Cilia

A cilium (többes számban csillók) az eukarióta sejtekben található szervecske. A csillók karcsú nyúlványok, amelyek a sokkal nagyobb sejttestből állnak ki.

A csillóknak két típusa van:

  1. mozgékony csillók, amelyek a sejten kívüli folyadékkal ütköznek.
  2. nem mozgékony, vagy elsődleges csillók, amelyek jellemzően érzékszervként szolgálnak.

Az eukariótákban a csillók és a flagellák együttesen alkotják az undulipodia néven ismert organellumok csoportját. Az eukarióta csillók szerkezetileg azonosak az eukarióta flagellákkal, bár néha a funkció és/vagy a hossz alapján különbséget tesznek.

A mozgékony csillók a parameciumhoz hasonló protista csillósoknál találhatók. Ezek segítségével mozog a Paramecium. A metazoák számos belső szervének, például az emésztőrendszernek és a tüdő légcsövének hámsejtjein is megtalálhatóak.

SEM mikroszkópos felvétel a tüdő légúti hámjából kinyúló csillókrólZoom
SEM mikroszkópos felvétel a tüdő légúti hámjából kinyúló csillókról

Cilia a metazoákban

A nem mozgatható (vagy elsődleges) csillók általában sejtenként egy-egy példányban fordulnak elő; szinte minden emlőssejtnek egyetlen nem mozgatható elsődleges csilló van. Ezen kívül az emberi érzékszervekben, például a szemben és az orrban is találhatók példák a specializált elsődleges csillókra:

  • Az emberi szem fotoreceptor pálcikasejtjének külső szegmense egy speciális, nem mozgékony ciliummal kapcsolódik a sejttesthez.
  • A szagló neuron dendritikus gomolya, ahol az illatanyag-receptorok találhatók, szintén tartalmaz nem mozgatható csillókat (dendritikus gomolyonként körülbelül 10 csillót).

A csillók állapota

A csillók szerkezetileg majdnem azonosak a sokkal nagyobb zászlócskákkal. Olyannyira, hogy azt javasolták, hogy a bármelyiket hordozó protisztákat az Undulipodia törzsbe kellene sorolni. Korábban Margulis azt javasolta, hogy a Ciliatákat egyedül a Ciliophora törzsbe kellene sorolni. Igaz, a Protista különböző egysejtű formák gyűjteménye, de amíg egy kifinomultabb rendszertan van kialakulóban (változóban), a Protista még mindig hasznos kifejezés.

A csillók és a zászlócskák sejtorganellák, olyan specializált egységek, amelyek jól meghatározott funkciókat látnak el, akárcsak a mitokondriumok és a plasztidok. Ma már meglehetősen biztos, hogy e szervsejtek mindegyike vagy többsége egykor önálló prokariótákból (baktériumokból vagy archaea) származik, és hogy az eukarióta sejt "mikroorganizmusok közössége", amelyek "érdekházasságban" működnek együtt.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a cilium?


A: A cilium az eukarióta sejtekben található organellum.

K: Milyen kétféle csillószőr létezik?


V: A csillók két típusa a mozgékony csillók és a nem mozgékony, vagy elsődleges csillók.

K: Mi a feladata a mozgékony csillóknak?


V: A mozgékony csillók a sejten kívüli folyadékkal ütköznek, és olyan protista csillókon találhatók, mint a Paramecium. Ezek segítségével mozog a Paramecium. A metazoák számos belső szervének, például az emésztőrendszernek és a tüdő légcsövének hámsejtjein is megtalálhatóak.

K: Mi a funkciója a nem mozgékony vagy elsődleges csillóknak?


V: A nem mozgékony vagy primer csillók jellemzően érzékszervként szolgálnak.

K: Mi az undulipodia?


V: Az undulipodia a csillók és a flagellák közé tartozó organellák csoportja.

K: Az eukarióta csillók és a flagellák szerkezetileg azonosak?


V: Igen, az eukarióta csillók szerkezetileg azonosak az eukarióta flagellákkal, bár néha a funkció és/vagy a hossz alapján különbséget tesznek.

K: Hol találhatók a mozgékony csillók?


V: A mozgékony csillók megtalálhatók a parameciumhoz hasonló protisztikus csillókon, valamint a metazoák számos belső szervének, például az emésztőrendszernek és a tüdő légcsövének hámsejtjein.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3