Koszorúér-betegség (koronária): okok, tünetek, kezelés és megelőzés
Koszorúér-betegség: okok, tünetek, kezelés és megelőzés — ismerje fel a jeleket, csökkentse a rizikót, gyakorlati megelőző tanácsok és korszerű terápiák a szív védelméért.
A koszorúér-betegség (koronáriabetegség) a szívbetegség egyik formája: a szív saját vérellátását biztosító koszorúerekben plakkok rakódnak le (ateroszklerózis), és ennek következtében az erek beszűkülnek vagy elzáródhatnak. Az artéria egy véredény — egy cső, amely a vért szállítja. A koszorúerek látják el vérrel a szívizmot, így ha csökken a véráramlás, a szívizom kevesebb oxigénnel és tápanyagokkal jut, ami fájdalmat, működési zavarokat vagy szívizomelhalást okozhat.
Okok és kockázati tényezők
A koszorúér-betegség hátterében leggyakrabban az érfalra rakódó zsíros plakkok (ateromák) állnak. Ezek kialakulását több tényező segíti elő:
- Magas koleszterinszint (különösen LDL-koleszterin)
- Magas vérnyomás
- Dohányzás
- Cukorbetegség
- Elhízás és mozgásszegény életmód
- Egészségtelen étrend (sok telített zsír, transzzsír, só és feldolgozott élelmiszer)
- Genetikai hajlam (családi előfordulás)
- Kora — az életkor előrehaladtával nő a kockázat
- Nem — a férfiaknál gyakrabban jelentkezik fiatalabb korban, de nőkben a rizikó a menopause után emelkedik
- Krónikus stressz és túlzott alkoholfogyasztás
Tünetek
Sok ember hosszú ideig tünetmentes maradhat; a tünetek jelentkeznének gyakran csak akkor, amikor az ér jelentősen beszűkül vagy elzáródik. Gyakori jelek:
- Angina pectoris — mellkasi fájdalom, nyomás, szorító érzés, ami fizikai megterheléskor vagy stressz hatására jelentkezik és pihenésre vagy nitroglicerinre javulhat
- Rövid légzés, fáradékonyság, csökkent terhelhetőség
- Szívritmuszavarok vagy szédülés
- Szívroham (infarktus) — hirtelen, erős mellkasi fájdalom, ami néha a karba, állkapocsba, hátba sugároz, verejtékezés, hányinger; akut állapot, azonnali ellátást igényel (szívroham)
- Időseknél, illetve cukorbetegeknél a tünetek lehetnek enyhébbek vagy atipikusak (pl. csak fáradtság)
Diagnosztika
A pontos diagnózis több lépésből állhat:
- Általános orvosi vizsgálat és kórelőzmény, kockázati tényezők feltérképezése
- Nyugalmi EKG (elektrokardiográfia)
- Terheléses vizsgálat (stresszteszt) vagy terheléses EKG/echokardiográfia
- Szívultrahang (echokardiográfia) a szív működésének vizsgálatára
- Vérvizsgálatok: troponin (szívinfarktus kimutatására), lipidpanel, vércukor
- Coronaria angiográfia (katéteres vizsgálat) — az erek felmérésére és szükség esetén egyidejű beavatkozásra
- CT-koronarográfia — nem invazív képalkotó módszer bizonyos esetekben
Kezelés
A kezelés célja a tünetek csökkentése, a szívroham megelőzése és a betegség progressziójának lassítása. Gyakran több módszer kombinációja szükséges:
- Életmód-változtatás: dohányzás elhagyása, egészséges étrend (zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, sovány fehérjék), rendszeres testmozgás, testsúlycsökkentés, stresszkezelés
- Gyógyszeres kezelés:
- Antiplatelet szerek (pl. aszpirin), hogy csökkentsék a vérrögképződést
- Stabilizáló és koleszterincsökkentő gyógyszerek ( sztatinok)
- Vérnyomáscsökkentők (pl. béta-blokkolók, ACE-gátlók/ARB-k)
- Nitrátok a rohamoldásra
- Szükség esetén egyéb szerepek: antitrombotikumok vagy cukorbetegség-kezelők
- Beavatkozások (revaszkularizáció):
- PCI (percutan coronaria intervenció) — ballonangioplasztika és sztent beültetés
- Bypass-műtét (CABG) — többerejű, súlyos betegség esetén
- Rehabilitáció: kardiológiai rehabilitációs programok segítik a felépülést és a rizikófaktorok kordában tartását
Sürgősségi ellátás szívroham esetén
- Ha valakinél erős, hullámszerű vagy huzamos mellkasi fájdalom jelentkezik, azonnal hívjon mentőt!
- Elsőként gyakran adnak aszpirint (ha nem kontraindikált), és sürgősségi reperfúziós kezelést indítanak (PCI vagy trombolízis, a helyzettől függően).
Megelőzés
A megelőzés legfontosabb elemei:
- Dohányzásról való leszokás
- Egészséges, telítetlen zsírokban gazdag, rostban gazdag étrend
- Rendszeres, heti legalább 150 perc közepes intenzitású testmozgás
- Vérnyomás, vércukor és koleszterin rendszeres ellenőrzése és kezelése
- Súlykontroll és alkoholfogyasztás mérséklése
- Stresszkezelés és elegendő alvás
Prognózis és követés
A betegség kimenetele nagymértékben függ attól, hogy mikor fedezik fel, mennyire súlyos, és mennyire tartják be a kezelést és életmódbeli javaslatokat. A rendszeres orvosi kontroll, a gyógyszerek szedése és az életmódváltás jelentősen csökkentheti a komplikációk (például szívroham) kockázatát.
Mikor forduljon orvoshoz?
- Új vagy megváltozott mellkasi fájdalom, ami pihenésre nem szűnik
- Rövid légzés, erős szívdobogás, szédülés, eszméletvesztés
- Ha már ismert koszorúér-betegsége van: hirtelen rosszabbodás, gyógyszerek hatástalansága
Fontos tudni, hogy a tünetek nem mindig egyértelműek: nőkben, idősekben és cukorbetegekben gyakran atipikus tünetek (pl. hányinger, fáradtság) lehetnek. A koszorúér-betegség megelőzése és korai felismerése életet menthet — beszéljen háziorvosával vagy kardiológussal, ha Ön kockázati csoportba tartozik vagy tüneteket észlel.
Rajz arról, hogy a koszorúerek hogyan tömődnek el plakkokkal
Atherosclerosis
Az érelmeszesedés a szívbetegségek egyik formája. Az artériákban zsíros anyagok (például koleszterin) halmozódnak fel, és keményebb anyagokat, úgynevezett plakkokat képeznek. Ezáltal az artériák megkeményednek. Ez megnehezíti a vér áramlását az artériákban. Ez vérrögök kialakulásához vezethet, amelyek megakadályozzák a vér áramlását az artériákban. A lepedék apró darabjai is letörhetnek és elzárhatják a kisebb ereket.
Ha egy artéria teljesen elzáródik, az komoly problémákat okoz. A szervezetben minden sejtnek, szövetnek és szervnek oxigénre és tápanyagokra van szüksége (a vér által szállított) a túléléshez. Ha a sejtek vagy szövetek nem kapnak elegendő vért, elpusztulnak. (Ezt nevezik nekrózisnak.) Amikor ez a koszorúerekben történik, a szív egy része elhal. Ez szívinfarktust (szívrohamot) okozhat.
A szívkoszorúér-betegség megelőzése
Az emberek számos különböző dolgot tehetnek azért, hogy megóvják magukat a szívkoszorúér-betegségtől:
- Megváltoztathatják az étrendjüket. Például kevesebb zsíros ételt fogyaszthatnak, és a lehető legkevesebb telített zsírt vihetnek be.
- Több zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyeseket és teljes kiőrlésű gabonát fogyaszthatnak.
- Kerülhetik az alkoholfogyasztást, és kevesebb sót vehetnek magukhoz.
- Rendszeresen mozoghatnak.
- Elkerülhetik a túlsúlyossá vagy elhízottá válást, ha tesznek valamit a testsúlyuk ellenőrzéséért.
Atherosclerosis
Kérdések és válaszok
K: Mi az a koszorúér-betegség?
V: A koszorúér-betegség olyan szívbetegség, amely a koszorúerekben plakkok felhalmozódását okozza, ami azok beszűküléséhez és a szívizom vérellátásának csökkenéséhez vezet.
K: Mit csinálnak a koszorúerek?
V: A koszorúerek látják el vérrel a szívizmot.
K: Mi történik, ha a koszorúerek beszűkülnek?
V: Amikor a koszorúerek a plakkok felhalmozódása miatt szűkülnek, kevesebb vér jut a szívizomhoz, ami mellkasi fájdalomhoz, szívrohamhoz vagy más szövődményekhez vezethet.
K: Mit jelent a "koszorúér" szó a szívvel kapcsolatban?
V: A "koszorúér" a szív ereit jelenti.
K: Mik azok az artériák?
V: Az artériák olyan erek, amelyek az oxigénnel és tápanyagokkal teli vért szállítják a szívből a test különböző részeibe.
K: Hogyan hat a plakkok felhalmozódása a koszorúerekre?
V: A koszorúerekben lévő plakklerakódás miatt azok szűkülnek, ami csökkenti a szívizomzatba áramló vér mennyiségét.
K: Miért fontosak a koszorúerek?
V: A koszorúerek azért fontosak, mert vérrel látják el a szívizmot, lehetővé téve annak megfelelő működését.
Keres