A Kraken Mare a legnagyobb ismert tó a Szaturnusz Titán nevű holdjának felszínén. A Cassini űrszonda fedezte fel 2007-ben, és 2008-ban a legendás tengeri szörnyről, a Krakenről nevezték el.
A Kraken Mare a Titán északi pólusának közelében található tengerek és tavak legnagyobbika. Szénhidrogéntengerként fedezték fel radarképek alapján. A tengernek csak egy kis részét sikerült radarral lefényképezni, de a látható fényben készült képeken látható a teljes mérete. A Kraken Mare méretét a Kaszpi-tengerhez hasonlónak tartják.
A tengerben található szigetet Mayda Insulának nevezik.
Összetétel és környezeti viszonyok
A Kraken Mare nem vízből, hanem főként folyékony metánból és etánból áll, amit a Titán sűrű, nitrogénben gazdag légköre tartvilágít. A felszíni hőmérséklet rendkívül alacsony: nagyjából 94 K (kb. −179 °C), ezért a szénhidrogének folyékony halmazállapotban léteznek. Ezek a folyadékok a Földön ismert vízháztartáshoz hasonló ciklusban mozognak: párolognak, felhők képződnek, majd csapadék formájában visszahullhatnak (metán- és etáneső).
Megfigyelések és jellegzetességek
A Cassini küldetés különböző műszerei — köztük a RADAR és a VIMS (Visible and Infrared Mapping Spectrometer) — segítségével térképezték fel a Kraken Mare egyes részeit. A radarvisszhangokból következtetni lehetett a meder szerkezetére és a sekélyebb vagy mélyebb területekre; a vizsgálatok szerint a tenger helyenként több tíz- vagy több száz méteres mélységet is elérhet. A felszín időnként tükröződéseket és átmeneti fényes foltokat (az úgynevezett "magic island" jelenséget) mutatott, amelyek a hullámzás, gázkiáramlás vagy lebegő anyagok jelenlétére utalhatnak.
A Kraken Mare az északi régió többi tengerével és tavával is kapcsolatban állhat kisebb csatornákon vagy folyókon keresztül; ezek a kapcsolatok a szezonális kitöltődés és leürülés során fontos szerepet játszanak a folyadékátmenetben.
Elnevezés és jelentőség
Az elnevezés a tengeri mitológiából származik: a Kraken egy hatalmas tengeri szörny, ezért adták ezt a nevet a Titán legnagyobb szénhidrogéntavának. A Kraken Mare és környéke különösen érdekes a bolygótudomány és az asztrobiológia számára, mert a Titán felszíni és légköri kémiai folyamatai megadhatják a prebiotikus kémia vizsgálatának lehetőségét egy, a Földtől nagyon eltérő környezetben.
Jövőbeli küldetések és kutatási lehetőségek
Bár a jelenleg jóváhagyott nagyobb küldetések közül a Dragonfly leszállóegység a Titán egyenlítői vidékére irányul, a Kraken Mare és más északi tengerek továbbra is vonzó célpontok a későbbi kutatásokhoz. Korábban felmerültek úszó leszálló (tóba zuhanó/úszó) koncepciók is, amelyek közvetlen méréseket végezhetnének a folyékony szénhidrogénekben és a partvidéken. A Kraken Mare vizsgálata segíthet megérteni a Titán meteorológiai és felszíni dinamikáját, valamint a hold geokémiáját.
Összefoglalás
A Kraken Mare Titán legnagyobb ismert szénhidrogéntava: egy hideg, folyékony metán‑etán tenger, amelyet a Cassini-szonda fedezett fel. Mérete a Föld egyes tengereihez hasonlítható, partvonalai és belső szerkezete pedig fontos adalékokat szolgáltatnak a Titánon zajló folyadékkörforgás és kémiai folyamatok megértéséhez. A Mayda Insula és a tenger környéki különleges jelenségek további célpontjai a jövő kutatásainak.
