A menstruációs migrén (más néven katameniális migrén) általános kifejezés a valódi menstruációs migrén és a menstruációval összefüggő migrén leírására. A nők mintegy 7–14%-ának csak a menstruáció idején van migrénje (ezt nevezzük valódi menstruációs migrénnek). Sok más migrénes nőnél a rohamok gyakorisága és súlyossága a menstruációs ciklus során nő, ez a típus a menstruációval összefüggő vagy menstruáció által kiváltott migrén.

Régebben azt feltételezték, hogy a hagyományos kezelésére szolgáló kezelések ugyanolyan hatékonyak menstruációs migrénnél is, de ma már tudjuk, hogy ezek a rohamok gyakran nehezebben kezelhetők. Emiatt a menstruációs migrént különálló orvosi rendellenességnek tekintik. 2008-ban a menstruációs migrén önálló ICD-9 kódot kapott (346.4–346.43), elkülönítve a migrén egyéb típusaitól.

Gyakoriság és jellemzők

A migrén általános előfordulása: a nők kb. 40%-a és a férfiak 20%-a tapasztal migrént élete során; a legtöbb esetben az első roham 35 éves kor előtt jelentkezik. A menstruációval összefüggő migrén a migrénes fejfájással küzdő nők több mint felénél előfordul. Ezek a rohamok gyakran hosszabb lefolyásúak és ellenállóbbak a rövid távú kezelésekre [Pinkerman és Holroyd, 2010].

Okok (patofiziológia)

A menstruációs migrén hátterében elsősorban a hormonális változások állnak: a ciklus közepén és különösen a menstruációt megelőző ösztrogénszint-esés hozzájárulhat a rohamok kiváltásához. Egyéb tényezők, amelyek rontják az állapotot: alváshiány, stressz, dehidratáció, bizonyos ételek és gyógyszerek, illetve fogamzásgátlók vagy hormonpótló kezelés hatásai.

Időzítés és diagnózis

A nemzetközi klasszifikáció (ICHD) szerint a perimenstruális időablak általában a menstruáció első napjához viszonyítva a -2. napról a +3. napig terjed (azaz a menstruációt megelőző második naptól a harmadik napig). Diagnosztikai megkülönböztetés:

  • Valódi menstruációs migrén (pure menstrual migraine): csak a perimenstruális időszakban fordul elő, és legalább 2 a 3 menstruációs ciklus alatt ismétlődik.
  • Menstruációval összefüggő migrén: a rohamok gyakrabban jelentkeznek a menstruáció környékén, de előfordulnak más időpontokban is.

Tünetek

A tünetek hasonlóak a tipikus migrénéhez, gyakran előfordul:

  • erősen pulzáló, általában egyoldali fejfájás
  • fotofóbia (fényérzékenység) és fonofóbia (hangérzékenység)
  • hányinger, hányás
  • a rohamok hosszabb ideig tarthatnak, és nehezebben reagálnak a rövid távú terápiákra

Általában aura nélküli migrénről van szó, bár ritkán előfordulhat aura is (2012-ben például beszámoltak ilyen esetről). Az aurák az agy bizonyos részeinek átmeneti működési zavaraiból adódnak; leggyakrabban a látást érintik, de hatással lehetnek az érzékelésre (az érintést), a motoros funkciókra és a beszédre is.

Kezelés

A kezelés célja két szinten történik: akut roham kezelése és perimenstruális megelőzés. A választandó stratégia függ a rohamok súlyosságától, gyakoriságától, egyéni kockázatoktól és attól, hogy a beteg tervez-e fogamzást vagy áll-e terhesség alatt.

Akut terápia

  • NSAID-ok (pl. naproxen, ibuprofen): enyhébb–közepes rohamoknál hatékonyak; hányinger esetén kombinálhatók émelygéscsillapítóval.
  • Triptánok (pl. sumatriptan, rizatriptan, naratriptan, frovatriptan): hatékonyak súlyosabb rohamoknál; bizonyos triptánok (például frovatriptan) hosszabb hatásuk miatt perimenstruális rohamoknál kedvezőek lehetnek.
  • Antiemetikumok (pl. metoklopramid): hányinger, hányás csillapítására.

Perimenstruális (rövid távú) profilaxis

  • Naproxen vagy más NSAID-ok kezdése a várható menstruáció előtti 1–2 nappal és folytatás az első néhány napig csökkentheti a rohamok kockázatát.
  • Triptánok perimenstruális profilaxisként: rövid (általában 5–7 napos) alkalmazás, például frovatriptan vagy naratriptan bizonyítottan csökkentheti a menstruációs rohamok gyakoriságát és súlyosságát.
  • Ösztrogénpótlás a visszaesés időszakára (pl. tranziens transzdermális ösztrogén): megakadályozhatja az ösztrogénszint hirtelen csökkenését, de alkalmazását mindig egyéni kockázatok (pl. trombózis) figyelembevételével kell mérlegelni.

Hosszú távú (konzervatív) prevenció

  • Ha a migrén súlyosan rontja az életminőséget vagy gyakori, indokolt lehet tartós profilaxis (beta-blokkolók, topiramát, amitriptilin stb.).
  • Hormonális kezelési stratégiák: folyamatos hormonális fogamzásgátlás vagy kombinált készítmények alkalmazása a hormonális ingadozások csökkentésére — azonban figyelembe kell venni a kontraindikációkat (különösen migrénnel járó aurák és a dohányzás/kor szerinti kockázatnövekedés miatt).

Életmódbeli és kiegészítő lehetőségek

  • Rendszeres alvás, megfelelő folyadékbevitel, stresszkezelés és trigger-keresés/kerülés.
  • Magnesium-kiegészítés (pl. 300–400 mg/nap) és riboflavin (B2) hosszú távon segíthetnek egyes betegeknek; ezek használatáról érdemes orvossal egyeztetni.

A gyógyszeres kezelés megválasztása különösen fontos terhesség vagy szoptatás alatt, illetve a szív-érrendszeri kockázatot növelő tényezők jelenlétekor. Mindig egyeztessen kezelőorvosával, neurologussal vagy nőgyógyászával.

Mikor forduljon orvoshoz?

Keresse fel az orvost, ha:

  • a fejfájás először jelentkezik erősen a menstruációhoz kötődve,
  • a rohamok hirtelen súlyosbodnak vagy eltérnek a korábbi tünetektől,
  • fokozódik a rohamok gyakorisága, vagy a kezelések nem hatnak,
  • fokális idegrendszeri tünetek (pl. tartós gyengeség, beszédzavar, látászavar) jelentkeznek — ezek sürgős kivizsgálást igényelnek.

Ajánlott fejfájásnaplót vezetni (a roham időpontja, tartama, súlyossága, kísérő tünetek és esetleges kiváltó okok feljegyzése), mert ez segíti a diagnózist és a személyre szabott kezelési terv kialakítását.

Összefoglalva: a menstruációs migrén gyakori és sokszor nehezebben kezelhető formája a migrénnek. A pontos diagnózis, a rohamok követése és a célzott (akut és perimenstruális) kezelés együtt javíthatják az eredményt. Személyre szabott kezelési terv kialakításához konzultáljon szakemberrel.