Popol Vuh (K'iche') könyv – a quiché maia teremtésmítosz és történet

A Popol Vuh (K'iche jelentése "Tanács Könyve" vagy "A Közösség Könyve"; modern helyesírással Popol Wuj) klasszikus quiché nyelven írt mű, amely mitológiai történeteket és a felföldi Guatemala posztklasszikus Quiché maja királyságának uralkodói genealógiáját foglalja magában. A cím — Popol Vuh / Popol Wuj — szó szerint a közösség, a tanács vagy a nép könyvét jelenti, és a quiché hagyomány fontos gyűjteményeként tartják számon.

Tartalom és szerkezet

A könyv központi eleme egy részletes teremtésmítosz, amelyben a világ és az ember többszöri teremtése jelenik meg: először az istenek kísérleteznek állatokkal és korai emberféleségekkel (agyagból, majd fából készült emberek), végül pedig a sikeres, életre keltett ember a kukorica (a maja táplálék és kulturális identitás központi eleme) alapanyagából jön létre. Ezt követi a két hős-ikrek mythosza: Hunahpu (modern K'iche': Junajpu) és Xbalanque (modern K'iche': Xb'alanke), akik számos próbatételt és kalandot élnek át, többek között a sötét alvilág, Xibalba uraival folytatott viaskodásukat. A mű második része a Quiché királyság alapításának, uralkodóinak és történetének történeti‑jellegű elbeszéléseit tartalmazza.

Szerzőség és kézirattörténet

A ma ismert kézirat nem az elveszett prehispán eredeti; a quiché nyelvű szöveg latin betűs átírása koloniális korban készült. Hosszú ideig úgy tartották, hogy egy 16. századi forrásra vezethető vissza az anyag, a kézirat, amelyet a 18. század elején írtak le kézzel, azonban a modern példányok forrása a dominikánus barát, Francisco Ximénez által készített átírás és spanyol fordítás. Az eredeti vagy egy korai másolat elveszett, de a 18. század eleji kézzel írt példány másolata ma Chicagóban található (Newberry Library gyűjteménye), és ez szolgált alapul a későbbi kiadásokhoz és fordításokhoz.

Fő motívumok és mitológiai szereplők

A Popol Vuh világképében központiak a teremtő istenek (például a „Szív az égből”, Tepeu és Gucumatz/„Tollas kígyó” motívumaival kapcsolatos alakok) és a természeti erők. A történetek több rétegben vizsgálják az ember eredetét, a társadalmi rend és rituális gyakorlatok alapjait, valamint a hősök mitikus küzdelmeit, amelyek kombinálják a kozmikus és a helyi, közösségi szintű jelentést. A Hős-ikrek vállalkozásai (trükkök, megpróbáltatások, a Xibalba legyőzése) egyszerre kozmikus dráma és erkölcsi-társadalmi tanítások hordozója.

Fordítások, kiadások és kutatás

A Popol Vuh több nyelvre lefordították, és a 20. századtól kezdve széles körben tanulmányozzák irodalmi, etnológiai és vallástörténeti szempontból. Híres fordítók közé tartozik Adrian Recinos (spanyol fordítás, 20. század közepe) és Dennis Tedlock (jelentős angol kommentárral kísért fordítás a 1980-as években). A kutatás folyamatosan elemzi a szöveg prékolumbián elemeit, a koloniális átírás hatásait, valamint a quiché közösségek hagyományőrzését és interpretációit.

Jelentőség és örökség

A Popol Vuh óriási jelentőségű: egyike a kevés fennmaradt korai mezoamerikai mitológiai forrásnak, és gyakran a mezoamerikai irodalom legfontosabb darabjai között említik. A mű nemcsak a maja mitológia és kozmológia forrása, hanem a quiché és más maja népek kulturális identitásának fontos része is. Ma is élő hatása van a helyi hagyományokra, rituálékra és a kulturális önazonosság kifejezésére, emellett a világirodalmi, antropológiai és vallástörténeti diskurzusok állandó témája.

Megjegyzések

A mű modern helyesírása és elnevezése: a spanyol átírások miatt különböző alakok terjedtek el (Popol Vuh, Popol Wuj, Popol Wu'uj), a quiché közösségek és modern nyelvészek ma gyakran a Popol Wuj formát használják.
A kézirat pontos keletkezése és a prehispán forrás(ok) kérdése továbbra is tárgya a tudományos vitáknak: egyes kutatók hangsúlyozzák a koloniális szerkesztés hatását, mások kiemelik a bennszülött hagyományok kontinuitását a szövegben.

A Popol Vuh Rabinal kéziratának első oldala, amelyet a chicagói Newberry Könyvtárban, az Ayer-gyűjteményben őriznek.

Tartalom:

Összefoglaló

Ez egy nagyon általános összefoglaló; a felosztás a szövegváltozattól függ.

1. rész

Az istenek világot teremtenek.
Az istenek először "sárból" vagy agyagból teremtik az embereket. Másodszor, a Teremtő és a Teremtő "fa" embereket teremt; ezek tökéletlenek és érzelem nélküliek.
Az istenek elpusztítják az első embereket egy "gyantás" özönvízben; majmokká válnak.
Az iker jósok, Hunahpu és Xbalanque elpusztítják az arrogáns Vucub-Caquixot, majd Zipacna és Cabracan.

2. rész

Xpiyacoc és Xmucane jósok testvéreket nemznek.
HunHunahpu & Xbaquiyalo "Majom ikreket" nemzenek HunBatz & HunChouen.
A kegyetlen Xibalba urak megölik a HunHunahpu és VucubHunahpu testvéreket.
HunHunahpu & Xquic nemzik "Hős ikreket" Hunahpu & Xbalanque.
A "Hős ikrek" legyőzik a Homály, a Kések, a Hideg, a Jaguárok, a Tűz és a Denevérek Xibalba házait.

3. rész

Az első négy "igazi" ember készült: Jaguar Quiché, Jaguar Night, Naught és Wind Jaguar.
A törzsek leszállnak; ugyanazt a nyelvet beszélik, és TulanZuivába utaznak.
A törzsek nyelve összezavarodik, és szétszélednek.
Tohilt istennek ismerik el, és életáldozatokat követel; később el kell rejteni.

4. rész

Tohil a papokon keresztül hat a földi urakra, de uralma elpusztítja a Quiche-eket.
A papok megpróbálják elrabolni a törzseket áldozatokra; a törzsek megpróbálnak ellenállni ennek.
Quiche megtalálja Gumarcát, ahol Gucumatz (a tollas kígyóúr) hatalomra emeli őket.
Gucumatz bonyolult rituálékat vezet be.
A törzsek genealógiái

A teremtés mítosza

A könyv a K'ichee' maják teremtésmítoszával kezdődik, amely az emberek teremtését a három vízben lakó tollas kígyónak tulajdonítja:

Csak mozdulatlanság és csend volt a sötétben, az éjszakában. Csak a Teremtő, a Teremtő, Tepeu, Gucumatz, az Ősatyák voltak a vízben, fénytől körülvéve. Zöld és kék tollak alá bújtak, ezért nevezték őket Gucumatznak...

és a három másik istenségnek, akiket együttesen "Mennyei Szívnek" neveznek:

Aztán miközben elmélkedtek, világossá vált számukra, hogy amikor hajnalodik, az embernek meg kell jelennie. Ekkor megtervezték a teremtést, a fák és a sűrűsödő fák növekedését, az élet születését és az ember megteremtését. Így rendezte el a sötétségben és az éjszakában az Égi Szív, akit Huracánnak hívnak. Az elsőt Caculhá Huracánnak hívják. A második a ChipiCaculhá. A harmadik a Raxa-Caculhá. És ez a három a Mennyei Szív.

akik együtt próbáltak embereket teremteni, hogy társaságot nyújtsanak neki.

Első kísérleteik sikertelennek bizonyultak. Megpróbáltak embert faragni sárból, de az ember nem tudott sem mozogni, sem beszélni. Miután elpusztították a sárembereket, újra megpróbálkoztak azzal, hogy fából készült teremtményeket alkottak, amelyek tudtak beszélni, de nem volt lelkük és vérük, és hamar elfelejtették őt. A teremtés hibái miatt feldühödve, széttépve elpusztították őket. Utolsó kísérletükben az "Igaz Embereket" kukoricából építették fel. Az alábbiakban ennek a mítosznak egy részletét közöljük:

Sötétben jöttek össze, hogy gondolkodjanak és elmélkedjenek. Így jutottak el oda, hogy eldöntsék, melyik a megfelelő anyag az ember megteremtéséhez. ... Ekkor kezdték el a Teremtőink, Tepew és Q'uk'umatz, megvitatni az első anyánk és apánk megteremtését. Az ő húsuk fehér és sárga kukoricából készült. A négy ember karja és lába kukoricalisztből készült.

Today

A Popol Vuh továbbra is fontos szerepet játszik sok quiché hitrendszerében.

Részlet

Íme a könyv nyitó sorai, modernizált helyesírással és írásjelekkel (Sam Colop kiadásából):

Are uxe' ojer tzij

waral K'iche' ub'i'.

Waral

xchiqatz'ib'aj wi

xchiqatikib'a' wi ojer tzij,

utikarib'al

uxe'nab'al puch rnojel xb'an pa

tinamit K'iche'

ramaq' K'iche' winaq.

"Ez a gyökere az ősi szónak

ennek a QuichГ© nevЕ± helynek.

Itt

Гrni fogunk,

elГјltetjГјk az Е‘si szГіt,

az eredet

a kezdete mindannak, amit a

QuichГ© nemzet

a quichГ© nГ©p orszГЎga."

Itt a teremtéstörténet kezdete:

Are utzijoxik wa'e

k'a katz'ininoq,

k'a kachamamoq,

katz'inonik,

k'a kasilanik,

k'a kalolinik,

katolona puch upa kaj.

"Ez a beszámoló arról, hogyan

minden izgalomban volt,

minden nyugodt,

csendben;

mind mozdulatlanul,

minden lüktet,

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Popol Vuh?

V: A Popol Vuh egy klasszikus quiché nyelven írt könyv, amely mitológiai történeteket és a Guatemala fennsíkján található posztklasszikus quiché maja királyság uralkodóinak genealógiáját tartalmazza.

K: Milyen történeteket tartalmaz a Popol Vuh?

V: A Popol Vuh mitológiai történeteket tartalmaz két Hős-ikrekről: Hunahpu és Xbalanque, valamint egy teremtésmítosz.

K: Mi a Popol Vuh jelentősége?

V: A Popol Vuh jelentősége óriási, mivel egyike a kevés számú korai mezoamerikai mitológiai szövegnek - gyakran a mezoamerikai irodalom legfontosabb darabjának tartják.

K: Mire használják a latin ábécét a Popol Vuhban?

V: A Popol Vuhban a latin ábécét a klasszikus quiché nyelv írására használják.

K: Megtalálták-e a Popol Vuh eredeti kéziratát?

V: Nem, a Popol Vuh eredeti kézirata, amelyet 1550 körül írtak, elveszett.

K: Létezik a Popol Vuh-nak olyan másolata, amely ma is létezik?

V: Igen, a Popol Vuh egy másik, a 18. század elejéről származó kézzel írott példánya ma is létezik Chicagóban.

K: A Popol Vuh egy eredeti maja kódexen alapult?

V: Úgy gondolják, hogy a Popol Vuh egy eredeti maja kódexen alapult.