Madeira-szigetek

Koordináták: 32°39′4″N 16°54′35″W / 32.65111°N 16.90972°W / 32.65111; -16.90972

Történelem

Discovery

Madeira hivatalos, írott története 1418-ban kezdődött, amikor két kapitányt, João Gonçalves Zarco és Tristão Vaz Teixeira, Henrik herceg szolgálatában egy vihar egy szigetre sodorta, amelyet Porto Santo (magyarul: szent kikötő) névvel illettek. A következő évben szervezett expedíciót küldtek erre az új földre, hogy a portugál korona nevében birtokba vegyék a szigetet. Később az új telepesek megpillantottak egy délnyugatra fekvő szigetet, és így fedezték fel a nagyobb Madeira szigetét.

Település

A szigeteket teljesen lakatlannak találták, és a portugálok 1420 vagy 1425 körül kezdték meg a gyarmatosításukat. Ahhoz, hogy a mezőgazdaság fejlődéséhez szükséges minimális feltételeket megteremtsék, ki kellett vágniuk a sűrű erdő egy részét, és nagyszámú csatornát (levadas) kellett építeniük a víz elvezetésére, mivel a sziget egyes részein vízfelesleg volt, míg máshol vízhiányos volt. Ebben az időszakban a telepesek étrendjének mintegy felét a hal tette ki, valamint a kis földdarabokon termesztett zöldségek és gyümölcsök. Kezdetben ezek a telepesek saját megélhetésükre termeltek búzát, de később a megtermelt mennyiség elegendő volt ahhoz, hogy búzát kezdjenek küldeni a kontinentális Portugáliába.

1433. szeptember 23-án az Ilha da Madeira (magyarul: Madeira-sziget, vagy szó szerint a fa szigete) név kezdett megjelenni az első dokumentumokban és térképeken. A szigeteknek adott elnevezés a szigetet borító nagy, sűrű őshonos fákból álló erdőknek felelt meg.

Amikor azonban a búzatermelés csökkenni kezdett, a válság miatt más kereskedelmi növények telepítésére kényszerültek. Szicíliából cukornádat hoztak, hogy cukrot termeljenek. A 17. század után, amikor a cukortermelés Brazíliába, São Tomé és Príncipe-ba és máshová került, Madeira legfontosabb terméke a bor lett.

Földrajz

A többi makaronéziai szigethez hasonlóan a Madeira-szigetek is vulkanikus eredetűek és szubtrópusi éghajlatúak.

Helyszín

A szigetcsoport az Afrikai-fennsíkon, az Atlanti-óceánban, az északi szélesség 30° és 33° között, Lisszabontól 978 km-re délnyugatra, és az afrikai partoktól mintegy 700 km-re nyugatra, Casablancával majdnem azonos szélességi fokon fekszik.

Szigetek és szigetek

A Madeira-szigetek összterülete 801 km2 (309 négyzetmérföld). Az egyes szigetek területe a legnagyobb sziget (Madeira) 740,7 km2 -e és a Savage-szigetek 3,6 km2 -e között változik.

Madeira autonóm régió szigetei és területei
Sziget	Terület (km2)	Szigetek (portugálul: Ilhéu)
Madeira	740.7	Ilhéu de Agostinho, Ilhéu de São Lourenço, Ilhéu Mole
Porto Santo	42.5	Ilhéu de Baixo ou da Cal, Ilhéu de Ferro, Ilhéu das Cenouras, Ilhéu de Fora, Ilhéu de Cima, Ilhéu de Cima
Desertas-szigetek	14.2	Deserta Grande, Bugio-sziget, Ilhéu de Chão
Savage Islands	3.6
Északnyugati csoport		Selvagem Grande, Ilhéu de Palheiro da Terra, Ilhéu de Palheiro do Mar
Délkeleti csoport		Selvagem Pequena, Ilhéu Grande, Ilhéu Sul, Ilhéu Pequeno, Ilhéu Fora, Ilhéu Alto, Ilhéu Comprido, Ilhéu Redondo, Ilhéu Norte.

A nyolc sziget közül csak a két legnagyobb (Madeira és Porto Santo) lakott, amelyek fő megközelítési pontjai a funchali madeirai és a portó santi repülőtér. Tengeren Funchalnak van egy kikötője, amely különböző hajókat, különösen sétahajókat fogad. A többi sziget természetvédelmi terület.

Terület

A szigetcsoport területén két fő sziget található: Madeira és Porto Santo; ezeken kívül két lakatlan szigetcsoport, a Desertas és a Savages.

Madeira szigetének domborzata nagyon szabálytalan és egyenetlen, legmagasabb pontjai a Pico Ruivo (1862 m), a Pico das Torres (1851 m), a Pico do Ariero (1818 m) és a Pico do Juncal (1800 m). Az északi partot magas sziklák uralják.

Porto Santo szigete viszont teljesen más geomorfológiai formációval rendelkezik, mint Madeira szigete. Nagyon lapos, ahol csak kis növények nőnek, és a talajok szegényesek, és nem túl jók a mezőgazdaság számára. A szigetnek van néhány csúcsa, különösen északon, és a Pico do Facho (517 m) a sziget legmagasabb pontja, amelyet a Pico Branco (450 m) követ.

A Desertas-szigetek legmagasabb pontja a Pedregal (442 m) a Deserta Grandén, a Selvagens-szigetek legmagasabb pontja pedig a Pico da Atalaia (153 m) a Selvagem Grandén.

Éghajlat

Madeira szigetén, Funchalban az évi átlagos hőmérséklet 19 °C (66,2 °F). A legmelegebb hónap átlagosan augusztus, 22,6°C (72,7°F) átlaghőmérséklettel. A leghidegebb hónap átlagosan február, 16,1°C (61,0°F) átlaghőmérséklettel.

Funchalban az átlagos éves csapadékmennyiség 596,9 mm (23.5"). Az átlagosan legtöbb csapadékot hozó hónap a december, 109,2 mm (4,3") csapadékkal. Az átlagosan legkevesebb csapadékkal járó hónap július, átlagosan 2,5 mm (0,1"). Átlagosan 87 napon van csapadék, a legtöbb csapadék decemberben hullik, 13 napot, a legkevesebb csapadék pedig júliusban, 1 napot.

Villa de Porto Santo, Porto Santo sziget esetében az éves átlagos hőmérséklet 17,8 °C/64,0 °F. A legmelegebb hónap átlagosan augusztus, 21,7°C (71,0°F) átlaghőmérséklettel. A leghidegebb hónap átlagosan a január, 15°C (59,0°F) átlaghőmérséklettel.

Villa de Porto Santo városában az átlagos éves csapadékmennyiség 375,9 mm (14.8"). Az átlagosan legtöbb csapadékkal jellemezhető hónap január, 61 mm (2.4") csapadékkal. A legkevesebb csapadékkal jellemezhető hónap július, átlagosan 2,5 mm (0,1") csapadékkal.

Funchal (Madeira) és Villa de Porto Santo (Porto Santo) éghajlatának Köppenéghajlati osztályozási altípusa a Csb (Mediterrán éghajlat).

A Desertas-szigetek és Porto Santo részeinek éghajlata félszáraz (Bs), a Savage-szigeteken pedig sivatagi éghajlat (Bw).

Éghajlati adatok Madeira : Funchal
Hónap	Jan	Február	Márc	Április	Május	Jun	Július	Aug	Sep	Október	Nov	December	Év
Átlagos legmagasabb hőmérséklet °C (°F)	19.2 (66.6)	19.3 (66.7)	19.8 (67.6)	19.9 (67.8)	20.9 (69.6)	22.6 (72.7)	24.4 (75.9)	25.8 (78.4)	25.9 (78.6)	24.4 (75.9)	22.4 (72.3)	20.4 (68.7)	22.1 (71.8)
Átlagos alacsony °C (°F)	15.9 (60.6)	13.2 (55.8)	13.3 (55.9)	13.8 (56.8)	14.9 (58.8)	16.9 (62.4)	18.4 (65.1)	19.4 (66.9)	19.4 (66.9)	18.0 (64.4)	16.1 (61.0)	14.5 (58.1)	15.9 (60.6)
Átlagos csapadékmennyiség mm (hüvelyk)	90.6 (3.57)	64.5 (2.54)	56.2 (2.21)	37.8 (1.49)	30.3 (1.19)	6.4 (0.25)	2.8 (0.11)	3.1 (0.12)	34.7 (1.37)	78.2 (3.08)	82.4 (3.24)	109.4 (4.31)	596.4 (23.48)
Forrás: [1]

Funchal városa, Madeira fővárosa.


A Pico Ruivo, Madeira legmagasabb csúcsa.

Adminisztráció

1976 óta Madeira, mint az Azori-szigetek, a Portugál Köztársaság autonóm régiója, portugál nevén Região Autónoma da Madeira, saját végrehajtó és regionális törvényhozással. A regionális kormány jelenlegi elnöke Alberto João Jardim. A regionális kormányzat főhivatala Funchalban található, így ez a város a régió fővárosa.

Adminisztratív részlegek

Madeira autonóm régiója (amelynek lakossága 2011-ben 267 785 fő volt, területe pedig 801,0 km2 (309,3 km2 )) közigazgatásilag 11 municípiumra tagolódik, amelyek közül 10 Madeira szigetén és egy Porto Santo szigetén található. A települések 54 freguesiasra oszlanak, 53 Madeira és 1 Porto Santo területén.

Önkormányzat	Népesség (2011)	Terület (km2)	Fő település	Egyházközségek (Freguesias)
Calheta	11,521	111.5	Calheta	8
Câmara de Lobos	35,666	52.1	Câmara de Lobos	5
Funchal	111,892	76.1	Funchal	10
Machico	21,828	68.3	Machico	5
Ponta do Sol	8,862	46.2	Ponta do Sol	3
Porto Moniz	2,711	82.9	Porto Moniz	4
Porto Santo	5,483	42.6	Vila Baleira	1
Ribeira Brava	13,375	65.4	Ribeira Brava	4
Santa Cruz	43,005	81.5	Santa Cruz	5
Santana	7,719	95.6	Santana	6
São Vicente	5,723	78.8	São Vicente	3
Összesen	267,785	801.0		54

Madeira autonóm régió önkormányzatai.      Calheta Câmara de Lobos Funchal Machico Ponta do Sol Porto Moniz Porto Santo Ribeira Brava Santa Cruz Santana São Vicente São Vicente

Népesség

A 2011-es népszámlálás szerint Madeira autonóm régió teljes lakossága 267 785 fő volt: 126 268 férfi és 141 517 nő. Az egész régió népsűrűsége 334,3 fő/km2; ha csak a lakott szigeteket (Madeira és Porto Santo) vesszük figyelembe, a sűrűség 341,9 fő/km2 lenne.

Természet

Madeira régiója nagy és jelentős biológiai sokféleségnek ad otthont, a becslések szerint az egész szigetvilágban 7571 szárazföldi faj él. Az endemikus fajok és alfajok száma mintegy 1419 (1286 faj és 182 alfaj), ami a teljes faji sokféleség 19%-át teszi ki.

A szigetcsoport legismertebb környezete a babérerdő (laurisilva), amely még mindig 15 000 hektáron, azaz a szigetcsoport 20%-án terül el. Ezek a biológiai sokféleségben igen gazdag erdők a legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt babérerdők az egész makaronéziai régióban. Egyedülálló növény- és állatfajoknak adnak otthont, köztük a híres Trocaz-galambnak vagy madeirai babérgalambnak (Columba trocaz) és a madeirai királylepkének (Regulus madeirensis). Európa legveszélyeztetettebb madara, a madeirai vagy zinószirom (Pterodroma madeira) a Madeira-sziget középhegységi masszívumának legmagasabb szikláin él.

A Madeira körüli tengerben számos tengeri emlősfaj él, köztük 28 cetfaj és a kritikusan veszélyeztetett földközi-tengeri szerzetesfóka (Monachus monachus).

A Madeira-szigetcsoporton 6 védett terület található, köztük a Madeirai Természeti Park. Ez a park, amely Madeira szigetének több mint 2/3-át foglalja magában, és amely a teljes babérerdőt is magában foglalja, 1992 óta az Európai Tanács biogenetikai rezervátuma, 1999 óta pedig az UNESCO természeti világörökség része. Ezenkívül az egész szigetcsoporton 11 terület a Natura 2000 hálózat része, és további 11 területet jelöltek ki fontos madárvédelmi területté.

Madeirai nagy fehér (nőstény)


Madeirai fali gyík, a szigeten endemikus faj

Gazdaság

A helyi gazdaság főleg a mezőgazdaságon és a turizmuson alapul, amely a fő erőforrás. A mezőgazdaság banánt, virágokat és madeirai bort termel, amelyet exportálnak. Az ipari terület nem túl változatos, és az élelmiszerekkel, italokkal, dohánnyal és az építőiparral kapcsolatos.