Az érelmeszesedés az artériák beteges állapota, amikor az artériák falai megvastagodnak, megkeményednek és csökken a rugalmasságuk. Ennek következtében romlik a vér áramlása az adott érszakaszon, és nő a szövődmények — például stroke vagy szívroham — kockázata. Az érelmeszesedés több lépésben alakul ki: az érfalon gyulladás, zsíros lerakódások (plakkok) kialakulása, majd ezek megkeményedése vagy esetleg felszakadása, ami trombózishoz vezethet.

Típusok

  • Ateroszklerózis (klasszikus érelmeszesedés) — leggyakoribb forma. Az artériák belső részén zsíros, sejtes és kötőszöveti anyagokból álló plakkok rakódnak le. Ezek a plakkok gyakran koleszterinből, zsírokból, sejtes törmelékből, kalciumból és fibrinből állnak, és a nagy illetve közepes méretű artériákat érintik.
  • Mönckeberg-érelmeszesedés — az artéria középső rétegében (media) jellemző kalciumlerakódások okozzák az érfal megmerevedését. Ez általában nem okoz jelentős szűkületet, de csökkenti az ér rugalmasságát.
  • Arterioloszklerózis — a kisebb arteriolákat érinti, gyakran magas vérnyomás és cukorbetegség mellett alakul ki.

Okok és kockázati tényezők

Az érelmeszesedés kialakulásában több tényező játszik szerepet. A legfontosabb kockázati tényezők:

  • életkor (az idősebb kor növeli a kockázatot),
  • magas vérnyomás (hipertónia),
  • magas koleszterinszint — különösen az LDL-koleszterin emelkedése,
  • cukorbetegség,
  • tartós dohányzás (dohányzás),
  • elhízás (elhízás.),
  • mozgásszegény életmód,
  • egyes genetikai tényezők (családi halmozódás),
  • krónikus gyulladásos állapotok és bizonyos anyagcserezavarok.

Tünetek és szövődmények

Az érelmeszesedés kezdetben gyakran tünetmentes. A panaszok a beszűkült ér helyétől és súlyosságától függenek:

  • Ha a szív koszorúerét érinti: mellkasi fájdalom (angina), rövid légzés, fizikai terhelésre jelentkező panaszok; tartós vagy súlyos elzáródás esetén szívroham alakulhat ki.
  • Ha az agy ereit érinti: átmeneti ischaemiás rohamok (TIA), szédülés, beszédzavar, hirtelen kialakuló féloldali bénulás vagy zsibbadás — ezek stroke tünetei lehetnek.
  • Ha a végtagok ereit érinti: járási távolság csökkenése, lábszárfájdalom terhelésre (claudicatio intermittens), súlyos esetben fekélyek vagy szövetelhalás.
  • Veseér érintettsége esetén romolhat a vesefunkció és emelkedhet a vérnyomás.

Diagnózis

A diagnózis a beteg kórtörténetén, fizikális vizsgálaton és kiegészítő vizsgálatokon alapul:

  • vérvizsgálatok (koleszterin, vércukor, vesefunkció),
  • vérnyomásmérés,
  • ultrahang (pl. nyaki Doppler, carotis ultrahang, alsó végtagi érultrahang),
  • terheléses EKG vagy szívizom-perfúziós vizsgálatok koszorúérbetegség gyanújakor,
  • CT- vagy MR-angiográfia, és szükség esetén katéteres angiográfia a pontos érképekért.

Kezeés és megelőzés

Az érelmeszesedés kezelése két fő irányra összpontosít: a progresszió lassítására és a szövődmények megelőzésére. A beavatkozások lehetnek életmódbeli, gyógyszeres vagy invazív eljárások.

  • Életmód-változtatás: egészséges, zsírszegény, rostban gazdag étrend; sóbevitel csökkentése; rendszeres testmozgás (legalább heti 150 perc közepes intenzitású mozgás); súlycsökkentés, ha szükséges; a dohányzás abbahagyása.
  • Gyógyszeres kezelés: sztatinok a koleszterin csökkentésére, vérnyomáscsökkentők (ACE-gátlók, ARB-k, béta-blokkolók), véralvadásgátlók/antiplatelet szerek (aszpirin, clopidogrel) bizonyos esetekben, cukorbetegség kezelése és egyéb társbetegségek kontrollja.
  • Intervenciós és sebészeti beavatkozások: perkután coronaria angioplasztika stent behelyezéssel (PTCA) koszorúérszűkületnél, perifériás érkatéteres tágítás, illetve súlyos vagy kiterjedt elzáródás esetén érsebészeti bypass-műtét.

Mit tehet ön naponta a megelőzésért?

  • Táplálkozzon változatosan: növelje a zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák és rostok arányát, csökkentse a telített zsírok és transzzsírok bevitelét.
  • Mozogjon rendszeresen: séta, kerékpározás, úszás vagy más aerob mozgás.
  • Kezelje a vérnyomását és vércukrát rendszeres orvosi ellenőrzéssel.
  • Ne dohányozzon, és kerülje a passzív dohányzást.
  • Tartsa karban testsúlyát, és kövesse az orvos által javasolt gyógyszeres terápiát.

Mikor forduljon orvoshoz?

Azonnal kérjen orvosi segítséget, ha hirtelen jelentkező, súlyos tünetei vannak: erős mellkasi fájdalom, légzési nehézség, beszédzavar, hirtelen gyengeség vagy zsibbadás az arcon, karon vagy lábon. Ezek a tünetek súlyos szív- vagy agyi eseményt jelezhetnek. Emellett rendszeres szűrővizsgálatokat végezzen kockázati tényezői (magas vérnyomás, magas koleszterin, cukorbetegség, családi halmozódás) alapján.

Összefoglalva: az érelmeszesedés gyakori, de sok esetben megelőzhető és kezelhető állapot. Az életmódbeli változtatások, a kockázati tényezők ellenőrzése és az orvos által javasolt terápiák jelentősen csökkenthetik a súlyos következmények kockázatát.