Meteor (csillagászat)
A meteor az, amit akkor látunk, amikor egy űrszikla a Földre zuhan. Gyakran nevezik hullócsillagnak vagy hullócsillagnak, és lehet fényes fény az éjszakai égbolton, bár a legtöbbjük halvány. Néhányuk elég sokáig él ahhoz, hogy a földbe csapódjon. Ezt nevezik meteoritnak, és egy nagyobb meteorit néha egy kráternek nevezett lyukat hagy a földben.
A légkörbe még be nem csapódott kőzetet "meteoroidnak" nevezzük. A meteoroidok mérete a nagy kőzetdaraboktól a világűrben lebegő apró porszemcsékig terjedhet, amelyek nem bolygókat alkottak. Amikor a meteoroidok belépnek a Föld légkörébe, általában gyorsabban haladnak, mint a Föld menekülési sebessége, ami 13 km/sec vagy 40 Mach. Ezáltal felhevülnek és általában széttörnek. Amikor a hő hatására felizzanak, meteoroknak nevezik őket.
A meteorok különböznek az üstökösöktől és az aszteroidáktól, de néhány, különösen a meteorzáporokhoz kapcsolódó meteor, olyan porszemcsék, amelyek üstökösökből kerültek ki.
Többféle meteorit létezik, többek között: kőzet, széndioxidos kondritok és vas-nikkel. A kőmeteoritok azért kapták a nevüket, mert nagyrészt kőszerű ásványi anyagból állnak. A karbonos kondritok magas széntartalommal rendelkeznek. A vas-nikkel meteoritok többnyire vasból állnak, gyakran jelentős nikkel tartalommal.
A késői nehézbombázás során sok meteorit volt. Manapság néha kárt tesznek az emberekben és a vagyonban. A 2013-as oroszországi meteoritesemény okozta a legnagyobb károkat. A nagy meteoritbecsapódások több tömeges kihalásban is szerepet játszhattak, és így közvetve az evolúció menetében is. (lásd K/T kihalási esemény; Kihalási események listája; Chicxulub-kráter)
Földre hulló meteorok
Meteorit típusok
Kondritok
A kondritok olyan köves (nem fémes) meteoritok, amelyek egyidősek a Naprendszerrel: 4,55 milliárd év. Néha aminosavakat és más szerves molekulákat tartalmaznak.
Ezek nem változtak meg olvadás vagy más zavarok miatt. Akkor keletkeztek, amikor a korai Naprendszerben jelenlévő különböző típusú por és apró szemcsék a kezdetleges aszteroidák kialakulásával akkrécióba kerültek. Ezek a Földre hulló meteoritok leggyakoribb típusa: az összes meteorit mintegy 85 vagy 86 százalékát teszik ki.
Tanulmányozásuk nyomokat ad a Naprendszer eredetéről és koráról, a szerves vegyületek szintéziséről, az élet eredetéről vagy a víz jelenlétéről a Földön. A kondritokat alacsony vas- és nikkeltartalmuk alapján lehet megkülönböztetni a vasmeteoritoktól.
Achondrites
A meteoritok körülbelül 8 százaléka mutatja az olvadás és az átkristályosodás jeleit. Ezek inkább bazaltra vagy gránitra hasonlítanak.
Vasmeteoritok
A vasmeteoritok vas-nikkel ötvözetből készült meteoritok. Az összes meteorit mintegy 6 százalékát teszik ki. A korai kis protobolygók belső magjából származnak. A vasmeteoritokban található vas volt a felhasználható vas egyik legkorábbi forrása, mielőtt az ember feltalálta volna az olvasztást. Ez jelentette a vaskorszak kezdetét. A vasmeteoritok könnyen megtalálhatók, mivel a természetes vas ritka.
Sziderolitok
A sziderolitok olyan kő-vas meteoritok, amelyek közel azonos arányban tartalmaznak vasat és szilikátokat. Elég ritkák: az összes meteoritnak csak körülbelül 1 százaléka sziderolit.
Az NWA 869 kondrit (L4-6 típus) egy példánya, melyen kondrulák és fémpelyhek láthatók.
Murnpeowie meteorit, egy vasmeteorit
Az Esquel meteorit egy szelete, amelyen a meteoritvas és a szilikátok keveréke látható, ami a kővas-sziderolitokra jellemző.
Kapcsolódó oldalak
- Meteor burst kommunikáció
- Panspermia
Kérdések és válaszok
K: Mi az a meteor?
V: A meteor az, amit akkor látunk, amikor egy űrszikla a Földre zuhan. Gyakran nevezik hullócsillagnak vagy hullócsillagnak, és lehet fényes fény az éjszakai égbolton, bár a legtöbbjük halvány.
K: Mi történik, amikor egy meteorit belép a Föld légkörébe?
V: Amikor a meteoroidok belépnek a Föld légkörébe, általában gyorsabban haladnak, mint a Föld 13 km/sec, azaz 40 Mach sebességű szökési sebessége. Ennek hatására felmelegednek, és általában szétesnek, ami miatt felizzanak, és meteorokként válnak ismertté.
K. Mi a különbség a meteorok, az üstökösök és az aszteroidák között?
V: A meteorok különböznek az üstökösöktől és az aszteroidáktól, de némelyikük, különösen a meteoroidákhoz kapcsolódóak, üstökösökből származó porszemcsék.
K: Milyen típusú meteoritok léteznek?
V: Sokféle meteorit létezik, többek között kőzet, széndioxid tartalmú kondritok és vas-nikkel meteoritok. A kőmeteoritok azért kapták ezt a nevet, mert nagyrészt kőzetszerű ásványi anyagból állnak. A karbonos kondritok magas széntartalommal rendelkeznek. A vas-nikkel meteoritok többnyire vasból állnak, gyakran jelentős nikkeltartalommal.
K: Mikor történt a legtöbb meteoritbecsapódás?
V: A meteoritok gyakran a késői nehézbombázás során keletkeztek, amely körülbelül 4 milliárd évvel ezelőtt történt.
K: Mekkora károkat okoztak a közelmúltban a meteoritbecsapódások?
V: Manapság néha kárt okoznak az emberekben és a vagyonban; a 2013-as orosz meteoritesemény okozta a legtöbb kárt a közelmúltban. A nagy meteoritbecsapódások is szerepet játszhattak több tömeges halálesetben az idők során.
