Vár

Az építés ideje

Az első várak a 9. században épültek, és egészen a 16. századig épültek. A vár egyszerre volt egy fontos személy, például egy király vagy egy arisztokrata otthona és egy erődítmény. A kastélyokat úgy tervezték, hogy távol tartsák az embereket, és megmutassák, hogy a benne lakók milyen hatalmasak. Néha háborúban is használták őket, és számos híres ostromot tartottak, mint például Kenilworth ostroma, amely hat hónapig tartott.

A várak nagyon erősnek tűnhettek, de néha a védelem csak a látszat kedvéért volt. A Bodiam-kastélyt övező várárok nem túl mély, és egy támadó hadsereg lecsapolhatta, így nem volt túl praktikus védelemként. De a várat nagyon impozánsnak és nagyobbnak mutatta, mint amekkora valójában. Ha egy vár tulajdonosa fellázadt az uralkodója ellen, akkor a vár lerombolásával büntethették, amit úgy hívtak, hogy a várat megrongálták.

Hol találhatók

Európában és a Közel-Keleten épültek kastélyok, Japánban a 15. században külön fejlődtek ki hasonló épületek. A kastélyokat általában fából vagy kőből, néha téglából építették. Néhány kastélyt kezdetben fából építettek, majd kőből építették át, ami drágább és erősebb volt, így a kastélyok nagyobbak lehettek. Épülhettek dombokra vagy alacsony területekre, például városok szélére vagy folyami átkelőhelyekre. Amikor az emberek várakra gondolnak, gyakran gondolnak a magas dombokon lévő várakra. Vannak olyan várak, amelyek drámai módon használják ki a tájat, és emiatt nagyon jól láthatóak, de a várak építési helyének kiválasztásakor sok tényező játszott szerepet. Például sok várat a Rajna folyó mentén építettek, hogy megakadályozzák, hogy az emberek engedély nélkül használják a folyót.

A várak száma a pontos meghatározástól függően változik, és még mindig több várat fedeznek fel. Az alábbi számok hozzávetőlegesek, és néhány országra, például Olaszországra és Spanyolországra nehéz találgatni, bár sok kastélyuk van. A 19. és 20. században épültek utánzat-várak, mint Neuschwanstein vagy néhány hely az Egyesült Államokban, de ezek nem igazi várak, mert nem védelmi céllal épültek.

Élet egy kastélyban

Azok a hatalmas emberek, akik várakat építettek, családjukkal együtt éltek is bennük. Voltak szolgáik és egy csapat emberük, akik gondoskodtak a kastély működéséről: akik vizet hoztak, főztek, kitakarították az istállókat, vigyáztak az állatokra, főztek, tüzet gyújtottak, és ellenőrizték, hogy ki jön be a kastélyba. Békeidőben a legtöbb várban csak néhány katona volt, akik őrizték a helyet.

Ma a legtöbb kastély belsejében csupasz kőfalak vannak, de a középkorban egészen másképp néztek ki. A fontos termekben színes faliszőnyegek lógtak a falakon, a mennyezeten pedig festmények. Más helyiségek, például a konyhák vagy a szekrények falai egyszerű fehér falakkal rendelkeztek. A kandallók tartották melegen a helyiségeket, éjszaka vagy a sötét szobákban pedig gyertyákat használtak világításra. A középkorban később már használtak üveget, de az ablakokon redőnyök voltak, hogy távol tartsák a hideget és az időjárást. A középkorban fontos szerepet játszott a vallás, és a kastélyokban általában kápolnák voltak, hogy az ott élők imádkozhassanak.

A várak vége

Később, a középkorban a fontos emberek több magánéletet és nagyobb házakat akartak. Könnyebb volt új otthonokat építeni, mint megpróbálni nagyobbra növelni a várakat, így néhányan a várakból új otthonokba költöztek. A puskaporos fegyverek használata szintén megváltoztatta a hadviselést, és a várakat kevésbé hatékonnyá tette. A fegyverek a 14. században jelentek meg, és a 15. és 16. századra már elég erősek voltak ahhoz, hogy áttörjék a várfalakat. Újfajta erődítményeket építettek be, rövidebb, vastagabb falakkal, és földet használtak az ágyúgolyók találatainak elnyelésére.

Bár az ágyúk erősek voltak, a várakat még mindig használták a háborúban. A 17. században az angol polgárháborúban rengeteg kastélyt használtak, bár sokukban évtizedek óta nem laktak, és javításra szorultak.

Kastélyok ma

Mivel a kastélyok több száz évvel ezelőtt épültek, a legtöbbjük romos. Néhányban még mindig gazdag családok laknak, vagy még mindig kormányok vagy hadseregek használják őket. Emiatt változhattak és másképp nézhetnek ki, mint a régi, elhagyott kastélyok. Sok kastélyt múzeummá alakítottak, hogy a nagyközönség meglátogathassa és megismerhesse a múltat. Egyes kastélyok állami tulajdonban vannak, mások pedig magánszemélyek tulajdonában. A kastélyok üzemeltetése drága, ezért sok közülük pusztul. Időnként villámcsapás, árvíz vagy földrengés tesz kárt a kastélyokban.

Az embereket évszázadok óta érdekli a kastély. Történészek és régészek régi dokumentumokat kutattak és várakba ástak, hogy többet tudjanak meg róluk. Ennek köszönhetően néhány várról tudjuk, hogy ki volt a tulajdonosuk, mikor használták őket, mikor épültek a darabok, mit ettek az emberek, és milyen dolgok történtek a várakban. De rengeteg olyan hely van, ahol nagyon keveset tudunk, még azt sem, hogy mikor épültek. Ennek oka, hogy sok középkori dokumentum nem maradt fenn.

Néhány várromot úgy építettek újjá, hogy úgy nézzen ki, mint eredetileg.

Fogalomtár

Néhány kifejezés, amit az emberek használhatnak, amikor a kastélyokról beszélnek:

• bailey - egy várnak egy fallal vagy fallal körülvett területe, amely az embereket kívül tartja.
• vártorony - egy nagy torony
• motte - földhalom, amelynek tetején torony állt.
• motte and bailey - földdombos vár, mellette zárt területtel.
• bástya - földsánc, általában egy árok mellett.
• ringwork - egy kör alakú vár egy parttal és árokkal
• megkárosítás - egy kastély szándékos megrongálása
• torony - kis torony