Vízi közlekedés
A vízi mozgás a vízben mozgó állatok és más szervezetek mozgása. A világ felszínét nagyrészt víz borítja, és az összes nagyobb állatfaj a vízben kezdte életét.
A legkorábbi fosszíliák, amelyekkel rendelkezünk, a sztromatolitok, azaz a tengerben fotoszintetizáló baktériumok által létrehozott szőnyegszerű struktúrák. Még a szárazföldön kifejlődött állatok is gyakran visszatértek a vízbe, bár általában továbbra is levegőt lélegeznek. Vannak vízi rovarok, hüllők, emlősök és madarak.
Nem tudjuk pontosan, hogy az első állatok és növények mikor fejlődtek ki, de vannak becslések. Az akritarchák körülbelül 3200 és 1400 millió évvel ezelőttől napjainkig vannak jelen. Ez egy széles időintervallum, ami azt jelenti, hogy nem lehetünk biztosak abban, hogy mikor fejlődtek ki. Úgy tűnik, hogy az élet néhány korai formája legeltette (megette) őket. Valószínűleg valamilyen protista fejlődött ki, amely a meglévő életformákat használta táplálékként.
A helyváltoztatásra azért van szükség, hogy megtalálják a megfelelő helyet a tengerekben, és hogy egyenek, illetve elkerüljék, hogy megegyék őket. Az élet minden fejlett és számos primitív formája használja a helyváltoztatást.
A Gram-negatív baktériumok zászlóshajóját egy molekuláris motor forgatja a bázisán.
A Daphnia az antennái ütögetésével úszik.
A fésűkagylók úgy úsznak, hogy a két héjukat kinyitják és becsukják.
Hajtóművek
Mikroorganizmusok
A legegyszerűbb hajtórendszerek a mikroorganizmusokban alakultak ki. A csillók és a flagellák.
Az úszás többször is kifejlődött az összetettebb életformákban. Ilyen például az ízeltlábúak, a halak, a puhatestűek, a hüllők, a madarak és az emlősök.
A csillószőrűek több száz vagy ezer apró, csillóknak nevezett zászlócskával rendelkeznek, amelyekkel a vízben mozognak. Bizonyos élőlények, például a baktériumok és az állati spermiumok is rendelkeznek zászlóshajókkal, hogy folyékony környezetben mozogjanak.
Gerinctelenek
Minden gerinctelen víziállat úszik életének egy bizonyos szakaszában, és sokan egész életük során úsznak. Minden medúza a csésze alakú testének lüktetésével úszik. A rákfélék a lábaikkal úsznak. Egyes puhatestűek egész életükben úsznak, mások csak lárvaként.
A tintahalak és polipok igen erőteljesen úsznak "sugárhajtással". A mozgás érdekében vizet spriccelnek ki.
Nagyon sok olyan rovar van, amely lárvaként vagy felnőttként vízi élőlény. Szinte mindegyikük a lábait használja úszásra. Levegővel lélegzik, és úszás közben levegőt szállítanak magukkal. A levegőt a víz felszínéről nyerik, és magukkal viszik a vízbe. A levegő általában a felszínükön lévő sűrű szőrszálak között reked. A rovarok 13 rendjének van vízi szakasza, köztük az összes lepkének és szitakötőnek, valamint sok bogárnak, bogárnak és légynek.
Gerincesek
[jön]
Kérdések és válaszok
Q: Mi az a vízi mozgás?
V: A vízi mozgás a vízben mozgó állatokra és más organizmusokra utal.
K: Hol kezdődött az összes fontosabb állatfaj életének kezdete?
V: Minden nagyobb állatfaja a vízben kezdte az életét.
K: Mik azok a sztromatolitok?
V: A sztromatolitok fotoszintetizáló baktériumok által a tengerben kialakított szőnyegszerű struktúrák, amelyek a legkorábbi fosszíliák, amelyekkel rendelkezünk.
K: A szárazföldön kifejlődött állatok mindig levegőt lélegeznek, amikor visszatérnek a vízbe?
V: Igen, a szárazföldön kifejlődött állatok általában akkor is levegőt lélegeznek, amikor visszatérnek a vízbe.
K: Milyen állatok élnek a vízben?
V: Vannak vízi rovarok, hüllők, emlősök és madarak.
K: Mikor jelentek meg először az akritarchák?
V: Az akritarchák körülbelül 3200 és 1400 millió évvel ezelőttől napjainkig vannak jelen, de nem tudjuk biztosan, hogy mikor alakultak ki.
K: Miért fontos a mozgás a tengerben élő szervezetek számára?
V: A helyváltoztatás fontos a tengerben élő szervezetek számára, hogy megtalálják a megfelelő helyet, egyenek és elkerüljék, hogy megegyék őket. Az élet minden fejlett és számos primitív formája használja a helyváltoztatást.
