Lied
A Lied (ejtsd: "leed") a német "dal" szó (a többes szám a Lieder - ejtsd: "vezető").
A Lied szót a zenében a klasszikus zene német nyelvű zeneszerzői által írt dalokra használják. A klasszikus zeneszerzők által komponált dalokat néha "művészdaloknak" nevezik.
A dalok általában zongorakíséretes énekes dalok. Többnyire a 19. században, a romantika korszakaként ismert időszakban komponálták őket. A leghíresebb dalszerzők Franz Schubert, Robert Schumann, Johannes Brahms, Hugo Wolf és Richard Strauss voltak.
A német kultúrában a Lied mint művészdal a középkorig nyúlik vissza. Walther von der Vogelweide 12-13. századi minnesinger volt, aki dalokat komponált és énekelt a királyi udvar fontos emberei számára. Mint a legtöbb minnesinger, ő is költő és zeneszerző volt, saját dalaihoz írt szöveget. A romantikus korszakban a Liedet általában két különböző személy írta: a költő írta a szöveget, majd a zeneszerző "megzenésítette". A 19. századi zeneszerzők többnyire nagy gondot fordítottak arra, hogy jó verseket válasszanak dalaikhoz. A verseket gyakran olyan híres költők írták, mint Goethe és Schiller. Bár a legtöbb Liedet a romantika korában komponálták, a kezdetek már a klasszikus zenei korszakban is megvoltak. Mozart írt egy dalt Das Veilchen (Az ibolya) címmel, Beethoven pedig több dalt is írt.
Schubert volt az, aki a legnagyobb dalszerzőnek számított. Schubert több mint 600 dalt írt. Nagyon gyakran írt olyan formában, amelyet Walther von der Vogelweide használt: három versszakot, amelyek közül az első kettőnek ugyanaz a zenéje (A-A-B, vagy ahogy von der Vogelweide nevezte: "Stollen, Stollen, Abgesang"). Más dalai az úgynevezett "durchkomponiert" ("átkomponált") dalok. Itt minden versszak más és más, így a zeneszerző az egyes versszakok szavait más-más zenével tudja kifejezni. Schubert dalaiban az a csodálatos, ahogyan a zongorakíséret segíti a hangot, és megmutatja a szavak jelentését. A zongora abban az időben meglehetősen új hangszer volt, és olyan dolgokat is meg tudott csinálni, amelyek a csembalón lehetetlenek lettek volna. Az egyik legkorábbi dal a híres Erlkönig (Erlking). A zongorakíséretet nagyon nehéz játszani, mert a jobb kézben folyamatosan ismétlődő oktávok vannak, amelyek a ló galoppját írják le a vad, viharos éjszakában. A Grettchen am Spinnrade című dal Goethe Faustjának egy versét dolgozza fel. A fiatal lány a fonókeréknél ül és a szerelmére gondol. A zongora fodrozódó kísérete olyan, mintha a fonókerék halk csattogása szólna. Abban a pillanatban, amikor a lány elképzeli szerelme csókját, a zongoraszólam megáll, majd fokozatosan újraindul, ahogy a lány felébred a körülötte lévő világra.
A zeneszerzők gyakran komponáltak olyan dalcsoportokat, amelyek összetartoznak. Ezeket "dalciklusnak" ("Liederkreis" németül) nevezik. Schubert két hosszút írt: Die Winterreise (A téli utazás) és Die schöne Müllerin (A molnár szép leánya). Mindkettő szomorúan végződő szerelmi viszonyokról szól.
Robert Schumann sok szép dalt írt. Mielőtt zeneszerző lett volna, zongorista volt, így nem meglepő, hogy dalainak zongoraszólamai legalább olyan fontosak, mint az énekszólam. Dichterliebe (Költői szerelem) című dalciklusa tartalmazza legjobb dalai közül néhányat. Ezek gyakran álomszerű hangulatúak. Különösen szívesen dolgozta fel Joseph von Eichendorff és Heinrich Heine költők szavait.
Johannes Brahms mindig fontosabbnak tartotta az énekes szólamát, mint a zongoraszót. Sokat tanult Schubert dalainak tanulmányozásából, és írt néhány nagyon híres Liedet. Egyik legjobbja a humoros Vergebliches Ständchen (Hiába szerenád). Négy komoly dala nagyon erőteljes. Híres Wiegenlied (Altatódal) című dallama, amelyet mindenki ismer, az ő dalai közé tartozik.
Hugo Wolf szinte csak a dalairól ismert. Ezek nagyon drámaiak, és szokatlan harmóniákat használt, amelyeket Wagner zenéjét hallgatva tanult meg. Wolf dalainak egy része nagyon rövid, rövid idő alatt sokat mond. Olasz daloskönyve és spanyol daloskönyve tartalmazza legjobb dalai közül néhányat.
Richard Wagner és Gustav Mahler is csodálatos dalokat írt, bár ezek többnyire zenekari kísérettel készültek. Mahler dalait a népdalok ihlették. Még szimfóniáiban is felhasználja őket. A Das Lied von der Erde egy dalciklus két énekesre (mezzoszoprán és tenor) és zenekarra.
Richard Strauss az egyik utolsó nagy dalszerző. Négy utolsó (zenekari) dalával mintha a zenetörténet egy nagyszerű korszakától búcsúzna.
Kérdések és válaszok
Kérdés.V: A német "Lied" szó jelentése dal.
K: Milyen dalok a Lieder?
V: A dalok énekeseknek írt dalok, amelyeket zongorakísérettel adnak elő.
K: Mikor keletkezett a legtöbb dal?
V: A legtöbb lírai dal a 19. században, a romantikus korszakban született.
K: Kik voltak a dalok híres zeneszerzői?
V: A híres dalszerzők közé tartozik Franz Schubert, Robert Schumann, Johannes Brahms, Hugo Wolf és Richard Strauss.
K: Hogyan alkották meg általában a 19. századi zeneszerzők a dalaikat?
V: A 19. században a legtöbb dalt két különböző ember alkotta: a költő írta a szöveget, a zeneszerző pedig komponálta.
Kérdés: Ki volt az egyik legkorábbi minnesingenes, aki dalokat komponált és énekelt a királyi udvar fontos emberei számára?
V: Walther von der Vogelweide volt az egyik legkorábbi minnesingenes, aki dalokat komponált és énekelt a királyi udvar fontos emberei számára.
K: Mi a példa egy Schubert által írt dalra, amely a Walther von der Vogelweide által használt formát követi? V: Az egyik példa az Erlkönig (Erlking), amely három versszakból álló formát követ, amelyek közül kettőnek ugyanaz a zenéje (A-A-B).
