Octopus

Anatómia

A legtöbb más lábasfejűvel ellentétben a legtöbb polipnak csak puha teste van, belső csontváz nélkül. Nincs védő külső héjuk, mint a nautilusnak, amely a fejlábúak egy másik típusa. Egyetlen kemény részük a csőrük, amely a papagájok csőréhez hasonló alakú.

Emiatt a polipok nagyon könnyen átpréselhetik magukat a sziklák közötti nagyon szűk nyílásokon, például egy szemnagyságú lyukon.

Szemek

A polipok szemei összetettek. Valójában nincs vakfoltjuk. A vakfolt egy speciális hely a szemen, amely nem képes érzékelni a fényt. Így amikor valahová nézünk, az ott lévő dolgok egy részét valójában nem érzékeljük (az agy "kitölti", így nem vesszük észre). A polipnak azonban nincs ilyen problémája.

A lencse a nyolclábúban mozgatható. A fókuszáláshoz előre-hátra mozog. Így fókuszál a fényképezőgép. Amikor egy kamera egy tárgyra fókuszál, hogy képet készítsen, a lencse előre-hátra mozog, amíg a kamera által látott kép a megfelelő fókuszban van.

Színek

Egyes polipok nem csak álcázásra tudják használni kromatofóráikat. Ha nem illeszkednek a környezetükbe, a színükkel jelezhetik érzéseiket. Amikor például nyugodtak, tompa, szürkésbarna vagy narancssárga árnyalatú színűek. Ha dühösek, vörös színűvé válhatnak. Ha megijednek, fehérre színeződhetnek.

Behaviour

Intelligencia

A polipok rendkívül intelligensek, valószínűleg minden más gerinctelen állatnál intelligensebbek. Intelligenciájuk és tanulási képességük pontos mértékéről sok vita folyik a biológusok között. Labirintus és problémamegoldó kísérletek kimutatták, hogy rövid és hosszú távú memóriával is rendelkeznek. Rövid élettartamuk korlátozza a tanulási képességüket.

Egyes polipok, például a mimikai polipok, képesek úgy mozgatni a karjukat, hogy más tengeri élőlények mozgását másolják.

Laboratóriumi kísérletekben a polipok könnyen megtaníthatók arra, hogy megkülönböztessék a különböző formákat és mintákat. Látták őket olyasmiben, amit egyesek játéknak neveztek: többször is üvegeket vagy játékokat engedtek az akváriumukban lévő körkörös áramlásba, majd elkapták azokat. A polipok gyakran kitörnek akváriumukból, és néha más akváriumokba is betörnek élelem után kutatva.

A több mint 300 polipfaj közül a legnagyobb, az Enteroctopus óriás polip valóban nagy. Az ivarérett hímek átlagosan körülbelül 50 fontot, a nőstények pedig 33 fontot nyomnak. A karjuk fesztávolsága körülbelül nyolc láb. Még halászhajókra is felszálltak, és kinyitották a raktereket, hogy rákokat kapjanak és megegyenek.

Az Egyesült Királyságban a fejlábúak, például a polipok az 1986. évi Animals (Scientific Procedures) Act értelmében tiszteletbeli gerincesnek minősülnek. Ez olyan védelmet biztosít számukra, amelyet a gerinctelenek általában nem kapnak meg.

A polipok az egyetlen gerinctelen állat, amelyről egyértelműen bizonyított, hogy használ szerszámokat. A vénás polip (Amphioctopus marginatus) legalább négy példányát látták, amint eldobott kókuszdióhéjakat szedtek fel, majd újra összerakták azokat, hogy menedékként használják.

A polipok aktív és intelligens ragadozók, jó látással és aggyal rendelkeznek. Főleg rákokat és némi halat esznek.

Védekezés

A polipok különféle védekezési módokkal rendelkeznek. Aktív álcázást és mimikri-t alkalmaznak, amelyet idegrendszerük vezérel. A legtöbbjük képes fekete tintafelhőt kibocsátani, hogy segítse a menekülést, néhányuk pedig rendkívüli veszélyben képes levetni a karját. Az ilyenkor vonaglik, és vonzza a támadót.

Egy polip, amely egy csavaros kupakkal ellátott edényt nyit ki

Szaporodás és halál

Amikor a polipok szaporodnak, a hímek egy speciális kar segítségével spermiumcsomagokat juttatnak a nőstény köpenyüregébe. A hímek a párzást követő néhány hónapon belül elpusztulnak. Egyes fajoknál a nőstény polip hetekig képes életben tartani a spermiumokat a belsejében, amíg az ikrák be nem érnek.

A megtermékenyítés után a nőstény körülbelül 200 000 tojást rak le (ez a szám fajonként drámaian eltérő). A nőstény gondoskodik a tojásokról, védi őket a ragadozóktól, és gyengéden átfújja őket a vízáramlatokkal, hogy elegendő oxigénhez jussanak. A nőstény a még ki nem kelt tojások gondozásával töltött egy hónapos időszak alatt nem vadászik, és a táplálkozáshoz esetleg saját karjainak egy részét is lenyeli.

A tojások kikelése körül az anya elhagyja a búvóhelyet, és túl gyenge ahhoz, hogy megvédje magát a ragadozóktól, például a tőkehalaktól, így gyakran elesik a támadásaiktól. A fiatal polipok egy ideig planktonfelhőkben sodródnak, ahol táplálkoznak, amíg készen nem állnak arra, hogy leereszkedjenek az óceán fenekére, ahol a ciklus ismétlődik.

Az összes polip, amelyről adataink vannak, viszonylag rövid élettartamú. Egyes fajok mindössze hat hónapig élnek. A nagyobb fajok, mint például az észak-csendes-óceáni óriás polip, megfelelő körülmények között akár öt évig is élhetnek.

A szaporodás halálos ok: a hímek a párosodás után csak néhány hónapig élnek, a nőstények pedig röviddel a tojások kikelése után elpusztulnak. A még ki nem kelt tojások gondozásával töltött (nagyjából) egy hónapos időszak alatt elhanyagolják az étkezést, de nyilvánvalóan nem halnak éhen. E rövid élettartam (vagy a gyors öregedés) biológiai magyarázata jelenleg nem elfogadott.

Mélytengeri polipok tojásokat költögetnek

Kalifornia partjainál a tengerbiológusok több mint négy éve figyelik ugyanazt a nőstény polipot, amint tojásait őrzi. Fejlődésük sokáig tartott, mert az 1,4 kilométer mélyen lévő víz nagyon hideg volt. Azért tudták, hogy ugyanarról a polipról van szó, mert jellegzetes heg volt rajta. A kutatást egy kamerákkal, fényekkel és robotkarokkal felszerelt távoli búvárjárművel végezték.