Popol Vuh (könyv)

A Popol Vuh (K'iche jelentése "Tanács Könyve" vagy "A Közösség Könyve"; modern helyesírással Popol Wu'uj) a klasszikus quiché nyelven írt könyv. Mitológiai történeteket és a felföldi Guatemala posztklasszikus Quiché maja királyságának uralkodóinak genealógiáját tartalmazza.

A könyv egy teremtésmítoszt tartalmaz, amelyet a két hős-ikrek mitológiai története követ: Hunahpu (modern K'iche': Junajpu) és Xbalanque (modern K'iche': Xb'alanke). A könyv második része a Quiché királyság alapításának és történetének részleteivel foglalkozik.

A könyv latin ábécével íródott, de a feltételezések szerint egy eredeti maja kódex alapján készült. Az eredeti kézirat, amelyet 1550 körül írtak, elveszett, de egy másik, a 18. század elején kézzel írott példány másolata ma Chicagóban található.

A könyv jelentősége óriási, mivel egyike a kevés számú korai mezoamerikai mitológiai szövegnek - gyakran a mezoamerikai irodalom legfontosabb darabjának tartják.

A Popol Vuh Rabinal kéziratának első oldala, amelyet a chicagói Newberry Könyvtárban, az Ayer-gyűjteményben őriznek.

Tartalom:

Összefoglaló

Ez egy nagyon általános összefoglaló; a felosztás a szövegváltozattól függ.

1. rész

Az istenek világot teremtenek.
Az istenek először "sárból" vagy agyagból teremtik az embereket. Másodszor, a Teremtő és a Teremtő "fa" embereket teremt; ezek tökéletlenek és érzelem nélküliek.
Az istenek elpusztítják az első embereket egy "gyantás" özönvízben; majmokká válnak.
Az iker jósok, Hunahpu és Xbalanque elpusztítják az arrogáns Vucub-Caquixot, majd Zipacna és Cabracan.

2. rész

Xpiyacoc és Xmucane jósok testvéreket nemznek.
HunHunahpu & Xbaquiyalo "Majom ikreket" nemzenek HunBatz & HunChouen.
A kegyetlen Xibalba urak megölik a HunHunahpu és VucubHunahpu testvéreket.
HunHunahpu & Xquic nemzik "Hős ikreket" Hunahpu & Xbalanque.
A "Hős ikrek" legyőzik a Homály, a Kések, a Hideg, a Jaguárok, a Tűz és a Denevérek Xibalba házait.

3. rész

Az első négy "igazi" ember készült: Jaguar Quiché, Jaguar Night, Naught és Wind Jaguar.
A törzsek leszállnak; ugyanazt a nyelvet beszélik, és TulanZuivába utaznak.
A törzsek nyelve összezavarodik, és szétszélednek.
Tohilt istennek ismerik el, és életáldozatokat követel; később el kell rejteni.

4. rész

Tohil a papokon keresztül hat a földi urakra, de uralma elpusztítja a Quiche-eket.
A papok megpróbálják elrabolni a törzseket áldozatokra; a törzsek megpróbálnak ellenállni ennek.
Quiche megtalálja Gumarcát, ahol Gucumatz (a tollas kígyóúr) hatalomra emeli őket.
Gucumatz bonyolult rituálékat vezet be.
A törzsek genealógiái

A teremtés mítosza

A könyv a K'ichee' maják teremtésmítoszával kezdődik, amely az emberek teremtését a három vízben lakó tollas kígyónak tulajdonítja:

Csak mozdulatlanság és csend volt a sötétben, az éjszakában. Csak a Teremtő, a Teremtő, Tepeu, Gucumatz, az Ősatyák voltak a vízben, fénytől körülvéve. Zöld és kék tollak alá bújtak, ezért nevezték őket Gucumatznak...

és a három másik istenségnek, akiket együttesen "Mennyei Szívnek" neveznek:

Aztán miközben elmélkedtek, világossá vált számukra, hogy amikor hajnalodik, az embernek meg kell jelennie. Ekkor megtervezték a teremtést, a fák és a sűrűsödő fák növekedését, az élet születését és az ember megteremtését. Így rendezte el a sötétségben és az éjszakában az Égi Szív, akit Huracánnak hívnak. Az elsőt Caculhá Huracánnak hívják. A második a ChipiCaculhá. A harmadik a Raxa-Caculhá. És ez a három a Mennyei Szív.

akik együtt próbáltak embereket teremteni, hogy társaságot nyújtsanak neki.

Első kísérleteik sikertelennek bizonyultak. Megpróbáltak embert faragni sárból, de az ember nem tudott sem mozogni, sem beszélni. Miután elpusztították a sárembereket, újra megpróbálkoztak azzal, hogy fából készült teremtményeket alkottak, amelyek tudtak beszélni, de nem volt lelkük és vérük, és hamar elfelejtették őt. A teremtés hibái miatt feldühödve, széttépve elpusztították őket. Utolsó kísérletükben az "Igaz Embereket" kukoricából építették fel. Az alábbiakban ennek a mítosznak egy részletét közöljük:

Sötétben jöttek össze, hogy gondolkodjanak és elmélkedjenek. Így jutottak el oda, hogy eldöntsék, melyik a megfelelő anyag az ember megteremtéséhez. ... Ekkor kezdték el a Teremtőink, Tepew és Q'uk'umatz, megvitatni az első anyánk és apánk megteremtését. Az ő húsuk fehér és sárga kukoricából készült. A négy ember karja és lába kukoricalisztből készült.

Today

A Popol Vuh továbbra is fontos szerepet játszik sok quiché hitrendszerében.

Részlet

Íme a könyv nyitó sorai, modernizált helyesírással és írásjelekkel (Sam Colop kiadásából):

Are uxe' ojer tzij

waral K'iche' ub'i'.

Waral

xchiqatz'ib'aj wi

xchiqatikib'a' wi ojer tzij,

utikarib'al

uxe'nab'al puch rnojel xb'an pa

tinamit K'iche'

ramaq' K'iche' winaq.

"Ez a gyökere az ősi szónak

ennek a QuichГ© nevЕ± helynek.

Itt

Гrni fogunk,

elГјltetjГјk az Е‘si szГіt,

az eredet

a kezdete mindannak, amit a

QuichГ© nemzet

a quichГ© nГ©p orszГЎga."

Itt a teremtéstörténet kezdete:

Are utzijoxik wa'e

k'a katz'ininoq,

k'a kachamamoq,

katz'inonik,

k'a kasilanik,

k'a kalolinik,

katolona puch upa kaj.

"Ez a beszámoló arról, hogyan

minden izgalomban volt,

minden nyugodt,

csendben;

mind mozdulatlanul,

minden lüktet,

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Popol Vuh?

V: A Popol Vuh egy klasszikus quiché nyelven írt könyv, amely mitológiai történeteket és a Guatemala fennsíkján található posztklasszikus quiché maja királyság uralkodóinak genealógiáját tartalmazza.

K: Milyen történeteket tartalmaz a Popol Vuh?

V: A Popol Vuh mitológiai történeteket tartalmaz két Hős-ikrekről: Hunahpu és Xbalanque, valamint egy teremtésmítosz.

K: Mi a Popol Vuh jelentősége?

V: A Popol Vuh jelentősége óriási, mivel egyike a kevés számú korai mezoamerikai mitológiai szövegnek - gyakran a mezoamerikai irodalom legfontosabb darabjának tartják.

K: Mire használják a latin ábécét a Popol Vuhban?

V: A Popol Vuhban a latin ábécét a klasszikus quiché nyelv írására használják.

K: Megtalálták-e a Popol Vuh eredeti kéziratát?

V: Nem, a Popol Vuh eredeti kézirata, amelyet 1550 körül írtak, elveszett.

K: Létezik a Popol Vuh-nak olyan másolata, amely ma is létezik?

V: Igen, a Popol Vuh egy másik, a 18. század elejéről származó kézzel írott példánya ma is létezik Chicagóban.

K: A Popol Vuh egy eredeti maja kódexen alapult?

V: Úgy gondolják, hogy a Popol Vuh egy eredeti maja kódexen alapult.