Migrén: tünetek, okai, típusai és kezelése
Migrén: tünetek, okai, típusai és kezelése – teljes útmutató fájdalomcsillapítástól megelőzésig, auráról, kiváltókról és modern terápiákról.
A migrén egy gyakori, összetett idegrendszeri betegség, amelynél tipikusan a fej egyik oldalán jelentkező, lüktető fejfájás fordul elő, de nem minden esetben. A fájdalom gyakran erős, és annyira kimerítő lehet, hogy a napi tevékenységek elvégzése is nehézzé válik. Vannak olyan migrénformák is, amelyekben a klasszikus fejfájás háttérbe szorul, vagy teljesen hiányzik, viszont más tünetek jelentkeznek.
Tünetek
A legtöbb migrénes roham hányingert, hányást, valamint fény- és zajérzékenységet okoz. Gyakoriak a szédüléses panaszok és a koncentrációs nehézségek is. Egyes betegek az esemény előtt vagy alatt "aurát" tapasztalnak: látási zavarokat (pl. csillogó vagy cikk‑cakk minták, ködképzés, átmeneti látáskiesés), de az érzékszervek más módon is érintettek lehetnek (pl. furcsa szag- vagy ízérzet).
A migrénes rohamok hossza változó; az ICHD (nemzetközi osztályozás) szerint a jellegzetes roham általában 4 és 72 óra között tart, kezelés nélkül vagy nem hatásos kezelés esetén.
Típusok és osztályozás
- Epizodikus migrén (EM): kevesebb, mint 15 fejfájásos nap egy hónapban.
- Krónikus migrén (CM): 15 vagy több fejfájásos nap havonta legalább 3 hónapon át, amelyek közül legalább 8 nap migrénre jellemző tüneteket mutat.
- Aura nélküli és aurás migrén: egyeseknél az aurás tünetek (pl. látászavarok) megelőzik a fájdalmat, másoknál a fájdalom aurával nem jár, és van, aki csak aura-tapasztalatokat lát fejfájás nélkül (súlyosabb formákhoz is vezethet).
Fontos megjegyezni, hogy az epizodikus migrén krónikussá válhat (átalakulás), és fordítva is előfordulhat.
Okok és kórélettan
A migrén pontos oka nem teljesen ismert, de ma már jól ismert, hogy nem pusztán „érprobléma”. A migrén kialakulásában központi szerepet játszik a trigeminovaskuláris rendszer és különböző ingerületátvivő anyagok. A kutatások kimutatták, hogy egy fehérje-szerű molekula, a CGRP (calcitonin génnel kapcsolatos peptid) fontos szerepet tölt be: a CGRP felszabadulása az agy körül gyulladásos választ és fájdalomingert erősít, ami hozzájárulhat a migrénes rohamhoz. Ez magyarázza, hogy a CGRP-t célzó gyógyszerek megelőző és rohamkezelő hatást mutatnak.
Kiváltó tényezők és kockázatok
Számos tényező növelheti a migrén kialakulásának esélyét vagy kiválthat rohamot. Ezek közé tartoznak:
- Genetikai és családi hajlam — ha családtagoknál előfordult migrén, nagyobb a kockázat.
- Női nem: a nőknél gyakoribb a migrén, részben a hormonális tényezők miatt.
- Hormonális változások: sok nőnél rohamot idéz elő, ha a ösztrogén szintje leesik vagy jelentősen ingadozik (pl. menstruáció körül).
- Életmódbeli kiváltók: stressz, alváshiány, rendszertelen étkezés, kiszáradás, erős fények vagy zajok, bizonyos ételek és alkohol.
Diagnózis
A diagnózist általában a kórtörténet és a tünetek alapján állítja fel az orvos. Gyakori gyakorlat a fejfájásnapló vezetése, amely segít a rohamok gyakoriságának, időtartamának, súlyosságának és kiváltóinak feltérképezésében. Ritkán szükséges képalkotó vizsgálat (például koponya CT vagy MRI), főként ha a tünetek szokatlanok vagy rosszindulatú kórok gyanúja merül fel.
Kezelés
A migrén kezelése két nagy csoportra oszlik: akut rohamkezelés és megelőző (profilaktikus) kezelés.
- Akut kezelés: enyhébb rohamoknál egyszerű fájdalomcsillapítók (paracetamol), nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok). Közepes és súlyos rohamoknál specifikus gyógyszerek, például a triptánok alkalmazhatók; hányinger esetén hányáscsillapítók adhatók. Újabb lehetőségek: a CGRP-receptor antagonisták (gepants) és a ditanok egyes esetekben hatékonyak.
- Megelőző kezelés: ha a rohamok gyakoriak vagy súlyosak, megelőző gyógyszerek javasoltak — például bizonyos béta‑blokkolók, bizonyos antiepileptikumok, antidepresszánsok, valamint a CGRP ellenes monoklonális ellenanyagok (injekciós megelőző terápia). Krónikus migrénnél a botulinum toxin A (injekciók a fej és nyak területére) is hatásos lehet.
- Fontos figyelmeztetés: a túl gyakori fájdalomcsillapító-használat visszaható fejfájást (medication overuse headache) okozhat, ami tovább rontja a helyzetet. Orvosi irányítás szükséges a gyógyszerek alkalmazásában.
Megelőzés és életmód
- Rendszeres alvás- és étkezési szokások kialakítása, elegendő folyadékfogyasztás.
- Stresszkezelő technikák (relaxáció, jóga, relaxációs légzés, kognitív viselkedésterápia szükség esetén).
- Fejfájásnapló vezetése a kiváltó tényezők azonosításához és elkerüléséhez.
- Rendszeres, mérsékelt testmozgás és egészséges táplálkozás.
Mikor forduljunk orvoshoz vagy sürgősségi ellátáshoz?
- Ha a fejfájás hirtelen, nagyon hevesen kezdődik (ún. „thunderclap” fejfájás).
- Ha a fejfájáshoz láz, merev nyak, zavartság, görcsök vagy neurológiai tünetek (pl. beszédzavar, gyengeség az egyik oldalon) társulnak.
- Ha a rohamok napról napra gyakoribbak vagy a megszokottnál súlyosabbak lesznek.
- Ha sokféle gyógyszert kell alkalmazni, vagy a fájdalomcsillapítók egyre kevésbé hatnak — ilyenkor fennállhat a gyógyszer-túlhasználat okozta fejfájás veszélye.
Egészségügyi Világszervezet szerint az Európai Unióban és az Egyesült Államokban a migrén jelentős egészségügyi és gazdasági teher: a kezelések, a kieső munkanapok és a csökkent teljesítőképesség miatt nagy költségekkel jár. A jó hír, hogy ma már számos hatékony gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelési lehetőség áll rendelkezésre, és személyre szabott megközelítéssel sok beteg jelentős javulást érhet el.
Típusok
Migrén aurával
- Az aszfalgikus migrén, más néven csendes migrén, az aurás migrén egyfajta migrén, de fejfájás nélkül. Ez a fajta migrén általában valamikor a középkorban kezdődik, vagyis 40 éves kor után, és az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik. A többi migrénnel ellentétben a férfiak gyakrabban szenvednek acephalgiás migrénben, mint a nők.
- A bazilláris típusú migrén az aurás migrén egy olyan típusa, amely általában az agy nyakszirti régiójában okoz fejfájást neurológiai tünetekkel, amelyek feltehetően az agytörzsből, a nyakszirti kéregből és a kisagyból erednek és/vagy egyszerre mindkét agyféltekét érintik. A legtöbb bazilláris típusú migrénben szenvedő embernél a bazilláris tünetek nélküli, aurával járó migrén is előfordul. Ez a típusú migrén általában gyakoribb a 20 év alattiaknál és a fiatal nőknél.
- A familiáris hemiplegikus migrén (FHM) az aurával járó migrén egyik típusa, amely a test egyik oldalán bénulást is okozhat. Amikor a migrén megszűnik, a személy ismét normálisan tud mozogni.
- A retinás migrénnél az egyik szemen ismételten látásvesztés jelentkezik, amely a fejfájás előtt vagy közben is előfordulhat. A retinális migrénben szenvedő emberek általában már korábban is szenvedtek a migrén valamelyik másik, gyakrabban előforduló típusában.
Migrén aura nélkül
- A menstruációs migrén vagy katameniális migrén a migrén egy olyan típusa, amely perimenstruálisan, azaz a menstruáció idején, a nő havi menstruációs ciklusa alatt jelentkezik. A menstruációs migrén általában aura nélküli migrén, de néha előfordul aurával járó menstruációs migrén is. A nők körülbelül 7-14%-ának kizárólag a menstruáció idején van migrénje. Ezeket valódi menstruációs migrénnek tekintik. A legtöbb női migrénes a menstruációs ciklus során bármikor tapasztal migrénes rohamokat, ezek száma perimenstruációsan megnövekszik. Ezeket nevezik menstruációval összefüggő vagy menstruáció által kiváltott migrénnek. Mind a valódi menstruációs migrén, mind a menstruációval összefüggő migrén a menstruációs migrén kategóriájába tartozik.
- Az ösztrogén szerepe
Az ösztrogén egy olyan hormon, amely főként a nők petefészkeiben termelődik. Az ösztrogénnek három típusa van: az ösztron, az ösztradiol és az ösztriol. A migrénes nőknél ez általában a menstruációs ciklushoz kapcsolódik. A nők körülbelül 60%-ának van ilyen menstruációs vagy menstruációval összefüggő migrénje, és a fő kiváltó oknak a csökkent keringő ösztrogénszintet, azaz a szervezetben lévő ösztrogén, konkrétan az ösztradiol mennyiségét tartják. Bizonyos esetekben a keringő ösztrogénszint ingadozása (emelkedése és csökkenése) is kiválthat migrént, azaz nemcsak a túl kevés, hanem néha a túl sok ösztrogén is kiválthat migrént.
Gyermekkori periodikus szindrómák
A gyermekkori periodikus szindrómák a migrénes szindrómák egy csoportja, amely gyermekeknél előfordulhat. Ha egy gyermeknek ilyen gyermekkori periodikus szindrómája van, nagyobb az esélye annak, hogy felnőttként a migrén valamelyik másik, gyakoribb típusát kapja meg.
A hasi migrén a migrén egy olyan fajtája, amely nagyon erős fájdalmat okoz a has területén, általában a "köldök" körül, amelyet periumbilikális területnek neveznek. A hasi migrén általában 7 éves kortól kezdődően érinti a gyermekeket, de előfordulhat fiatalabb és idősebb gyermekeknél, és néha felnőtteket is érinthet.
A gyermekkori jóindulatú paroxizmális szédülés (röviden BPVC): (ez ártalmatlan szédülést jelent, amely újra és újra és hirtelen jelentkezik) olyan betegség, amely gyermekeknél általában két és ötéves kor között kezdődik; nyolcéves korára gyakran megszűnik. A BPVC szédülést okoz.
A ciklikus hányás szindróma vagy ciklikus hányás szindróma (CVS) olyan betegség, amelynek fő tünetei a hányinger és az ismétlődő hányás. A CVS gyakrabban fordul elő gyermekeknél, de bármely életkorban előfordulhat.
Krónikus vs. epizodikus migrén
Epizodikus migrénről (EM) akkor beszélünk, ha egy személynek egy hónapon belül legfeljebb 14 napon keresztül migrénes tünetei vannak, míg krónikus migrénről (CM) akkor, ha egy személynek egy hónapon belül legalább 15 napon keresztül migrénes tünetei vannak. Az epizodikus migrénben szenvedőkhöz képest a CM-ben szenvedők kisebb valószínűséggel rendelkeztek teljes munkaidős állással, és nagyobb volt a fejfájással összefüggő rokkantság kockázata. A CM-ben szenvedő személyek csaknem kétszer nagyobb valószínűséggel szenvednek szorongásban, krónikus fájdalomban és/vagy depresszióban; 40%-kal nagyobb az esélyük arra, hogy szívbetegségben és anginában szenvednek, és 70%-kal nagyobb a valószínűsége annak, hogy korábban stroke-ot kaptak.
Az összes migrénes eset körülbelül 7,68%-a krónikus migrén, és az Egyesült Államokban az emberek körülbelül 1%-a szenved CM-ben, a nők, a középkorúak és a legalacsonyabb éves jövedelemmel rendelkező háztartásokban magasabb arányban. (The American Migraine Prevalence and Prevention Study (Amerikai migrén előfordulási és megelőzési tanulmány))
Így néz ki egy normális emberi agy, ha lenéznénk az illető fejének tetejére. (Felső nézet) Két oldala van, amelyeket féltekéknek neveznek. A legtöbb migrénes fejfájásnál a fájdalom egyoldalú, ami azt jelenti, hogy az egyik féltekében jelentkezik. Ebben az esetben a bal féltekében.
A hasi migrén erős fájdalmat okoz a hasban,.
Aura
Az aura (a görög "szél" szóból) egy olyan neurológiai tünetsorozat leírására használt szó, amely epilepsziás roham vagy migrénes fejfájás előtt kezdődhet. A migrénes emberek körülbelül 15%-ánál fordul elő aura jellegű migrén. A tünetek közé tartozhatnak látászavarok, például szkotómák (rövid időre történő látásvesztés, cikk-cakkos vonalak vagy lebegő foltok látása stb.), szédülés, fülcsengés (fülzúgás) és beszédproblémák.
Skotóma (a görög sötétség szóból származik: skotos): vakfolt vagy csökkent látású terület, amelyet normális látómező vesz körül, azaz: A személy normálisan lát, kivéve ott, ahol a skotóma van. A szkotóma érintheti az egyik vagy mindkét szemet, és lehet abszolút, amikor a szkotómán belül semmi sem látható, vagy relatív, amikor a szkotóma területén belül valamennyire látni lehet.
A skotómáknak különböző mintázatai és formái is lehetnek, mint például az erődítési skotóma; azért nevezik erődítésnek, mert úgy néz ki, mint egy régi erőd körvonalai. A skotómák kezdődhetnek kicsiben, majd egyre nagyobbak lehetnek, a személy látómezejének különböző részeire mozoghatnak, és úgy is nézhetnek ki, mint a villódzó fények.
Erősítésekkotoma
Táguló erődítési szkotóma. Kis foltként kezdődik, mint a bal felső képen látható, majd egyre nagyobb lesz.
Vertigo Szédülésről akkor beszélünk, ha valaki úgy érzi, hogy ő vagy a körülötte lévő világ forog, és elveszíti az egyensúlyát.
Negatív scotomablank
spot
Pozitív scotomadark
spot
Kockázati tényezők és kiváltó okok
Az orvostudományban a tényező olyan anyag, állapot, tevékenység vagy ezek hiánya, amely növeli egy bizonyos kimenetel vagy állapot bekövetkezésének esélyét. Ha megnöveli az esélyét annak, hogy valami egészségtelen legyen, akkor az egy kockázati tényező. A kiváltó tényező vagy röviden "trigger" olyan tényező, amely egy tevékenységet vagy egy betegség jeleit és/vagy tüneteit okozhatja.
Kockázati tényezők
- Nemek: A nők háromszor nagyobb valószínűséggel szenvednek migrénes fejfájástól, mint a férfiak.
- Családtörténet: A migrénre nagyobb az esély, ha valamelyik szülőnek már volt migrénje. A Nemzetközi Fejfájás Konzorcium számos különböző országból származó orvosokból áll, akik a fejfájást és annak okait tanulmányozzák. Négy olyan genetikai variációt találtak - ezek a személyek génjeiben lévő eltérések -, amelyek az aura nélküli migrén kockázati tényezői azoknál az embereknél, akiknél ezek a különbségek fennállnak. E genetikai variációk közül kettőről már korábban kimutatták, hogy szerepet játszik az aurás migrénben.
- Hormonális változások
- Elhízás: a krónikus migrén kockázati tényezőjének bizonyult, nem pedig az epizodikus migréné.
Triggers
- Táplálkozási szokások: koplalás, kiszáradás vagy étkezések kihagyása.
- Diéta: Ez az élelmiszer bizonyos élelmiszerekben megtalálható, és az aminosav tirozin természetes lebomlásának végeredménye. Különböző élelmiszerek tartalmaznak tiramint, például az érlelt sajtok, a füstölt halak, egyes sörfajták. A migrént kiváltó tiramin a migrén kiváltójaként a migrénes emberek kevesebb mint 10%-ára van hatással.
Kockázati tényező
A
fiatal nő a migrén kockázati tényezője.
Kiváltó tényező
A
harag kiváltó tényezője lehet a migrénnek.
Diagnózis
A migrén diagnosztizálására nincsenek specifikus tesztek, de az orvos különböző vizsgálatokat alkalmazhat, hogy kizárja a tünetek egyéb okait. A migrén diagnózisa klinikai diagnózis, ami azt jelenti, hogy a személy kórtörténetén alapul, amelyet az orvosnak jelent. A kórtörténet egy lehetséges migrén diagnózishoz, amelyet fejfájás kórtörténetnek is nevezhetünk, olyan információkat tartalmaz, mint például:
- Van-e valakinek a családban egészségügyi problémája. Ha igen, milyen jellegű?
- Milyen tünetei vannak?
- Hány éves korában kezdődtek a tünetek?
- Milyen gyakran fordul elő a fejfájás és/vagy egyéb tünetek?
- Mennyi ideig tartanak a tünetek?
- Hol van a fájdalom? Egyoldalú: a fej bal vagy jobb oldala - Kétoldali: a fej bal és jobb oldala egyaránt.
Differenciáldiagnózisok
A differenciáldiagnózisok különböző orvosi rendellenességek, amelyek ugyanazokat a tüneteket okozhatják. Mielőtt az orvos végleges diagnózist állít fel, vagyis biztos abban, hogy melyik orvosi rendellenesség okozza a problémát, végiggondolja, hogy milyen más orvosi állapotoknak vannak ugyanolyan vagy majdnem ugyanolyan tünetei, és megbizonyosodik arról, hogy nem ezek közül való.
- Agydaganat
- Cluster fejfájás
- Sinusitis
- Stroke
- Subarachnoidalis vérzés
- Feszültség okozta fejfájás
- Érrendszeri kórképek: az érrendszert érintő betegségek, mint például az arteriovenózus malformáció.
Fejfájás napló
Példa egy fejfájásnaplóra. A fejfájásnaplók hasznosak lehetnek a különböző típusú fejfájások, például a migrén diagnosztizálásában és kezelésében.
Migrén diagnózis
Folyamatábra, amely egy példát mutat az egyszerűsített migréndiagnózisra
A Migrénes fogyatékossági értékelő kérdőív egyszerű angol nyelvű változata
Migrénnel gyakran együtt jelentkező betegségek
Gyakran előfordul, hogy az egyik betegség miatt valószínűbb, hogy az illetőnek egy vagy több más orvosi vagy pszichiátriai rendellenessége is lesz. Ezek az egyéb rendellenességek a "társbetegségek" vagy "komorbiditások". A migrénhez különböző társuló orvosi és pszichiátriai állapotok társulnak. A migrén kezelését és prognózisát (hogy a betegség idővel javul, rosszabbodik vagy változatlan marad-e) befolyásolják az esetlegesen jelenlévő társbetegségek és/vagy a társbetegségek kialakulásának esélye.
Raynaud-kór: olyan keringési rendellenesség, amelyben a végtagok - leggyakrabban a kezek, de a lábujjak, az orrhegy és a fülek - vérellátását biztosító kisebb artériák beszűkülnek, csökkentve a véráramlást. Ennek következtében a végtagok zsibbadnak és a testmaghőmérsékletnél hűvösebbek lesznek. A stressz és a hideg hatására alakulhat ki.
Fibromyalgia
Komorbid pszichiátriai állapotok
Akinek migrénje van, annak nagyobb a kockázata, hogy egy vagy több más orvosi és/vagy pszichiátriai rendellenességben szenved; ezek az egyéb rendellenességek a migrén társbetegségei. Az ábra néhányat mutat a főbb társbetegségek közül.
A migrén szövődményei
Az orvostudományban a szövődmény olyan probléma, amely egy eljárás (például műtét), kezelés (például gyógyszeres kezelés) vagy betegség (például migrén) miatt lép fel.
- Krónikus migrén
- A status migrainosus kifejezés a 72 óránál hosszabb ideig tartó súlyos migrénes roham leírására szolgál.
- Tartós aura stroke nélkül
- Migrénes stroke
- Migrén kiváltotta rohamok
Epidemiológia
Az orvostudományban az epidemiológia annak tanulmányozása, hogy mi okozza a betegségeket és az egészségügyi állapotokat, milyen gyakran fordulnak elő, hol fordulnak elő, és kivel fordulnak elő.
A migrén gyakoribb a fiúknál, mint a lányoknál, egészen a pubertás kezdetéig, amikor a lányok gyakrabban kezdenek migrénezni, mint a fiúk. A tinédzserkor későbbi szakaszában a lányok majdnem kétszer annyiszor kapnak migrént, mint a fiúk. A migrénes betegek száma 25 és 55 éves kor között a legmagasabb mind a férfiak, mind a nők esetében, ezt követően a migrén kockázata az életkor előrehaladtával csökken.
A felnőtt migrénes betegek 65-75%-a nő, és közülük körülbelül kétharmaduknak menstruációs migrénje van. A migrén gyakoribb a kevesebbet keresőknél, ennek különböző okai lehetnek, például a stressz.
A migrén körülbelül kétharmada aura nélküli migrén, az esetek fennmaradó egyharmada pedig migrén aurával.
Az Egyesült Államokban a 18 év feletti férfiak és nők körében a fejfájás és a migrén gyakoriságát bemutató oszlopdiagram. (CDC,2004)
Történelem
A migrén tüneteit utánzó tüneteket az írásos történelem során számos kultúrában feljegyezték. Az első ismert említést Babilóniából származó ékírásos táblákon találták, amelyek i. e. 2000-1880 között keletkeztek. A migrén kezelésére szolgáló kezelés megtalálható az Ebers-papiruszban, egy ókori egyiptomi orvosi szövegben, amelyet George Ebersről, a felfedező német eygptológusról neveztek el. Az i. e. 1552-re datált ősi szövegben a migrénre úgy hivatkoznak, mint "a fél fejben lévő szenvedésre".
|
Egy másik orvosság a fél fejben lévő szenvedésre. A harcsa koponyája olajban sütve. Ezzel kenjük fel a fejet. -Ebers papirusz, i.e. 1552. |
Az ókori görög orvos, a kappadókiai Aretaeus leírását a fejfájás egy típusáról, amelyet heterokraniának nevezett el, a migrén leírásának tekintik.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a migrén?
V: A migrén egy olyan betegség, amely általában a fej egyik oldalán jelentkező, lüktető fejfájást okoz. A fájdalom nagyon erős lehet, és annyira fájhat, hogy az embernek nehéz lehet bármit is csinálni. Bár a legtöbb migrénes embernek fáj a feje, nem mindenkinek fáj a feje. A migrénnek különböző fajtái vannak, és vannak olyanok, amelyek nem okoznak fejfájást, de más tünetekkel járnak. A legtöbb migrén fejfájást és hányingert okoz, és előfordulhat, hogy az illető szédül, vagy nagyon érzékeny az erős fényekre vagy hangos zajokra.
K: Mik azok az "aurák"?
V: Az aurák olyan látásváltozások, amelyeket egyes emberek a migrénes fejfájás előtt tapasztalnak. Furcsa mintákat láthatnak, homályosan látnak, vagy egyáltalán nem látnak. Más érzékszervek is megváltozhatnak a migrén előtt vagy alatt, és az érintett személy furcsa szagokat vagy ízeket érezhet.
K: Mennyi ideig tart a migrén?
V: A migrén általában négy és 72 óra között tart.
K: Mi a különbség az epizodikus migrén (EM) és a krónikus migrén (CM) között?
V: Epizodikus migrén (EM) akkor fordul elő, ha valakinek egy adott hónapban 15 napnál kevesebb ideig fájt a feje, míg krónikus migrén (CM) akkor fordul elő, ha valakinek egy adott hónapban hosszabb időn keresztül 15 napnál több ideig fájt a feje. Vannak, akiknek kezdetben epizodikus migrénjük van, és később krónikus migrénjük is lehet.
K: Mi az a CGRP?
V: A CGRP a "calcitonin génnel kapcsolatos peptid" rövidítése. Ez egy olyan fehérje, amely gyulladást okoz az agy körül, ami migrénhez vezet, amikor az agyterület körül felszabadul.
K: Vannak a migrénnel kapcsolatos kockázati tényezők?
V: Igen, a női lét az egyik kockázati tényező, valamint az, hogy a családtagjainak korábban/jelenleg migrénje volt/van, szintén növeli a migrén kialakulásának esélyét.
K: Vannak-e kiváltó tényezők, amelyek a migrén kialakulásához kapcsolódnak?
V: Igen, különösen a nők esetében az egyik fő kiváltó tényezőnek az tűnik, ha az ösztrogénszintjük vagy túl alacsonyra csökken, vagy rövid idő alatt gyorsan ingadozik.
Keres