A kivi (Actinidia deliciosa) egy gyümölcs, általában ovális alakú, héja szőrös és barna, belseje élénkzöld apró fekete magokkal. Belseje zöld, apró fekete magokkal, amelyeket meg lehet enni. A kivi szőrös barna héja ehető, de sokan eltávolítják, mert szokatlan a textúrája; a héj viszonylag vékony. A növény őshazája Dél-Kína, de ma már világszerte termesztik.

Elnevezés és elterjedés

A gyümölcsöt hivatalosan 1959-ben nevezték el a kiwi után — ez egy madár, amely Új-Zéland szimbóluma. Ezzel megelőzően az angol neve gyakran kínai egres volt. A kivi ma jelentős exportcikk például Új-Zélandon, Olaszországban, Chilében, Görögországban és Kínában.

Tulajdonságok és íz

A kivi húsa általában lédús, enyhén savas és karakteres, frissítő ízű. Vannak édesebb fajták (pl. arany kivi), illetve erősebben savas zöld fajták (pl. Hayward). A kivi magvai aprók és ehetők, ropogósak; az egész gyümölcs tápanyagtartalma koncentrált, így kis mennyiségben is sok hasznos vegyületet nyújt.

Tápanyagok és egészségügyi hatások

A kivi egészséges, sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Különösen gazdag:

  • C-vitaminban — gyakran több C-vitamin található benne, mint ugyanannyi narancsban;
  • K-vitaminban, amely fontos a véralvadáshoz;
  • káliumban, amely hozzájárulhat a vérnyomás szabályozásához;
  • rostban, ami segíti az emésztést és a bélműködést.

Ezen tápanyagok kombinációja miatt a kivi támogatja az immunrendszert, antioxidáns hatású, segíthet a sejtvédelemben, és rosttartalma révén jótékonyan hat az emésztésre. Általánosan alacsony a kalóriaértéke, ezért könnyen beilleszthető kiegyensúlyozott étrendbe.

Fajták és nemesítés

Több kivitípus létezik. A legismertebb fajták közé tartozik a Hayward (a leggyakoribb zöld kivi), a chico, a Saanichton 12 és az arany kivi (gyakran SunGold néven is említik). Az arany kivi íze édesebb és kevésbé savas, mint a normál zöld kivié. Az arany kivit különböző kivifajták oltásával és keresztezésével hozták létre, továbbá egyes fajták ellenállóbbak a faggyal vagy betegségekkel szemben.

Vásárlás, tárolás és érés

Vásárláskor a jó kivi enyhén puha, de nem túl puha; ha kemény, éretlen, otthon néhány nap alatt megérik. Az érlelés felgyorsítható, ha egy banán vagy alma mellé tesszük, mert ezek etilént termelnek. Hűtőszekrényben tárolva a kivi több hétig is eláll, de ha már megérett, érdemes néhány napon belül felhasználni.

Felhasználás és előkészítés

A kivit sokféleképpen fogyaszthatjuk: frissen, salátában, turmixokban, desszertekben, kompótként vagy lekvárként. A pépesített kivi emellett természetes húspuhítóként is használható, mert az actinidin nevű enzim bontja a fehérjéket (ezért óvatosan használjuk húsok marinálására, nehgan lefagyasztás előtt). Elkészítési módok:

  • félbevágva kanállal kikanalazva;
  • hámozva és szeletelve salátába vagy gyümölcstálba;
  • pürésítve smoothie-khoz vagy szószokhoz.

Allergia és óvintézkedések

Néhány embernél a kivi fogyasztása során száj- és torokviszketés, duzzanat vagy bőrkiütés jelentkezhet — ez az ún. orális allergia szindróma része lehet, különösen birkepollen- vagy latexallergiásoknál. Ha valaki erősebb reakciót észlel (pl. légzési nehézség), azonnal orvosi segítséget kell kérni. A kivi enzimei (pl. actinidin) nyersen erősebben hatnak; főzéssel ezek az enzimek denaturálódnak.

Összegzés

A kivi tápláló, sokféleképpen felhasználható gyümölcs, amely C-vitamin-, K-vitamin-, kálium- és rostforrás. Több fajtája ismert (zöld és arany változatok), és széleskörűen termesztik a világban. Vásárláskor keressük az enyhén rugalmas, sérülésmentes szemeket, és otthon szükség szerint érleljük vagy hűtsük le a hosszabb eltarthatóság érdekében.