Knut (2006. december 5. - 2011. március 19.) jegesmedve, aki fogságban született a berlini állatkertben. Mivel anyja születésekor elutasította, állatkerti gondozók nevelték fel. Az emberek tiltakozni kezdtek érte, miután a Bild-Zeitung című német újság egy állatvédő aktivistát idézve azt mondta, hogy a fiatal kölyöknek meg kellett halnia. Gyerekek és felnőttek egyaránt kiálltak mellette, és a világ minden tájáról érkeztek e-mailek és levelek, amelyekben kérték az állatkertet, hogy hagyják életben a kölyköt. Hírneve miatt Knut turisztikai látványossággá és kereskedelmi sikerré vált.

A kölyök felnevelésében különösen ismertté vált az egyik gondozó, Thomas Dörflein, akinek gondoskodása és a médiafigyelem együttesen tettek hozzájárulnak Knut korai népszerűségéhez. A kézzel történő nevelés számos szakmai és etikai kérdést vetett fel: voltak, akik dicsérték a gondozók odaadását, mások pedig kételkedtek abban, hogy az emberi közelség hosszú távon előnyös-e a vadon élő jegesmedvék viselkedése és jóléte szempontjából.

Hírnév, média és kereskedelem

Knut nagyon népszerű lett, és a tömegmédia "Knutmánia" néven a figyelem középpontjába került. Számos játék, DVD és könyv készült róla. Ez rengeteg pénzt, mintegy ötmillió eurót hozott a berlini állatkertnek 2007-ben. Még több ember látogatott el az állatkertbe, és az az év volt az állatkert 163 éves történetének legjövedelmezőbb éve.

A média megjelenések és a kereskedelmi hasznosítás széles körű ismertséget eredményeztek: Knut gyakran szerepelt magazinok címlapján, tévéműsorokban, és megjelentek róla készült fotóalbumok, pólók, plüssök. A jelenség ugyanakkor kritikákat is kiváltott; állatvédők és egyes szakemberek aggódtak amiatt, hogy a sztárság túlságosan is a bevételek növelésére irányult, és nem eléggé az állat jólétére.

Vita az állatjólétről

A Knut körüli vita rávilágított a fogságban tartott nagy testű ragadozók gondozásának nehézségeire: hogyan biztosítsanak természetes viselkedésre alkalmas környezetet, milyen hatással van a közvetlen emberi jelenlét a kölyök fejlődésére, és milyen mértékben lehet egy állatot „termékké” tenni anélkül, hogy az sértené az állat érdekeit. Ezek a kérdések a Knut-őrület idején széles nyilvános és szakmai vitát indítottak el Európában is.

Halála és öröksége

Knut jegesmedve 2011. március 19-én halt meg; elhunytának okaként az autopszia agyvelőgyulladást (encephalitist) állapított meg. Az állatkerti közlemények és az orvosi vizsgálatok szerint a koponyán vagy az állaton nem láttak külső sérülésre utaló jeleket, és a halál váratlanul érte az állatkerti személyzetet és a közönséget. A pontos kóroki tényezőket hosszabb vizsgálatok próbálták feltárni, de a halál továbbra is sokak számára megrázó esemény maradt.

Knut öröksége vegyes: egyrészt ráirányította a figyelmet a jegesmedvék és az északi-sarki élőhelyek védelmére, növelte a közönség érdeklődését az állatkert iránt, és emléke sok könyvben, dokumentumfilmben és emléktárgyban tovább él. Ugyanakkor a jelenség felhívta a figyelmet arra is, hogy a híressé vált állatok körüli üzleti hasznosítás és a valódi állatjólét közötti egyensúly megteremtése mennyire összetett feladat.