Egypetéjű ikrek — definíció, genetika és előfordulás

Az egypetéjű ikrek természetes klónok. Mivel ugyanazokkal a génekkel indulnak, felhasználhatóak annak vizsgálatára, hogy az öröklődés milyen mértékben járul hozzá az egyes emberek egyediségéhez. Ez a természet kontra nevelés kérdés.

Az ikrekkel végzett vizsgálatok igen érdekesek voltak. Ha összeállítunk egy listát a jellegzetes tulajdonságokról, azt találjuk, hogy ezek mennyire különböznek az öröklődésnek köszönhetően. Például:

• Szemszín: teljesen örökletes.
• Súly, magasság: részben öröklött, részben környezeti tényezők.
• Melyik nyelvet beszéled: teljesen környezeti.

A vizsgálatok a következőképpen zajlanak. Vegyünk egy egypetéjű ikrekből álló csoportot, egy kétpetéjű ikrekből álló csoportot és egy testvércsoportot a lakosságból. Mérjük meg őket különböző tulajdonságok tekintetében. Végezzenek statisztikai elemzést (például varianciaanalízist). Ez megmondja, hogy az adott tulajdonság milyen mértékben öröklődik. Azt fogod találni, hogy mindazok a tulajdonságok, amelyek részben öröklődnek, jelentősen hasonlóbbak lesznek az egypetéjű ikreknél.

Az ehhez hasonló vizsgálatokat tovább lehet folytatni, összehasonlítva az együtt nevelt egypetéjű ikreket a különböző körülmények között nevelkedett egypetéjű ikrekkel. Ezáltal megismerhetővé válik, hogy a körülmények mennyire változtathatják meg a genetikailag azonos emberek eredményeit.

A modern kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a genetikai örökség valóban befolyásolja az élet pszichológiai aspektusait (az emberek viselkedését), nem csak a fizikai aspektusokat.

Az első, aki ikervizsgálatokat végzett, Francis Galton, Darwin fél-unokatestvére volt, aki a statisztika egyik megalapítója. Módszere az volt, hogy az ikreket végigkövette életútjukon, sokféle mérést végezve. Sajnos, bár tudott az egypetéjű és kétpetéjű ikrekről, nem értékelte a valódi genetikai különbséget. A modern típusú ikervizsgálatok csak az 1920-as években jelentek meg.

Wilhelm Weinberg végezte el az első becslést az ikertestvériségek arányára vonatkozóan. Felismerve, hogy az egypetéjű ikreknek azonos neműeknek kell lenniük, míg a nem egypetéjű ikrek lehetnek azonos vagy ellentétes neműek, Weinberg az azonos és ellentétes nemű ikreknek az összes anyasághoz viszonyított arányából levezetett egy képletet az MZ és DZ ikrek gyakoriságának becslésére. Weinberg azt is becsülte, hogy maga az ikertestvériség öröklődőképessége közel nulla. Ez azt jelenti, hogy az ikrek születésének képessége nem öröklődik.

Az egypetéjű ikrek genetikailag közel azonosak, és mindig azonos neműek, kivéve, ha a fejlődés során mutáció történt. Az egypetéjű ikrek mindig különböző fenotípusúak. Az ikrek eltérő nemi fenotípust fejezhetnek ki, általában egy XXY Klinefelter-szindrómás zigóta egyenlőtlen osztódása miatt.

Bár az egypetéjű ikrek genetikailag majdnem azonosak, egy 2012-es, 92 egypetéjű ikerpárt vizsgáló tanulmány megállapította, hogy az egypetéjű ikrek több száz genetikai különbségre tesznek szert a magzati fejlődés korai szakaszában. Ezt az okozza, hogy az embrió szétválása után mutációk (vagy másolási hibák) következnek be az egyes ikrek DNS-ében. Egy másik, 2018-ban 450 egypetéjű ikerpárral végzett vizsgálat kimutatta, hogy gyakran (87%-ban) a két ikerpár szexualitása különbözik. a vizsgálat azt is kimutatta, hogy ha az egyik ikerpár 40 éves kora előtt házasodik, akkor a másik ikerpár is valószínűleg 40 éves kora előtt házasodik.

Becslések szerint egy egypetéjű ikerpár átlagosan körülbelül 360 genetikai különbséggel rendelkezik, amelyek a magzati fejlődés korai szakaszában jelentkeztek.

Az egypetéjű ikrek közötti különbség másik oka az epigenetikai módosítás. Ezeket az eltérő környezeti hatások okozzák életük során, amelyek befolyásolják, hogy mely gének kapcsolnak be vagy ki. Egy 80, három és 74 év közötti egypetéjű ikerpárt vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy a legfiatalabb ikreknél viszonylag kevés epigenetikai különbség van. Az epigenetikai különbségek száma az életkor előrehaladtával növekszik. Az ötvenéves ikreknél több mint háromszor annyi epigenetikai különbség volt, mint a hároméves ikreknél. Azoknál az ikreknél volt a legnagyobb a különbség, akik külön éltek (például azoknál, akiket születésükkor két különböző szülőpár fogadott örökbe). Bizonyos jellemzők azonban az ikrek életkorával egyre jobban hasonlítanak egymásra, mint például az IQ és a személyiség. Ez a jelenség jól szemlélteti a genetika hatását az emberi tulajdonságok és viselkedés számos aspektusában.

Az ikertestvériség sok emlősnél, például patkányoknál, macskáknál, kutyáknál normális. Az egypetéjű ikrek néhány fajnál normálisak. A kilenc sávos gömböc, Dasypus novemcinctus, egypetéjű négyes ikreket hoz világra.

A nem szexuális módszerekkel, például a parthenogenezissel előállított utódok azonosak, kivéve, ha a petesejtek előállítása során kereszteződésre kerül sor.