Kapilláris
A kapilláris egy vérér. Nem rendelkezik a többi véredényhez hasonló izmos/elasztikus szövettel. Egysejtű fala van, hogy segítse az anyagok szállítását a szervezeten keresztül. A kapillárisok kicsik, és kisebbek, mint bármely más véredény. Körülbelül 5-10 μm nagyságúak, amelyek összekötik az artériákat és a vénákat, és lehetővé teszik a víz, az oxigén, a szén-dioxid, valamint sok más tápanyag és hulladékkémiai anyag mozgását a vér és a környező szövetek között.
A vér a szívből az artériákba áramlik, amelyek arteriolákká szűkülnek, majd tovább szűkülnek, és kapillárisokká válnak. A szövet perfúziója után a kapillárisok kitágulnak, és vénákká, majd még jobban kitágulnak, és vénákká válnak, amelyek visszavezetik a vért a szívbe.
Anatómia
A vér a szívből az artériákba áramlik, amelyek elágaznak és kisebb artériákra szűkülnek, majd tovább ágaznak hajszálerekre. Miután az oxigén eljutott a szövetekbe, a hajszálerek egyesülnek és kitágulnak, hogy kis vénákká váljanak, majd még jobban kitágulnak, hogy vénákká váljanak, amelyek visszavezetik a vért a szívbe.
A "kapilláris ágy" a szervet ellátó kapillárisok hálózata. Minél aktívabbak a sejtek anyagcseréje szempontjából, annál több kapillárisra van szükségük a tápanyagellátáshoz és a salakanyagok elszállításához.
Az arteriolák és a vénák között speciális artériák kapcsolódnak, amelyek fontosak a vér hajszálereken keresztüli áramlásának megkerülésében. A valódi kapillárisok főként a metarteriolákból származnak, és a sejtek és a keringés közötti mozgást biztosítják. A 8 μm-es szélesség arra kényszeríti a vörösvértesteket, hogy részben golyószerű alakzatba hajoljanak, hogy egy sorban kerülhessék meg őket.
A kapillárisok előtti izmok a valódi kapillárisok kezdetén elhelyezkedő simaizomgyűrűk, amelyek a valódi kapillárisokba történő véráramlást kezelik, és szabályozzák a vér áramlását egy testrészen vagy területen keresztül.
Fiziológia
A kapillárisok fala egy egyrétegű szövet, amely olyan vékony, hogy a gázok és más anyagok, például oxigén, víz, fehérjék és zsírok a nyomáskülönbség hatására áthaladhatnak rajta. Az olyan hulladékelemek, mint a szén-dioxid és a karbamid visszamehetnek a vérbe, hogy aztán a szervezetből eltávolíthassák.
A kapilláris ágy általában legfeljebb 25%-át mozgatja annak a vérmennyiségnek, amelyet tartalmazhatna, bár ez a mennyiség növelhető az automatikus szabályozás révén, azáltal, hogy a simaizomzat ellazul a kapilláris ágyba vezető arteriolákban, valamint a metarteriolák kisebbé válnak.
A kapillárisok saját falában nincs ilyen simaizomzat, ezért a szélességük bármilyen változása passzív. Az általuk kibocsátott jelzőmolekulák (például az endotelin a szűkülethez és a nitrogén-oxid a táguláshoz) a közeli, nagyobb erek, például az arteriolák falában lévő simaizomsejtekre hatnak.
A kapillárisok mozgási képességét növelheti bizonyos citokinek felszabadulása, például amikor a szervezet védekezik a baktériumok ellen.
Kapcsolódó oldalak
- Alveoláris-kapilláris gát
- Vér-agy gát
- Kapilláris hatás
- Hagen-Poiseuille-egyenlet
Kérdések és válaszok
K: Mi az a kapilláris?
V: A kapilláris egy egysejtű fallal rendelkező kis vérér, amely megkönnyíti az anyagok átvitelét a vér és a környező szövetek között.
K: Miben különbözik a kapilláris más vérerektől?
V: A kapillárisoknak nincs izmos/elasztikus szövetük, mint más véredényeknek.
K: Mekkora egy kapilláris?
V: A kapillárisok körülbelül 5-10 μm nagyságúak, ami kisebb, mint bármely más véredény.
K: Mi a kapillárisok funkciója?
V: A kapillárisok feladata a víz, az oxigén, a szén-dioxid, valamint más tápanyagok és hulladékkémiai anyagok szállítása a vér és a környező szövetek között.
K: Milyen a kapillárisok felépítése?
V: A kapillárisnak egysejtű fala van, amely segíti az anyagok szállítását a szervezetekben.
K: Milyen ereket kötnek össze a kapillárisok?
V: A kapillárisok az artériákat és a vénákat kötik össze.
K: Milyen anyagok szállítódnak a kapillárisokon keresztül?
V: A kapillárisok vizet, oxigént, szén-dioxidot, valamint számos más tápanyagot és hulladékkémiai anyagot szállítanak a vér és a környező szövetek között.