A koszorúér-betegség (koronáriabetegség) a szívbetegség egyik formája: a szív saját vérellátását biztosító koszorúerekben plakkok rakódnak le (ateroszklerózis), és ennek következtében az erek beszűkülnek vagy elzáródhatnak. Az artéria egy véredény — egy cső, amely a vért szállítja. A koszorúerek látják el vérrel a szívizmot, így ha csökken a véráramlás, a szívizom kevesebb oxigénnel és tápanyagokkal jut, ami fájdalmat, működési zavarokat vagy szívizomelhalást okozhat.

Okok és kockázati tényezők

A koszorúér-betegség hátterében leggyakrabban az érfalra rakódó zsíros plakkok (ateromák) állnak. Ezek kialakulását több tényező segíti elő:

  • Magas koleszterinszint (különösen LDL-koleszterin)
  • Magas vérnyomás
  • Dohányzás
  • Cukorbetegség
  • Elhízás és mozgásszegény életmód
  • Egészségtelen étrend (sok telített zsír, transzzsír, só és feldolgozott élelmiszer)
  • Genetikai hajlam (családi előfordulás)
  • Kora — az életkor előrehaladtával nő a kockázat
  • Nem — a férfiaknál gyakrabban jelentkezik fiatalabb korban, de nőkben a rizikó a menopause után emelkedik
  • Krónikus stressz és túlzott alkoholfogyasztás

Tünetek

Sok ember hosszú ideig tünetmentes maradhat; a tünetek jelentkeznének gyakran csak akkor, amikor az ér jelentősen beszűkül vagy elzáródik. Gyakori jelek:

  • Angina pectoris — mellkasi fájdalom, nyomás, szorító érzés, ami fizikai megterheléskor vagy stressz hatására jelentkezik és pihenésre vagy nitroglicerinre javulhat
  • Rövid légzés, fáradékonyság, csökkent terhelhetőség
  • Szívritmuszavarok vagy szédülés
  • Szívroham (infarktus) — hirtelen, erős mellkasi fájdalom, ami néha a karba, állkapocsba, hátba sugároz, verejtékezés, hányinger; akut állapot, azonnali ellátást igényel (szívroham)
  • Időseknél, illetve cukorbetegeknél a tünetek lehetnek enyhébbek vagy atipikusak (pl. csak fáradtság)

Diagnosztika

A pontos diagnózis több lépésből állhat:

  • Általános orvosi vizsgálat és kórelőzmény, kockázati tényezők feltérképezése
  • Nyugalmi EKG (elektrokardiográfia)
  • Terheléses vizsgálat (stresszteszt) vagy terheléses EKG/echokardiográfia
  • Szívultrahang (echokardiográfia) a szív működésének vizsgálatára
  • Vérvizsgálatok: troponin (szívinfarktus kimutatására), lipidpanel, vércukor
  • Coronaria angiográfia (katéteres vizsgálat) — az erek felmérésére és szükség esetén egyidejű beavatkozásra
  • CT-koronarográfia — nem invazív képalkotó módszer bizonyos esetekben

Kezelés

A kezelés célja a tünetek csökkentése, a szívroham megelőzése és a betegség progressziójának lassítása. Gyakran több módszer kombinációja szükséges:

  • Életmód-változtatás: dohányzás elhagyása, egészséges étrend (zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, sovány fehérjék), rendszeres testmozgás, testsúlycsökkentés, stresszkezelés
  • Gyógyszeres kezelés:
    • Antiplatelet szerek (pl. aszpirin), hogy csökkentsék a vérrögképződést
    • Stabilizáló és koleszterincsökkentő gyógyszerek ( sztatinok)
    • Vérnyomáscsökkentők (pl. béta-blokkolók, ACE-gátlók/ARB-k)
    • Nitrátok a rohamoldásra
    • Szükség esetén egyéb szerepek: antitrombotikumok vagy cukorbetegség-kezelők
  • Beavatkozások (revaszkularizáció):
    • PCI (percutan coronaria intervenció) — ballonangioplasztika és sztent beültetés
    • Bypass-műtét (CABG) — többerejű, súlyos betegség esetén
  • Rehabilitáció: kardiológiai rehabilitációs programok segítik a felépülést és a rizikófaktorok kordában tartását

Sürgősségi ellátás szívroham esetén

  • Ha valakinél erős, hullámszerű vagy huzamos mellkasi fájdalom jelentkezik, azonnal hívjon mentőt!
  • Elsőként gyakran adnak aszpirint (ha nem kontraindikált), és sürgősségi reperfúziós kezelést indítanak (PCI vagy trombolízis, a helyzettől függően).

Megelőzés

A megelőzés legfontosabb elemei:

  • Dohányzásról való leszokás
  • Egészséges, telítetlen zsírokban gazdag, rostban gazdag étrend
  • Rendszeres, heti legalább 150 perc közepes intenzitású testmozgás
  • Vérnyomás, vércukor és koleszterin rendszeres ellenőrzése és kezelése
  • Súlykontroll és alkoholfogyasztás mérséklése
  • Stresszkezelés és elegendő alvás

Prognózis és követés

A betegség kimenetele nagymértékben függ attól, hogy mikor fedezik fel, mennyire súlyos, és mennyire tartják be a kezelést és életmódbeli javaslatokat. A rendszeres orvosi kontroll, a gyógyszerek szedése és az életmódváltás jelentősen csökkentheti a komplikációk (például szívroham) kockázatát.

Mikor forduljon orvoshoz?

  • Új vagy megváltozott mellkasi fájdalom, ami pihenésre nem szűnik
  • Rövid légzés, erős szívdobogás, szédülés, eszméletvesztés
  • Ha már ismert koszorúér-betegsége van: hirtelen rosszabbodás, gyógyszerek hatástalansága

Fontos tudni, hogy a tünetek nem mindig egyértelműek: nőkben, idősekben és cukorbetegekben gyakran atipikus tünetek (pl. hányinger, fáradtság) lehetnek. A koszorúér-betegség megelőzése és korai felismerése életet menthet — beszéljen háziorvosával vagy kardiológussal, ha Ön kockázati csoportba tartozik vagy tüneteket észlel.