A Popol Vuh (K'iche jelentése "Tanács Könyve" vagy "A Közösség Könyve"; modern helyesírással Popol Wuj) klasszikus quiché nyelven írt mű, amely mitológiai történeteket és a felföldi Guatemala posztklasszikus Quiché maja királyságának uralkodói genealógiáját foglalja magában. A cím — Popol Vuh / Popol Wuj — szó szerint a közösség, a tanács vagy a nép könyvét jelenti, és a quiché hagyomány fontos gyűjteményeként tartják számon.

Tartalom és szerkezet

A könyv központi eleme egy részletes teremtésmítosz, amelyben a világ és az ember többszöri teremtése jelenik meg: először az istenek kísérleteznek állatokkal és korai emberféleségekkel (agyagból, majd fából készült emberek), végül pedig a sikeres, életre keltett ember a kukorica (a maja táplálék és kulturális identitás központi eleme) alapanyagából jön létre. Ezt követi a két hős-ikrek mythosza: Hunahpu (modern K'iche': Junajpu) és Xbalanque (modern K'iche': Xb'alanke), akik számos próbatételt és kalandot élnek át, többek között a sötét alvilág, Xibalba uraival folytatott viaskodásukat. A mű második része a Quiché királyság alapításának, uralkodóinak és történetének történeti‑jellegű elbeszéléseit tartalmazza.

Szerzőség és kézirattörténet

A ma ismert kézirat nem az elveszett prehispán eredeti; a quiché nyelvű szöveg latin betűs átírása koloniális korban készült. Hosszú ideig úgy tartották, hogy egy 16. századi forrásra vezethető vissza az anyag, a kézirat, amelyet a 18. század elején írtak le kézzel, azonban a modern példányok forrása a dominikánus barát, Francisco Ximénez által készített átírás és spanyol fordítás. Az eredeti vagy egy korai másolat elveszett, de a 18. század eleji kézzel írt példány másolata ma Chicagóban található (Newberry Library gyűjteménye), és ez szolgált alapul a későbbi kiadásokhoz és fordításokhoz.

Fő motívumok és mitológiai szereplők

A Popol Vuh világképében központiak a teremtő istenek (például a „Szív az égből”, Tepeu és Gucumatz/„Tollas kígyó” motívumaival kapcsolatos alakok) és a természeti erők. A történetek több rétegben vizsgálják az ember eredetét, a társadalmi rend és rituális gyakorlatok alapjait, valamint a hősök mitikus küzdelmeit, amelyek kombinálják a kozmikus és a helyi, közösségi szintű jelentést. A Hős-ikrek vállalkozásai (trükkök, megpróbáltatások, a Xibalba legyőzése) egyszerre kozmikus dráma és erkölcsi-társadalmi tanítások hordozója.

Fordítások, kiadások és kutatás

A Popol Vuh több nyelvre lefordították, és a 20. századtól kezdve széles körben tanulmányozzák irodalmi, etnológiai és vallástörténeti szempontból. Híres fordítók közé tartozik Adrian Recinos (spanyol fordítás, 20. század közepe) és Dennis Tedlock (jelentős angol kommentárral kísért fordítás a 1980-as években). A kutatás folyamatosan elemzi a szöveg prékolumbián elemeit, a koloniális átírás hatásait, valamint a quiché közösségek hagyományőrzését és interpretációit.

Jelentőség és örökség

A Popol Vuh óriási jelentőségű: egyike a kevés fennmaradt korai mezoamerikai mitológiai forrásnak, és gyakran a mezoamerikai irodalom legfontosabb darabjai között említik. A mű nemcsak a maja mitológia és kozmológia forrása, hanem a quiché és más maja népek kulturális identitásának fontos része is. Ma is élő hatása van a helyi hagyományokra, rituálékra és a kulturális önazonosság kifejezésére, emellett a világirodalmi, antropológiai és vallástörténeti diskurzusok állandó témája.

Megjegyzések

  • A mű modern helyesírása és elnevezése: a spanyol átírások miatt különböző alakok terjedtek el (Popol Vuh, Popol Wuj, Popol Wu'uj), a quiché közösségek és modern nyelvészek ma gyakran a Popol Wuj formát használják.
  • A kézirat pontos keletkezése és a prehispán forrás(ok) kérdése továbbra is tárgya a tudományos vitáknak: egyes kutatók hangsúlyozzák a koloniális szerkesztés hatását, mások kiemelik a bennszülött hagyományok kontinuitását a szövegben.