A kisbolygók elnevezései az IAU részét képező Kisbolygó Központ (Minor Planet Center) által kiadott szám–név kombinációk. Ezeket a törpebolygókra és a Naprendszer kis égitestjeire, például aszteroidákra használják, de az üstökösökre más, külön rendszert alkalmaznak. A szám–név megjelölést akkor kapja meg egy égitest, amikor a pályája már kellően biztosított; ez eltér az ideiglenes elnevezésektől, amelyeket a felfedezéskor adnak az objektumoknak.

A szám–név formátuma

A hivatalos kijelölés két részből áll:

  • szám — egy sorozatszám, amelyet hagyományosan a felfedezések sorrendjében adtak; ma ezt a számot akkor kapja meg az objektum, ha a pályája biztosított;
  • név — a felfedező(k) által javasolt, majd az IAU által jóváhagyott név, vagy ha név még nincs, az ideiglenes (províziós) elnevezés szerepel.

Az írásmód példa szerint: (szám) Név, például (90377) Sedna vagy (55636) 2002 TX300. A zárójeleket napjainkban gyakran elhagyják, ha a szerzők vagy katalógusok így kívánják — például 90377 Sedna — de hivatalosan a szám és a név együtt jelöli az objektumot. A gyakorlatban viszont a közbeszédben és a tudományos irodalomban általában magát a nevet (vagy az ideiglenes megjelölést) használják: Sedna, 2002 TX300.

Az ideiglenes (províziós) elnevezés

Az első beazonosításkor az objektumot provizórikus elnevezéssel látják el, amely a felfedezés évét, a hónap félperiódusát és az adott félperióduson belüli sorszámra utaló betűkből áll. Például a 2002 TX300 formátum arra utal, hogy az objektumot 2002-ben fedezték fel egy adott félhavi időszakban, és azonosítója a félhavi sorozatban. Ezeket az ideiglenes jelöléseket addig használják, amíg a pálya elég pontos nem lesz a tartós (permanens) számozáshoz.

A névadás folyamata

  • Amikor a pálya elég jól ismert, a Kisbolygó Központ permanens számot ad az objektumnak.
  • A permanens szám kiosztását követően a felfedező(k)nek joguk van névjavaslatot benyújtani a Nemzetközi Csillagászati Unió Kis Testek Nomenklatúrájáért felelős bizottságához (CSBN vagy Committee for Small Body Nomenclature).
  • A javaslathoz rövid indoklást (címet, névadási indokot) kell csatolni; a bizottság felülvizsgálja a javaslatot, és döntése után a jóváhagyott neveket a Minor Planet Circulars közlik.

Nevadási szabályok és konvenciók

Az IAU-nak van néhány alapvető irányelve és korlátozása a kisbolygónevek elfogadására:

  • A nevek általában rövidek (általában legfeljebb 16 karakter), kiejthetők és lehetőleg egy szóból állnak.
  • A név nem lehet sértő vagy trágár, és nem lehet összetéveszthető meglévő névvel.
  • Kereskedelmi célú névadás és reklámtilalom: a nevek nem lehetnek nyíltan reklámszerűek.
  • Egyes témakörökre vonatkozó speciális szabályok: például a trojai kisbolygók, kentaurok, plutinók és más dinamikai csoportok esetén gyakran tematikus névadási konvenciók érvényesek (pl. mitológiai alakok bizonyos csoportoknál).
  • A név javaslatát általában a felfedező teheti meg; a bizottság döntéséhez szükséges, hogy a név rövid indoklással legyen alátámasztva.

Megjegyzés: bizonyos különleges esetekre (például bolygók felszíni képződményeinek elnevezése) más, szigorúbb szabályok vonatkoznak; a kisebb testek neveire vonatkozó szabályok rugalmasabbak, és sok élő személyről, tudósról vagy közéleti szereplőről is neveztek el kisbolygókat.

Kisbolygók holdjai és római számozás

A kisbolygók holdjainál a hagyományos római számokkal való jelölést alkalmazzák, hasonlóan a bolygók holdjaihoz. Példa erre a (87) Sylvia holdjának hivatalos megnevezése: (87) Sylvia I Romulus. A római szám jelzi a rendszeren belüli sorrendet (I, II, III …), majd következik a hold neve.

Az üstökösök és más rendszerek

Bár a Kisbolygó Központ az üstökösök adatait is kezeli, az üstökösök jelölésére más szabványokat használnak (például a periódikus és nem periódikus üstökösök jelölése külön formátumú). Az üstökösök nevei és számozása ezért eltér a kisbolygókétól.

Összefoglalás

A szám–név rendszer célja, hogy egyértelmű, stabil azonosítást adjon a Naprendszer kis égitestjeinek. A folyamat: ideiglenes jelölés a felfedezéskor → a pálya igazolása → permanens szám → a felfedező névjavaslata → IAU jóváhagyása és közzététele. A gyakorlatban a legtöbb ismert kisbolygó esetében a név használata elterjedtebb, de a szám fontos a katalógusok és a hivatalos nyilvántartások számára.

További példák és részletek a gyakorlatból: (90377) Sedna, vagy rövidebben Sedna, illetve 2002 TX300 mint ideiglenes jelölés.

Ha szeretné, részletesen megmutatom az ideiglenes elnevezések képzésének szabályait (év + félhavi kód + sorszám), illetve példákkal illusztrálva a különböző dinamikai csoportokhoz kötött névadási konvenciókat.