A Titán tavai
A Szaturnusz egyik holdjának, a Titánnak a tavai folyékony metánból állnak. A tavakat a Cassini-Huygens űrszonda találta meg. A nagyobb tavakat maria (tengerek), a kisebbeket lacūs (tavak) néven ismerik.
Lehetséges volt, hogy a Titánon folyékony metánból álló tengerek vannak, és először a Voyager 1 és Voyager 2 információinak olvasása után merült fel, amelyek szerint a Titánnak vastag légköre van, amely képes tavak fenntartására, de pontos bizonyítékot csak 1995-ben találtak, amikor a Hubble-teleszkóp és más teleszkópok képei már bizonyították, hogy a folyékony metán valószínűleg tavakban vagy bolygóméretű óceánokban van, hasonlóan a földi óceánokhoz.
A Cassini-misszió bebizonyította, hogy a Titánon folyékony tavak vannak, de nem először. Amikor a szonda 2004-ben megérkezett a Szaturnusz-rendszerbe, a tudósok azt remélték, hogy a felszínről visszaverődő napfényben szénhidrogén-tavakat vagy óceánokat láthatnak, de nem találtak visszaverődést.
A tudósok még mindig úgy vélték, hogy a folyékony etán és metán a Titán pólusai közelében található, ahol sok folyadékot vártak. A Titán déli pólusánál egy Ontario Lacus nevű nagy, sötét terület volt az első azonosított tó, amelyet valószínűleg eső hozott létre, mivel a területen gyakran felhőket látni. A pólusnál egy lehetséges partvonalat is azonosítottak a radarképeken. Amikor a Huygens-Cassini szonda 2006. július 22-én elrepült a bolygó mellett, és radarjával felvételeket készített a bolygó északi részéről (amely éppen télen volt), számos nagy, sima területet találtak a felszínen az északi pólus közelében. Ezen adatok alapján a tudósok 2007 januárjában bejelentették, hogy "végleges bizonyíték van arra, hogy a Szaturnusz Titán nevű holdján metánnal teli tavak vannak". A Cassini-Huygens-csapat úgy döntött, hogy a sima területek a keresett szénhidrogéntavak, az első, a Földön kívül talált tavak. Néhány völgyben úgy tűnik, hogy folyók is vannak.
A műhold nem tudott képeket mutatni a szélben mozgó tavakról. A Titán felszíne közelében lévő erős nedvesség és metánfelhők a tavak párolgásának jelei lehetnek. A tavak a Titán felszínének 0,002-0,02%-át borítják.
A Cassini-Huygens űrszonda 2007 februárjában repült el, és radar- és kamerafelvételeket készített néhány nagy területről az északi pólus közelében, amelyek folyékony metán és/vagy etán nagy kiterjedésű területek lehetnek, beleértve egy 100 000 km²-nél nagyobb tengert (nagyobb, mint a Felső-tó), és egy másik, a Kaszpi-tengerhez hasonló méretű területet. A Titán déli pólusának közelében 2007 októberében készült felvételeken hasonló, de jóval kisebb, tavaknak látszó területek látszanak.
A Cassini-Huygens űrszonda 2007 decemberében nagyon közel repült a Titánhoz, és infravörös felvételeket készített a felszínen lévő vegyi anyagokról, és a déli pólus közelében egy Ontario Lacus nevű tavat talált. Az infravörös képeket tanulmányozó tudósok úgy döntöttek, hogy a Szaturnusz Titán holdjáról készült képeken látható nagy tavak közül egy vagy több valóban folyadékot tartalmaz, és a folyadék szénhidrogénekből áll. Etánt is találtak a Titánon. Ez a küldetés bizonyítja, hogy a Titán az egyetlen más ismert bolygó, amelynek felszínén folyadék van. A tavak miatt a Titán nagyon fontos bolygó az időjárástudomány tanulmányozása szempontjából. A Titánon folyadékok, gázok és hőmérsékletek játszanak szerepet. Ez segítheti az időjárás-előrejelzés tudományát.
A 2005. január 14-én vizsgált Titan közepének közelében nem találtak tavakat. A Huygens-Cassini szonda egy része ott szállt le. A szonda által a lezuhanáskor készített felvételeken nem látszottak nyílt folyadékos területek, hanem kiszáradt folyók. Először azt hitték, hogy a Titán középpontja közelében lévő sötét területek folyékony vagy kátrányszerű anyagból álló tó lehetnek, de a szonda leszállt a sötét területre, és az szilárd, folyadék nélkül. A szonda leszállása után egy penetrométer néven ismert eszköz vizsgálta a felszínt, és úgy tűnt, hogy nedves agyagot talált. A tudósok úgy vélik, hogy a penetrométer egy nagy kavicsra szállhatott le, és azt mondják, hogy a felszín jégből készült homokra hasonlít. A szonda leszállása után készült képek egy nagy, kavicsokkal borított sík területet mutatnak. A kavicsok vízjégből készülhettek, és részben lekerekítettek, ami folyadékokra utal.
2008. február 13-án tudósok közölték, hogy a Titans sarki tavak "több százszor több földgázt és más szénhidrogént tartalmaznak, mint a Föld összes ismert földgáza". A bolygó közepéhez közeli sivatagok nem folyékonyak, de több szerves anyagot tartalmaznak, mint a Föld. 2008 júniusában a Cassini látható és infravörös térképező spektrométere minden kétséget kizáróan megerősítette a folyékony etán jelenlétét a Titán déli féltekéjén található egyik tóban.
A Titán felhőzetére vonatkozó előrejelzések szerint egy szaturnuszi év során a folyadék az egyenlítőtől a pólusok felé halad, felhőkben, és eső formájában hullik.
A Huygens leszállásának idején készült felvétel a Titánról, amelyen dombok, folyók és tengerpartok láthatók.
A Ligeia Mare és a Lake Superior mérete.
Folyékony etánból, metánból és nitrogénből álló tavak. Kék és barna színűek. Fényképek A Kraken Mare, a balra lent látható nagy tó kétszer akkora, mint az itt látható.
A titánok tavainak és tengereinek neve
A titániai maria (nagy szénhidrogéntengerek) a földi tengeri szörnyekről kapták a nevüket.
| Név | Szélesség | Hosszúság | Átmérő (km) | A név forrása |
| 68.0N | 310.0W | 1,170.0 | A Kraken, norvég tengeri szörny. | |
| Ligeia Mare | 79.0N | 248.0W | 500.0 | Ligeia, az egyik szirén, görög szörnyeteg |
A Lacus nevű területek feltehetően metántavak. Nevüket a földi tavakról kapták.
| Név | Szélesség | Hosszúság | Átmérő (km) | A név forrása |
| Abaya Lacus | 73.17N | 45.55W | 65.0 | Abaya-tó, Etiópia |
| Bolsena Lacus | 75.75N | 10.28W | 101.0 | Bolsena-tó, Olaszország |
| Feia Lacus | 73.7N | 64.41W | 47.0 | Feia-tó, Brazília |
| Koitere Lacus | 79.4N | 36.14W | 68.0 | Koitere, Finnország |
| Mackay Lacus | 78.32N | 97.53W | 180.0 | Mackay-tó, Ausztrália |
| Mývatn Lacus | 78.19N | 135.28W | 55.0 | Mývatn, Izland |
| Neagh Lacus | 81.11N | 32.16W | 98.0 | Lough Neagh, Észak-Írország |
| Oneida Lacus | 76.14N | 131.83W | 51.0 | Oneida Lake, USA |
| Ontario Lacus | 72.0S | 183.0W | 235.0 | Ontario-tó, Kanada és az Egyesült Államok határán. |
| Sotonera Lacus | 76.75N | 17.49W | 63.0 | Sotonera-tó, Spanyolország |
| Veréb Lacus | 84.3N | 64.7W | 81.4 | Sparrow Lake, Kanada |
| Waikare Lacus | 81.6N | 126.0W | 52.5 | Waikare-tó, Új-Zéland |
Metántavak a Titánon: Cassini radarkép, 2006
Kapcsolódó oldalak
- Naprendszer
Kérdések és válaszok
K: Mi a Cassini-Huygens űrszonda?
V: A Cassini-Huygens űrszonda a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és az Olasz Űrügynökség (ASI) közös missziója, amelyet 1997-ben indítottak a Szaturnusz és holdjainak tanulmányozására. Ennek köszönhető a folyékony metántavak felfedezése a Titánon, a Szaturnusz egyik holdján.
K. Hogyan nevezik a Titánon található nagyobb tavakat?
V: A Titán nagyobb tavai maria, azaz tengerek néven ismertek.
K: Hogyan jutottak a tudósok először arra a következtetésre, hogy a Titánon folyékony metánból álló tengerek vannak?
V: A tudósok először a Voyager 1 és Voyager 2 adataiból következtettek arra, hogy a Titánon folyékony metánból álló tengerek vannak, miután elolvasták a Voyager 1 és Voyager 2 adatait, amelyek azt mutatták, hogy a Titánnak vastag légköre van, amely képes tavak fenntartására. Végleges bizonyítékot azonban csak 1995-ben találtak, amikor a Hubble-hez hasonló teleszkópok által készített felvételek megmutatták, hogy a Földhöz hasonló tavakban vagy bolygóméretű óceánokban folyékony metán lehetett jelen.
K: Mikor bizonyította a Cassini-program, hogy a Titánon folyékony tavak vannak?
V: A Cassini-misszió 2007 januárjában bebizonyította, hogy a Titánnak folyékony tavai vannak, amikor elrepült mellette, és radarképeket készített a déli pólusáról, amelyeken egy nagy, Ontario Lacus nevű sötét területet - valószínűleg esőfelhők területét - és egy lehetséges partvonalat mutattak.
K: Milyen vegyi anyagokat találtak a Titán sarki tavaiban?
V: A Cassini-Huygens űrszonda által készített infravörös felvételeket tanulmányozó tudósok megállapították, hogy a Titán egy vagy több nagy sarki tavában szénhidrogének, például etán és metán található.
K: Mennyi víz borítja a Titán felszínét?
V: A Cassini-Huygens űrszonda 2007. decemberi elrepülése során gyűjtött adatok szerint a Titán felszínének 0,002-0,02%-át borítja víz.
K: A Huygens-Cassinis leszállóhelyéről gyűjtött adatok alapján a tudósok szerint hol található a Titán közepe közelében?
V: A tudósok úgy vélik, hogy a Titán központja közelében nedves agyag lehet, mert a Huygens-Cassinis leszállóhelyről gyűjtött adatok nem mutattak nyílt folyékony területeket, de kiszáradt folyókat és egy nagy, vízjégből álló sziklákkal borított sík területet igen, ami arra utal, hogy ezen a helyen valaha folyadékok voltak.
