Érelmeszesedés (ateroszklerózis): meghatározás, tünetek és megelőzés

Érelmeszesedés: tünetek, okok és hatékony megelőzés — hogyan csökkentsd a kockázatot (koleszterin, dohányzás, életmód) a stroke és szívroham ellen.

Az érelmeszesedés az artériák beteges állapota, amikor az artériák falai megvastagodnak, megkeményednek és csökken a rugalmasságuk. Ennek következtében romlik a vér áramlása az adott érszakaszon, és nő a szövődmények — például stroke vagy szívroham — kockázata. Az érelmeszesedés több lépésben alakul ki: az érfalon gyulladás, zsíros lerakódások (plakkok) kialakulása, majd ezek megkeményedése vagy esetleg felszakadása, ami trombózishoz vezethet.

Típusok

• Ateroszklerózis (klasszikus érelmeszesedés) — leggyakoribb forma. Az artériák belső részén zsíros, sejtes és kötőszöveti anyagokból álló plakkok rakódnak le. Ezek a plakkok gyakran koleszterinből, zsírokból, sejtes törmelékből, kalciumból és fibrinből állnak, és a nagy illetve közepes méretű artériákat érintik.
• Mönckeberg-érelmeszesedés — az artéria középső rétegében (media) jellemző kalciumlerakódások okozzák az érfal megmerevedését. Ez általában nem okoz jelentős szűkületet, de csökkenti az ér rugalmasságát.
• Arterioloszklerózis — a kisebb arteriolákat érinti, gyakran magas vérnyomás és cukorbetegség mellett alakul ki.

Okok és kockázati tényezők

Az érelmeszesedés kialakulásában több tényező játszik szerepet. A legfontosabb kockázati tényezők:

• életkor (az idősebb kor növeli a kockázatot),
• magas vérnyomás (hipertónia),
• magas koleszterinszint — különösen az LDL-koleszterin emelkedése,
• cukorbetegség,
• tartós dohányzás (dohányzás),
• elhízás (elhízás.),
• mozgásszegény életmód,
• egyes genetikai tényezők (családi halmozódás),
• krónikus gyulladásos állapotok és bizonyos anyagcserezavarok.

Tünetek és szövődmények

Az érelmeszesedés kezdetben gyakran tünetmentes. A panaszok a beszűkült ér helyétől és súlyosságától függenek:

• Ha a szív koszorúerét érinti: mellkasi fájdalom (angina), rövid légzés, fizikai terhelésre jelentkező panaszok; tartós vagy súlyos elzáródás esetén szívroham alakulhat ki.
• Ha az agy ereit érinti: átmeneti ischaemiás rohamok (TIA), szédülés, beszédzavar, hirtelen kialakuló féloldali bénulás vagy zsibbadás — ezek stroke tünetei lehetnek.
• Ha a végtagok ereit érinti: járási távolság csökkenése, lábszárfájdalom terhelésre (claudicatio intermittens), súlyos esetben fekélyek vagy szövetelhalás.
• Veseér érintettsége esetén romolhat a vesefunkció és emelkedhet a vérnyomás.

Diagnózis

A diagnózis a beteg kórtörténetén, fizikális vizsgálaton és kiegészítő vizsgálatokon alapul:

• vérvizsgálatok (koleszterin, vércukor, vesefunkció),
• vérnyomásmérés,
• ultrahang (pl. nyaki Doppler, carotis ultrahang, alsó végtagi érultrahang),
• terheléses EKG vagy szívizom-perfúziós vizsgálatok koszorúérbetegség gyanújakor,
• CT- vagy MR-angiográfia, és szükség esetén katéteres angiográfia a pontos érképekért.

Kezeés és megelőzés

Az érelmeszesedés kezelése két fő irányra összpontosít: a progresszió lassítására és a szövődmények megelőzésére. A beavatkozások lehetnek életmódbeli, gyógyszeres vagy invazív eljárások.

• Életmód-változtatás: egészséges, zsírszegény, rostban gazdag étrend; sóbevitel csökkentése; rendszeres testmozgás (legalább heti 150 perc közepes intenzitású mozgás); súlycsökkentés, ha szükséges; a dohányzás abbahagyása.
• Gyógyszeres kezelés: sztatinok a koleszterin csökkentésére, vérnyomáscsökkentők (ACE-gátlók, ARB-k, béta-blokkolók), véralvadásgátlók/antiplatelet szerek (aszpirin, clopidogrel) bizonyos esetekben, cukorbetegség kezelése és egyéb társbetegségek kontrollja.
• Intervenciós és sebészeti beavatkozások: perkután coronaria angioplasztika stent behelyezéssel (PTCA) koszorúérszűkületnél, perifériás érkatéteres tágítás, illetve súlyos vagy kiterjedt elzáródás esetén érsebészeti bypass-műtét.

Mit tehet ön naponta a megelőzésért?

• Táplálkozzon változatosan: növelje a zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák és rostok arányát, csökkentse a telített zsírok és transzzsírok bevitelét.
• Mozogjon rendszeresen: séta, kerékpározás, úszás vagy más aerob mozgás.
• Kezelje a vérnyomását és vércukrát rendszeres orvosi ellenőrzéssel.
• Ne dohányozzon, és kerülje a passzív dohányzást.
• Tartsa karban testsúlyát, és kövesse az orvos által javasolt gyógyszeres terápiát.

Mikor forduljon orvoshoz?

Azonnal kérjen orvosi segítséget, ha hirtelen jelentkező, súlyos tünetei vannak: erős mellkasi fájdalom, légzési nehézség, beszédzavar, hirtelen gyengeség vagy zsibbadás az arcon, karon vagy lábon. Ezek a tünetek súlyos szív- vagy agyi eseményt jelezhetnek. Emellett rendszeres szűrővizsgálatokat végezzen kockázati tényezői (magas vérnyomás, magas koleszterin, cukorbetegség, családi halmozódás) alapján.

Összefoglalva: az érelmeszesedés gyakori, de sok esetben megelőzhető és kezelhető állapot. Az életmódbeli változtatások, a kockázati tényezők ellenőrzése és az orvos által javasolt terápiák jelentősen csökkenthetik a súlyos következmények kockázatát.

Kérdések és válaszok

K: Mi az az érelmeszesedés?

K: Mi az érelmeszesedés három fő típusa?

K: Mi az ateroszklerózis?

K: Mi az a Mönckeberg-féle érelmeszesedés?

K: Mi az arterioszklerózis?

K: Milyen hatásai vannak az érelmeszesedésnek?

K: Hogyan lehet megelőzni az érelmeszesedést?

Keresés betűvel