Tikal

Tikal (vagy Tik'al, a modern helyesírás szerint) a maja civilizáció ősi romvárosai közül a legnagyobb. A mai Guatemala területén fekszik a 17°13′19″N 89°37′22″W / 17.22194°N 89.62278°W / 17.22194; -89.62278 koordináták: 17°13′19″N 89°37′22″W / 17.22194°N 89.62278°W / 17.22194; -89.62278. Ma az UNESCO világörökség része, és népszerű turisztikai célpont.

Tikal volt a maja civilizáció egyik legfontosabb kulturális és népesedési központja. A helyszín legrégebbi monumentális építészeti emlékei a Kr. e. 4. századból származnak. Tikal fénykora a klasszikus korszakban, Kr. u. 200-tól Kr. u. 900-ig tartott. Ebben az időszakban Tikal politikai, gazdasági és katonai szempontból a maja régiót irányította. Ennek oka, hogy összeköttetésben állt az egész Mezoamerikában található területekkel, például Közép-Mexikóval, Teotihuacan központjával. A késő klasszikus korszak vége után nem épültek újabb jelentős műemlékek. Néhány palotát felgyújtottak, és a lakosság száma csökkent. A helyszínt a 10. század végére elhagyták.

A helyszín jellemzői

A romok az alföldi esőerdőben vannak, de Tikalnak nem volt más vize, mint amit az esővízből gyűjtöttek és a föld alatt tároltak. A múlt században Tikalban dolgozó régészek a föld alatti létesítményeket saját használatra használták a víz tárolására. A források, folyók és tavak hiánya a közelben szokatlan egy nagyváros esetében. Tikal azonban jól boldogult az intenzív mezőgazdasági technikákkal. Ezek fejlettebbek voltak, mint a régészek által eredetileg feltételezett égetéses módszerek. A szezonális csapadéktól való függés miatt Tikal ki volt téve a szárazságnak. Ma már úgy gondolják, hogy ez nagy szerepet játszott a klasszikus maja összeomlásban.

Vonalzók

Tikal ismert uralkodói, akiknek általános vagy konkrét dátumokat tulajdonítanak, a következők:

Késő preklasszikus

Yax Ehb' Xook - kb. Kr. u. 60, dinasztiaalapító.
Siyaj Chan K'awil Chak Ich'aak ("Viharos égbolt I") - 2. század körül.
Yax Ch'aktel Xok - kb. 200

Korai klasszikus

Balam Ajaw ("Díszes Jaguár") - Kr. u. 292.
K'inich Ehb' - kb. KR. U. 300
Ix Une' B'alam ("Jaguár királynő") - Kr. u. 317.
"Leydeni lemezes vonalzó" - Kr. u. 320
K'inich Muwaan Jol - meghalt Kr. u. 359-ben.
Chak Tok Ich'aak I ("Jaguár Mancs I") - 360-378 körül. Palotáját szokatlan módon a későbbi uralkodók soha nem építették át, és évszázadokon át láthatóan tisztelt emlékműként tartották karban. Ugyanazon a napon halt meg, amikor Siyah K'ak' megérkezett Tikalba, valószínűleg a teotihuacano hódítók végezték ki.
Nun Yax Ayin - Kr. u. 370-411. Nun Yax Ayin egy Teotihuacanból származó nemes volt, akit Siyaj K'ak' ültetett Tikal trónjára 379-ben.
Siyaj Chan K'awiil II ("Viharos égbolt II") - Kr. u. 411-456.
K'an-Ak ("Kan Boar") - Kr. u. 458-486.
Ma'Kin-na Chan - kb. 5. század vége.
Chak Tok Ich'aak (Bahlum Mancs koponya) - Kr. u. 486-508. "Lady Hand" felesége
Ix Kalo'mte' Ix Yo K'in ("Tikal úrnője") - Kr. u. 511-527. Kaloomte' B'alam társuralkodója, valószínűleg hitvese.
Kaloomte' B'alam ("Göndörfejű" és "19. úr") - Kr. u. 511-527. Ix Kalo'mte' Ix Yo K'in ("Tikal úrnője") társuralkodója, mint régens.
"Madárkarm" ("Animal Skull I", "Ete I") - kb. KR. U. 527-537.
Wak Chan K'awiil ("Kettős madár") - Kr. u. 537-562. Caracol elfogta és feltehetően feláldozta.
"II. gyíkfejű" - Ismeretlen, elvesztette a Caracol elleni csatát Kr. u. 562-ben.

Hiatus

K'inich Waaw - Kr. u. 593-628.
K'inich Wayaan - kb. 7. század eleje/közepén.
K'inich Muwaan Jol II - kb. 7. század eleje/közepén.

Késői klasszikus

Jasaw Chan K'awiil I. (más néven A vagy Ah Cacao uralkodó) - Kr. u. 682-734. Királynője, Lady Twelve Macaw (meghalt Kr. u. 704-ben) a II. templomban van eltemetve. Kr. u. 711-ben győzött a Calakmul elleni háborúban.
Yik'in Chan K'awiil (más néven B uralkodó) - Kr. u. 734-766. Felesége Shana'Kin Yaxchel Pacal "Zöld Jay a falon" volt Lakamha városából. Nem tudni, pontosan hol található a sírja, de a 116-os sír (apja nyughelye) és a 196-os sír között, amely a II. templomtól közvetlenül délre lévő kicsiny piramisban található, és Str. 5D-73 néven emlegetik, erős régészeti párhuzamok azt sugallják, hogy ez utóbbi lehet Yik'in Chan Kawil sírja (Sharer 1994:169). További lehetséges helyszínek és valószínűsíthető halotti szentélyek közé tartozik a IV. és VI. templom.
"Templom VI. uralkodó" - Kr. u. 766-768
Yax Nuun Ayiin II ("Chitam") - Kr. u. 768-790
Chitam II ("Sötét Nap") - temették kb. Kr. u. 810 A III. templomban temették el.
"Jewel K'awil" - Kr. e. 849
Jasaw Chan K'awiil II - Kr. u. 869-889

Tikal központjának térképe

Tikal királya a III. templom fából készült karzatáról. "Yax Nuun Ayin II" vagy "Sötét Nap" ábrázolása.

Kérdések és válaszok

K: Mi a mai Tikal mai helye?

V: Tikal a mai Guatemalában található, 17°13′19″N 89°37′22″W / 17.22194°N 89.62278°W / 17.22194; -89.62278Coordinates: 17°13′19″N 89°37′22″W / 17.22194°N 89.62278°W / 17.22194; -89.62278

K: Mikor épült a legrégebbi monumentális építészet Tikalban?

V: A helyszín legrégebbi monumentális építészeti emlékei a Kr. e. 4. századból származnak.

K: Melyik időszakot tartották Tikal legjobb időszakának?

V: Tikal legjobb időszaka a klasszikus korszak volt, Kr. u. 200-tól Kr. u. 900-ig.

K: Hogyan vált Tikal a maja civilizáció jelentős kulturális és népességközpontjává?

V: Csúcspontja idején összeköttetésben állt egész Mezoamerika olyan területeivel, mint például Közép-Mexikó, ami lehetővé tette, hogy a kereskedelem és a Mezoamerika más régióira gyakorolt politikai befolyás révén a maja civilizáció egyik fő kulturális és népességközpontjává váljon.

K: Miért szűnt meg az új műemlékek építése i. sz. 900 után?

V: Kr. u. 900 után néhány palotát felgyújtottak, és a lakosság száma csökkent, ami miatt az emberek abbahagyták az új műemlékek építését, mivel az ilyen léptékű építkezésekhez szükséges erőforrások és munkaerő hiánya miatt...

K: Mi a mai Tikal neve?

V: Manapság Tikal az UNESCO Világörökség része, és népszerű turisztikai célpont a maja kultúra ősi romjainak felfedezése iránt érdeklődő látogatók számára.