Hoatzin

Life-style

A Hoatzin fiókák horgokkal a szárnyukon születnek. A horgokat arra használják, hogy a fákon mászkáljanak, mielőtt elég nagyok lennének a repüléshez. A Hoatzinok még kifejlett korukban is csak rövid távolságokat tudnak repülni, ezért általában másznak.

Fészküket a víz fölé építik. Ha veszély fenyeget, a madarak a vízbe merülnek. A veszély elmúltával visszamásznak a fára. A hoatzinok szokatlan hangokkal kommunikálnak, amelyek ziháláshoz, morgáshoz, morgáshoz és sziszegéshez hasonlítanak.

Emésztés

A hoatzin az egyetlen madár, amelyik leveleket emészt. Szagát a friss tehéntrágyához hasonlították. A szagot az emésztőrendszerük okozza.

A hoatzin a nedves élőhelyeken növő növények leveleit, gyümölcseit és virágait fogyasztja. Ügyetlenül mászkál az ágak között. Valaha azt hitték, hogy a faj csak az arum és a mangrove leveleit képes megenni, de a faj több mint ötven faj levelét fogyasztja. Egy Venezuelában végzett tanulmány szerint a hoatzin étrendjének 82%-a levél, 10%-a virág és 8%-a gyümölcs.

E faj egyik sajátossága, hogy a madarak között egyedülálló emésztőrendszerrel rendelkezik. A Hoatzinok a bél elülső részében található baktériumos erjesztéssel bontják le a növényi anyagokat, hasonlóan a szarvasmarhákhoz és más kérődzőkhöz. A kérődzőkkel ellentétben azonban, amelyeknek van bendőjük (a bakteriális erjedésre specializálódott gyomruk), a hoatzin szokatlanul nagy, két kamrában összehajtott termése és nagy, többkamrás alsó nyelőcsöve van. A gyomorkamrája és a köldöke sokkal kisebb, mint más madaraké.

A hoatzin termése olyan nagy, hogy elmozdítja a repülőizmokat és a szegycsont gerincét. Ezért repülnek olyan rosszul. Az elfogyasztott levelekben lévő aromás vegyületek és a bakteriális erjedés miatt a madárnak kellemetlen, trágyaszerű szaga van. Az ember csak nagy szükség idején vadászik rá élelemért. Ha a madár rovarokkal vagy más állati anyaggal táplálkozik, az pusztán véletlen.

Kapcsolatok

Eddig (2015) nagyon kevés madár teljes genomját elemezték. Nemrégiben megkezdték a hoatzin teljes genomjának szekvenálását. 2011-ben arról számoltak be, hogy több mint 1,4 milliárd bázispárnyi hoatzin DNS-t szekvenáltak, ami nagyjából a teljes haploid genomjának felel meg, de a genomnak még csak mintegy 2,4%-át állították össze. A madarak közül mindössze négy faj genomját szekvenálták. Sokat lehetne megtudni, ha ezeket az erőfeszítéseket összehangolnánk a hoatzinok előbélének kérődző baktériumflórájának elemzésével. Jelenleg a hoatzin legközelebbi rokonai nem ismertek. A fosszilis feljegyzések szerint a rokonsági vonal meglehetősen ősi.