontosak a halálbüntetéssel kapcsolatos ügyekben. Az enyhítő tényezők segíthetnek az ügyészeknek eldönteni, hogy kérjék-e a halálbüntetés kiszabását. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága is többször kimondta, hogy a bíráknak és az esküdteknek az enyhítő tényezőket is figyelembe kell venniük, mielőtt döntenek az ítéletről.

A Legfelsőbb Bíróság döntései

A Legfelsőbb Bíróság 1972 óta próbálja igazságosabbá és következetesebbé tenni a halálbüntetést az Egyesült Államokban. A Bíróság kimondta, hogy az állami törvények nem mondhatják ki, hogy egy személynek halálbüntetést kell kapnia, ha egy bizonyos bűncselekményt elkövet, függetlenül attól, hogy milyen bűncselekményt követ el. Az igazságosság érdekében a Bíróság kimondta, hogy minden bírónak vagy esküdtszéknek el kell gondolkodnia azon, hogy az adott vádlott megérdemli-e a halálbüntetést. Ahogy Harry Blackmun, a Legfelsőbb Bíróság bírája írta egy 1994-es ügyben:

[A méltányos halálbüntetési rendszer megadja] az ítélethozónak a hatalmat és a mérlegelési jogkört, hogy egy adott esetben kegyelmet adjon, és [lehetővé teszi] minden olyan releváns enyhítő bizonyíték figyelembevételét, amely a halálbüntetésnél enyhébb ítéletet indokolna."

Ennek a folyamatnak a részeként a bírónak vagy az esküdtszéknek figyelembe kell vennie azokat az enyhítő tényezőket, amelyek miatt egy enyhébb büntetés jobban illeszkedne a büntetéshez.

A Lockett kontra Ohio, 438 U.S. 586 (1978) ügyben a Bíróság kimondta, hogy az állami törvények nem korlátozhatják, hogy a bírák és az esküdtek milyen enyhítő tényezőket vehetnek figyelembe. A Bíróság hozzátette, hogy az enyhítő tényezők közé tartoznak:

A vádlott személyiségére vonatkozó dolgok (milyenek és hogyan viselkednek)
Mit tett az alperes a múltban
Bármi, amit a vádlott a bűncselekménnyel kapcsolatban felhoz, mint érvet, amiért nem kellene halálbüntetést kapnia.

Más szóval, ahogy Jeffrey Kirchmeier jogtudós kifejti:

[Az Alkotmány megköveteli, hogy a vádlott enyhítő tényezők bemutatását ne korlátozzák ... az Alkotmány megköveteli, hogy a vádlott minden enyhítő tényezőt bemutathasson [a bíró vagy az esküdtszék előtt].

Minden államnak saját halálbüntetési törvénye van. Minden egyes törvény felsorolja az államban elkövetett halálos bűncselekményeket; súlyosbító tényezőket, amelyek miatt az adott személy nagyobb eséllyel kaphat halálbüntetést; és konkrét enyhítő tényezőket. Az egyes állami törvényekben felsorolt enyhítő tényezők azonban csak példák a lehetséges enyhítő tényezőkre. Még ha egy állam nem is sorol fel egy bizonyos dolgot enyhítő tényezőként, a vádlott akkor is felhozhatja ezt a tényezőt a bíróságon.

Szövetségi törvény

Az Egyesült Államok szövetségi bíróságai szövetségi bűncselekmények miatt ítélkezhetnek, és halálra is ítélhetik az embereket. A szövetségi törvények között szerepel a halálbüntetésre vonatkozó törvény, a 18 U.S. Code § 3592. Ez kimondja, hogy annak eldöntésekor, hogy a vádlottra halálbüntetést szabjanak-e ki, a bírónak vagy az esküdtszéknek "minden tényezőt figyelembe kell vennie, beleértve ezeket is:

A vádlott nem volt képes felfogni, hogy a bűncselekménye mennyire helytelen volt ("korlátozott cselekvőképességű").
A vádlottat kényszerítették vagy súlyos nyomást gyakoroltak a bűncselekmény elkövetésére.
Valaki más követte el a bűncselekmény nagy részét
Egy másik vádlott, aki ugyanolyan bűnös, nem kapja meg a halálbüntetést.
A vádlott korábban soha nem követett el bűncselekményt
A vádlott a bűncselekményt súlyos mentális betegség vagy súlyos érzelmi problémák fennállása alatt követte el.
Az áldozat beleegyezett a halálát okozó bűncselekménybe.
Bármilyen más dolog a vádlott múltjával, viselkedésével, bűncselekményével vagy bármi mással kapcsolatban, ami enyhítő tényező lehet.

Állami törvények

Bár az egyes államok törvényei némileg eltérnek egymástól, a legtöbbjük ugyanazokat az enyhítő tényezőket sorolja fel, mint a szövetségi törvény. Az egyes államok törvényeiben szereplő egyéb enyhítő tényezők közé tartoznak például a következők:

Életkor (a vádlott elég idős ahhoz, hogy halálbüntetést kapjon, de még mindig fiatal)
Kábítószer vagy alkohol mérgezés
Együttműködés a bűnüldöző tisztviselőkkel és az ügyészekkel
A vádlottat gyermekkorában súlyosan bántalmazták, vagy a sértett bántalmazta.

Oklahoma büntetéskiszabási törvénye, az OUJI-CR 4-78. szakasza csak annyit mond, hogy enyhítő tényezők:

1) olyan körülmények, amelyek ... csökkenthetik a [vádlott] erkölcsi [bűnösségét] vagy vétkességét, vagy 2) olyan körülmények, amelyek méltányosságból, együttérzésből vagy kegyelemből arra késztethetik Önöket mint esküdteket, hogy egyénileg vagy [együttesen] a halálbüntetés [kiszabása] ellen döntsenek.