Meteorraj
A meteorzápor olyan esemény, amikor sok meteor látszólag az éjszakai égbolt egy pontjáról érkezik. Ezeket a meteorokat a Föld légkörébe rendkívül nagy sebességgel, párhuzamos pályán belépő meteoroidok okozzák. A legtöbb meteor kisebb, mint egy homokszem, ezért szinte mindegyik elég, és soha nem éri el a Föld felszínét.
A meteorzápor egy bolygó, például a Föld és egy üstökösből származó törmelékáramlatok közötti kölcsönhatás eredménye. Az üstökösök piszkos hógolyók, amelyek jégbe ágyazott kőzetből állnak, és a Nap körül keringenek. Valahányszor egy üstökös pályája során elhalad a Nap mellett, jégének egy része elpárolog, és meteorrajok hullanak ki belőle. A meteoroidok szétterülnek az üstökös teljes pályája mentén, és meteoroid-áramlatot, más néven "porcsíkot" alkotnak.
A legtöbb rövid periódusú meteorzápor ritka szétesések eredménye, amikor nagy darabok szakadnak le egy többnyire nyugvó üstökösről. Ilyen például a Quadrantidák és a Geminidák. Ezek a 2003 EH1 és a 3200 Phaethon aszteroida-szerű objektumok felbomlásából keletkeztek, körülbelül 500, illetve 1000 évvel ezelőtt. A szilánkok általában gyorsan porra, homokra és kavicsokra esnek szét, és az üstökös pályája mentén szétterülve sűrű meteoroid-áradatot alkotnak, amely később a Föld pályájára kerül.
A legtöbb évben a leglátványosabb meteorraj a Perseidáké, amely minden év augusztus 12-én tetőzik, percenként több mint egy meteorral. A NASA egy hasznos eszközzel kiszámíthatja, hogy hány meteor látható óránként az Ön megfigyelési helyéről.
A Leonidák meteorraj minden év november 17-e körül éri el csúcspontját. Körülbelül 33 évente a Leonidák meteorraj nagy meteorvihart produkál, amely óránként több ezer meteorral tetőzik. A Leonidák viharai adták a "meteorzápor" kifejezést, amikor az 1833. novemberi vihar során először jöttek rá, hogy a meteorok a Gamma Leonis csillag közeléből sugároznak. A legutóbbi Leonidák 1999-ben, 2001-ben (kettő) és 2002-ben (kettő) voltak. Ezt megelőzően 1767-ben, 1799-ben, 1833-ban, 1866-ban, 1867-ben és 1966-ban voltak viharok. Amikor a Leonidák zápora nem viharzik, kevésbé aktív, mint a Perseidák.
Meteorzápor a térképen. Mivel a meteorzápor részecskéi párhuzamos pályán, azonos sebességgel haladnak, a megfigyelő számára úgy tűnik, hogy az égbolt egyetlen pontjáról érkeznek.
Két Orionida meteor és a Tejút
Kérdések és válaszok
K: Mi az a meteorzápor?
V: A meteorzápor olyan esemény, amikor sok meteor látszólag az éjszakai égbolt egyetlen pontjáról érkezik. Ezeket a meteorokat a Föld légkörébe nagyon nagy sebességgel, párhuzamos pályán belépő meteoroidok okozzák, és a legtöbbjük elég, mielőtt elérné a Föld felszínét.
K: Mi okozza a meteorzáport?
V: A meteorzáporok egy Föld-szerű bolygóról és egy üstökösről származó törmelékáramlatok kölcsönhatásának eredményeként jönnek létre. Ahogy egy üstökös kering a Nap körül, jégének egy része elpárolog, és meteoroidokat szabadít fel, amelyek az üstökös pályáján szétterjedve sűrű meteoroid-áramlatot alkotnak.
K. Melyik a leglátványosabb meteorraj a legtöbb évben?
V: A Perseidák a legtöbb évben általában a leglátványosabb meteorraj, amely minden évben augusztus 12-én éri el a csúcspontját, amikor percenként több mint egy meteor hull.
K: Mi a különleges a Leonidák meteorrajban?
V: A Leonidák meteorraj minden évben november 17-e körül éri el csúcspontját, és körülbelül 33 évente nagy viharral, óránként több ezer meteorral jelentkezik. Ezt először az 1833-as vihar idején vették észre, amikor azt vették észre, hogy az összes meteor a Gamma Leonis csillag közelében sugárzik.
K. Hogyan tudhatom meg, hogy hány meteor látható a helyemről?
V: A NASA létrehozott egy eszközt, amely lehetővé teszi, hogy kiszámítsa, hány meteor látható óránként az Ön tartózkodási helyéről.
