Migrén

Típusok

Migrén aurával

• Az aszfalgikus migrén, más néven csendes migrén, az aurás migrén egyfajta migrén, de fejfájás nélkül. Ez a fajta migrén általában valamikor a középkorban kezdődik, vagyis 40 éves kor után, és az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik. A többi migrénnel ellentétben a férfiak gyakrabban szenvednek acephalgiás migrénben, mint a nők.
• A bazilláris típusú migrén az aurás migrén egy olyan típusa, amely általában az agy nyakszirti régiójában okoz fejfájást neurológiai tünetekkel, amelyek feltehetően az agytörzsből, a nyakszirti kéregből és a kisagyból erednek és/vagy egyszerre mindkét agyféltekét érintik. A legtöbb bazilláris típusú migrénben szenvedő embernél a bazilláris tünetek nélküli, aurával járó migrén is előfordul. Ez a típusú migrén általában gyakoribb a 20 év alattiaknál és a fiatal nőknél.
• A familiáris hemiplegikus migrén (FHM) az aurával járó migrén egyik típusa, amely a test egyik oldalán bénulást is okozhat. Amikor a migrén megszűnik, a személy ismét normálisan tud mozogni.
• A retinás migrénnél az egyik szemen ismételten látásvesztés jelentkezik, amely a fejfájás előtt vagy közben is előfordulhat. A retinális migrénben szenvedő emberek általában már korábban is szenvedtek a migrén valamelyik másik, gyakrabban előforduló típusában.

Migrén aura nélkül

• A menstruációs migrén vagy katameniális migrén a migrén egy olyan típusa, amely perimenstruálisan, azaz a menstruáció idején, a nő havi menstruációs ciklusa alatt jelentkezik. A menstruációs migrén általában aura nélküli migrén, de néha előfordul aurával járó menstruációs migrén is. A nők körülbelül 7-14%-ának kizárólag a menstruáció idején van migrénje. Ezeket valódi menstruációs migrénnek tekintik. A legtöbb női migrénes a menstruációs ciklus során bármikor tapasztal migrénes rohamokat, ezek száma perimenstruációsan megnövekszik. Ezeket nevezik menstruációval összefüggő vagy menstruáció által kiváltott migrénnek. Mind a valódi menstruációs migrén, mind a menstruációval összefüggő migrén a menstruációs migrén kategóriájába tartozik.

• Az ösztrogén szerepe

Az ösztrogén egy olyan hormon, amely főként a nők petefészkeiben termelődik. Az ösztrogénnek három típusa van: az ösztron, az ösztradiol és az ösztriol. A migrénes nőknél ez általában a menstruációs ciklushoz kapcsolódik. A nők körülbelül 60%-ának van ilyen menstruációs vagy menstruációval összefüggő migrénje, és a fő kiváltó oknak a csökkent keringő ösztrogénszintet, azaz a szervezetben lévő ösztrogén, konkrétan az ösztradiol mennyiségét tartják. Bizonyos esetekben a keringő ösztrogénszint ingadozása (emelkedése és csökkenése) is kiválthat migrént, azaz nemcsak a túl kevés, hanem néha a túl sok ösztrogén is kiválthat migrént.

Gyermekkori periodikus szindrómák

A gyermekkori periodikus szindrómák a migrénes szindrómák egy csoportja, amely gyermekeknél előfordulhat. Ha egy gyermeknek ilyen gyermekkori periodikus szindrómája van, nagyobb az esélye annak, hogy felnőttként a migrén valamelyik másik, gyakoribb típusát kapja meg.

A hasi migrén a migrén egy olyan fajtája, amely nagyon erős fájdalmat okoz a has területén, általában a "köldök" körül, amelyet periumbilikális területnek neveznek. A hasi migrén általában 7 éves kortól kezdődően érinti a gyermekeket, de előfordulhat fiatalabb és idősebb gyermekeknél, és néha felnőtteket is érinthet.

A gyermekkori jóindulatú paroxizmális szédülés (röviden BPVC): (ez ártalmatlan szédülést jelent, amely újra és újra és hirtelen jelentkezik) olyan betegség, amely gyermekeknél általában két és ötéves kor között kezdődik; nyolcéves korára gyakran megszűnik. A BPVC szédülést okoz.

A ciklikus hányás szindróma vagy ciklikus hányás szindróma (CVS) olyan betegség, amelynek fő tünetei a hányinger és az ismétlődő hányás. A CVS gyakrabban fordul elő gyermekeknél, de bármely életkorban előfordulhat.

Krónikus vs. epizodikus migrén

Epizodikus migrénről (EM) akkor beszélünk, ha egy személynek egy hónapon belül legfeljebb 14 napon keresztül migrénes tünetei vannak, míg krónikus migrénről (CM) akkor, ha egy személynek egy hónapon belül legalább 15 napon keresztül migrénes tünetei vannak. Az epizodikus migrénben szenvedőkhöz képest a CM-ben szenvedők kisebb valószínűséggel rendelkeztek teljes munkaidős állással, és nagyobb volt a fejfájással összefüggő rokkantság kockázata. A CM-ben szenvedő személyek csaknem kétszer nagyobb valószínűséggel szenvednek szorongásban, krónikus fájdalomban és/vagy depresszióban; 40%-kal nagyobb az esélyük arra, hogy szívbetegségben és anginában szenvednek, és 70%-kal nagyobb a valószínűsége annak, hogy korábban stroke-ot kaptak.

Az összes migrénes eset körülbelül 7,68%-a krónikus migrén, és az Egyesült Államokban az emberek körülbelül 1%-a szenved CM-ben, a nők, a középkorúak és a legalacsonyabb éves jövedelemmel rendelkező háztartásokban magasabb arányban. (The American Migraine Prevalence and Prevention Study (Amerikai migrén előfordulási és megelőzési tanulmány))

Így néz ki egy normális emberi agy, ha lenéznénk az illető fejének tetejére. (Felső nézet) Két oldala van, amelyeket féltekéknek neveznek. A legtöbb migrénes fejfájásnál a fájdalom egyoldalú, ami azt jelenti, hogy az egyik féltekében jelentkezik. Ebben az esetben a bal féltekében.


A hasi migrén erős fájdalmat okoz a hasban,.

Aura

Az aura (a görög "szél" szóból) egy olyan neurológiai tünetsorozat leírására használt szó, amely epilepsziás roham vagy migrénes fejfájás előtt kezdődhet. A migrénes emberek körülbelül 15%-ánál fordul elő aura jellegű migrén. A tünetek közé tartozhatnak látászavarok, például szkotómák (rövid időre történő látásvesztés, cikk-cakkos vonalak vagy lebegő foltok látása stb.), szédülés, fülcsengés (fülzúgás) és beszédproblémák.

Skotóma (a görög sötétség szóból származik: skotos): vakfolt vagy csökkent látású terület, amelyet normális látómező vesz körül, azaz: A személy normálisan lát, kivéve ott, ahol a skotóma van. A szkotóma érintheti az egyik vagy mindkét szemet, és lehet abszolút, amikor a szkotómán belül semmi sem látható, vagy relatív, amikor a szkotóma területén belül valamennyire látni lehet.

A skotómáknak különböző mintázatai és formái is lehetnek, mint például az erődítési skotóma; azért nevezik erődítésnek, mert úgy néz ki, mint egy régi erőd körvonalai. A skotómák kezdődhetnek kicsiben, majd egyre nagyobbak lehetnek, a személy látómezejének különböző részeire mozoghatnak, és úgy is nézhetnek ki, mint a villódzó fények.

Kockázati tényezők és kiváltó okok

Az orvostudományban a tényező olyan anyag, állapot, tevékenység vagy ezek hiánya, amely növeli egy bizonyos kimenetel vagy állapot bekövetkezésének esélyét. Ha megnöveli az esélyét annak, hogy valami egészségtelen legyen, akkor az egy kockázati tényező. A kiváltó tényező vagy röviden "trigger" olyan tényező, amely egy tevékenységet vagy egy betegség jeleit és/vagy tüneteit okozhatja.

Kockázati tényezők

• Nemek: A nők háromszor nagyobb valószínűséggel szenvednek migrénes fejfájástól, mint a férfiak.
• Családtörténet: A migrénre nagyobb az esély, ha valamelyik szülőnek már volt migrénje. A Nemzetközi Fejfájás Konzorcium számos különböző országból származó orvosokból áll, akik a fejfájást és annak okait tanulmányozzák. Négy olyan genetikai variációt találtak - ezek a személyek génjeiben lévő eltérések -, amelyek az aura nélküli migrén kockázati tényezői azoknál az embereknél, akiknél ezek a különbségek fennállnak. E genetikai variációk közül kettőről már korábban kimutatták, hogy szerepet játszik az aurás migrénben.
• Hormonális változások
• Elhízás: a krónikus migrén kockázati tényezőjének bizonyult, nem pedig az epizodikus migréné.

Triggers

• Táplálkozási szokások: koplalás, kiszáradás vagy étkezések kihagyása.
• Diéta: Ez az élelmiszer bizonyos élelmiszerekben megtalálható, és az aminosav tirozin természetes lebomlásának végeredménye. Különböző élelmiszerek tartalmaznak tiramint, például az érlelt sajtok, a füstölt halak, egyes sörfajták. A migrént kiváltó tiramin a migrén kiváltójaként a migrénes emberek kevesebb mint 10%-ára van hatással.

Diagnózis

A migrén diagnosztizálására nincsenek specifikus tesztek, de az orvos különböző vizsgálatokat alkalmazhat, hogy kizárja a tünetek egyéb okait. A migrén diagnózisa klinikai diagnózis, ami azt jelenti, hogy a személy kórtörténetén alapul, amelyet az orvosnak jelent. A kórtörténet egy lehetséges migrén diagnózishoz, amelyet fejfájás kórtörténetnek is nevezhetünk, olyan információkat tartalmaz, mint például:

• Van-e valakinek a családban egészségügyi problémája. Ha igen, milyen jellegű?
• Milyen tünetei vannak?
• Hány éves korában kezdődtek a tünetek?
• Milyen gyakran fordul elő a fejfájás és/vagy egyéb tünetek?
• Mennyi ideig tartanak a tünetek?
• Hol van a fájdalom? Egyoldalú: a fej bal vagy jobb oldala - Kétoldali: a fej bal és jobb oldala egyaránt.

Differenciáldiagnózisok

A differenciáldiagnózisok különböző orvosi rendellenességek, amelyek ugyanazokat a tüneteket okozhatják. Mielőtt az orvos végleges diagnózist állít fel, vagyis biztos abban, hogy melyik orvosi rendellenesség okozza a problémát, végiggondolja, hogy milyen más orvosi állapotoknak vannak ugyanolyan vagy majdnem ugyanolyan tünetei, és megbizonyosodik arról, hogy nem ezek közül való.

• Agydaganat
• Cluster fejfájás
• Sinusitis
• Stroke
• Subarachnoidalis vérzés
• Feszültség okozta fejfájás
• Érrendszeri kórképek: az érrendszert érintő betegségek, mint például az arteriovenózus malformáció.

A Migrénes fogyatékossági értékelő kérdőív egyszerű angol nyelvű változata

Migrénnel gyakran együtt jelentkező betegségek

Gyakran előfordul, hogy az egyik betegség miatt valószínűbb, hogy az illetőnek egy vagy több más orvosi vagy pszichiátriai rendellenessége is lesz. Ezek az egyéb rendellenességek a "társbetegségek" vagy "komorbiditások". A migrénhez különböző társuló orvosi és pszichiátriai állapotok társulnak. A migrén kezelését és prognózisát (hogy a betegség idővel javul, rosszabbodik vagy változatlan marad-e) befolyásolják az esetlegesen jelenlévő társbetegségek és/vagy a társbetegségek kialakulásának esélye.

Asztma

Raynaud-kór: olyan keringési rendellenesség, amelyben a végtagok - leggyakrabban a kezek, de a lábujjak, az orrhegy és a fülek - vérellátását biztosító kisebb artériák beszűkülnek, csökkentve a véráramlást. Ennek következtében a végtagok zsibbadnak és a testmaghőmérsékletnél hűvösebbek lesznek. A stressz és a hideg hatására alakulhat ki.

Epilepszia

Fibromyalgia

Komorbid pszichiátriai állapotok

Major depressziós zavar

Szorongás

Bipoláris zavar

Akinek migrénje van, annak nagyobb a kockázata, hogy egy vagy több más orvosi és/vagy pszichiátriai rendellenességben szenved; ezek az egyéb rendellenességek a migrén társbetegségei. Az ábra néhányat mutat a főbb társbetegségek közül.

A migrén szövődményei

Az orvostudományban a szövődmény olyan probléma, amely egy eljárás (például műtét), kezelés (például gyógyszeres kezelés) vagy betegség (például migrén) miatt lép fel.

• Krónikus migrén
• A status migrainosus kifejezés a 72 óránál hosszabb ideig tartó súlyos migrénes roham leírására szolgál.
• Tartós aura stroke nélkül
• Migrénes stroke
• Migrén kiváltotta rohamok

Epidemiológia

Az orvostudományban az epidemiológia annak tanulmányozása, hogy mi okozza a betegségeket és az egészségügyi állapotokat, milyen gyakran fordulnak elő, hol fordulnak elő, és kivel fordulnak elő.

A migrén gyakoribb a fiúknál, mint a lányoknál, egészen a pubertás kezdetéig, amikor a lányok gyakrabban kezdenek migrénezni, mint a fiúk. A tinédzserkor későbbi szakaszában a lányok majdnem kétszer annyiszor kapnak migrént, mint a fiúk. A migrénes betegek száma 25 és 55 éves kor között a legmagasabb mind a férfiak, mind a nők esetében, ezt követően a migrén kockázata az életkor előrehaladtával csökken.

A felnőtt migrénes betegek 65-75%-a nő, és közülük körülbelül kétharmaduknak menstruációs migrénje van. A migrén gyakoribb a kevesebbet keresőknél, ennek különböző okai lehetnek, például a stressz.

A migrén körülbelül kétharmada aura nélküli migrén, az esetek fennmaradó egyharmada pedig migrén aurával.

Az Egyesült Államokban a 18 év feletti férfiak és nők körében a fejfájás és a migrén gyakoriságát bemutató oszlopdiagram. (CDC,2004)

Történelem

A migrén tüneteit utánzó tüneteket az írásos történelem során számos kultúrában feljegyezték. Az első ismert említést Babilóniából származó ékírásos táblákon találták, amelyek i. e. 2000-1880 között keletkeztek. A migrén kezelésére szolgáló kezelés megtalálható az Ebers-papiruszban, egy ókori egyiptomi orvosi szövegben, amelyet George Ebersről, a felfedező német eygptológusról neveztek el. Az i. e. 1552-re datált ősi szövegben a migrénre úgy hivatkoznak, mint "a fél fejben lévő szenvedésre".

Egy másik orvosság a fél fejben lévő szenvedésre. A harcsa koponyája olajban sütve. Ezzel kenjük fel a fejet. -Ebers papirusz, i.e. 1552.

Az ókori görög orvos, a kappadókiai Aretaeus leírását a fejfájás egy típusáról, amelyet heterokraniának nevezett el, a migrén leírásának tekintik.