Klónozás

A klón minden olyan sejt vagy egyed, amely azonos egy másikkal.

A biológiában a klónozás egy vagy több genetikailag azonos egyed előállításának folyamata. Egész egyedek esetében általában egy azonos példány szándékos előállítását jelenti. Ez először emlősöknél a híres Dolly, a bárány esetében valósult meg. Az emberi egypetéjű ikrek természetes klónok. Ugyanígy az aszexuális szaporodás és minden olyan parthenogenetikus szaporodás utódai is, amely nem jár meiózissal.

A klónozás egyes állatoknál természetes, de az emlősöknél ritka. Kivételt képez ez alól a kilenc sávos tatár, amely általában egyforma négyes ikreket hoz világra.

A genetikában és a sejtbiológiában a klónozás különösen a DNS-szekvenciára vonatkozik, és ezzel együtt az összes többi makromolekulára.

A sejtvonalakban előforduló klónok előfordulnak, de van néhány nyilvánvaló kikötés. A DNS bármilyen formában történő megváltoztatása azt jelenti, hogy a leánysejtek nem azonosak az anyasejtekkel. A fejlődés során jellemzően a gének be- és kikapcsolódnak, és a leánysejtek fokozatosan differenciálódnak érett szöveti sejtekké. Ezek nem azonosak az eredeti őssejtekkel, tehát csak abban az értelemben klónok, hogy ugyanabból az anyasejtből származnak.

Egy molekula laboratóriumi másolását pontos másolatok előállítása céljából klónozásnak is nevezik.

Nem egészen azonos

Bár a klónok kezdetben azonosak, nem biztos, hogy így is maradnak. Az egypetéjű ikrek mindig kissé eltérő fenotípussal rendelkeznek.

Bár az egypetéjű ikrek genetikailag majdnem azonosak, egy 2012-es, 92 egypetéjű ikerpáron végzett vizsgálat megállapította, hogy az egypetéjű ikrek a magzati fejlődés korai szakaszában több száz genetikai különbségre tesznek szert. Ezt az okozza, hogy az embrió szétválása után mutációk (vagy másolási hibák) következnek be az egyes ikrek DNS-ében. Becslések szerint egy egypetéjű ikerpár átlagosan körülbelül 360 olyan genetikai különbséggel rendelkezik, amelyek a magzati fejlődés korai szakaszában keletkeztek. Ezeknek a változásoknak azonban gyakorlati hatása aligha lehet. A gyakorlatban az egypetéjű ikrek nagyon hasonlóan néznek ki és viselkednek.

Az egypetéjű ikrek közötti különbség másik oka az epigenetikai módosítás. Ezeket az eltérő környezeti hatások okozzák életük során, amelyek befolyásolják, hogy mely gének kapcsolnak be vagy ki. Egy 80, három és 74 év közötti egypetéjű ikerpárt vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy a legfiatalabb ikreknél viszonylag kevés epigenetikai különbség van. Az epigenetikai különbségek száma az életkor előrehaladtával növekszik. Az ötvenéves ikreknél több mint háromszor annyi epigenetikai különbség volt, mint a hároméves ikreknél. Azoknál az ikreknél volt a legnagyobb a különbség, akik külön éltek (például azoknál, akiket születésükkor két különböző szülőpár fogadott örökbe). Bizonyos jellemzők azonban az ikrek életkorával egyre jobban hasonlítanak egymásra, mint például az IQ és a személyiség. Ez a jelenség jól szemlélteti a genetika hatását az emberi tulajdonságok és viselkedés számos aspektusában.

Klónozott fajok

  • Ponty: (1963) Kínában Tong Dizhou embriológus létrehozta a világ első klónozott halát úgy, hogy egy hím ponty sejtjéből származó DNS-t ültetett be egy nőstény ponty petéjébe. Az eredményeket egy kínai tudományos folyóiratban tette közzé.
  • Egerek: (1986) Az egér volt az első emlős, amelyet sikeresen klónoztak korai embrionális sejtből. A szovjet tudósok, Chaylakhyan, Veprencev, Sviridova és Nikitin klónozták a "Masha" nevű egeret. A kutatást a "Biofizika" című folyóirat 1987. évi 5. számának ХХХII. kötetében tették közzé.
  • Birkák: (1996) Steen Willadsen korai embrionális sejtekből. Megan és Morag[19] 1995 júniusában differenciált embrionális sejtekből, Dolly a juh pedig 1997-ben szomatikus sejtből klónozták.
  • Majom: (2000) Tetra, az embrió szétválásából.
  • Gaur: (2001) volt az első klónozott veszélyeztetett faj.
  • Szarvasmarha: 2001 és 2005, Brazília.
  • Macska: CopyCat "CC" (nőstény, 2001 vége), Little Nicky, 2004, volt az első kereskedelmi céllal klónozott macska.
  • Kutya: (2005) Snuppy, egy afgán kopó volt az első klónozott kutya.
  • Patkány: (2003) Ralph, az első klónozott patkány.
  • Öszvér: (2003) Idaho Gem, egy john öszvér volt az első lócsalád klónja.
  • : (2003) Prometea, egy haflinger nőstény volt az első ló klón.
  • Vízibivaly: (2009) Samrupa volt az első klónozott vízibivaly. Az indiai Karnal Nemzeti Naplókutató Intézetben született, de öt nappal később tüdőfertőzésben elpusztult.
  • Teve: (2009) Az első klónozott teve.
  • Rákevő makákó: (2018) A tudósok először klónoztak majmot vagy majmot egy embriónál idősebb donorból származó sejtek felhasználásával.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a klónozás?


V: A klónozás egy vagy több genetikailag azonos egyed előállításának folyamata. Utalhat egy azonos példány szándékos előállítására, mint például Dolly, a birka esetében, vagy utalhat természetes klónokra, mint például az emberi egypetéjű ikrek vagy az ivartalan szaporodásból származó utódok.

K: Hogyan működik a klónozás a genetikában és a sejtbiológiában?


V: A genetikában és a sejtbiológiában a klónozás különösen a DNS-szekvenciára vonatkozik, és ezzel együtt az összes többi makromolekulára. A DNS bármilyen formában történő megváltoztatása azt jelenti, hogy a leánysejtek nem azonosak az anyasejtekkel. Jellemzően a fejlődés során a gének be- és kikapcsolódnak, aminek következtében a leánysejtek érett szöveti sejtekké differenciálódnak, amelyek nem azonosak az eredeti őssejtekkel.

K: Gyakori-e a klónozás az emlősök körében?


V: A klónozás egyes állatoknál természetes, de az emlősöknél ritka. Kivételt képez a kilenc sávos garmadillo, amely rendszerint egyforma négyes ikreket hoz világra.

K: Léteznek laboratóriumi technikák molekulák klónozására?


V: Igen, egy molekula laboratóriumi másolását pontos másolatok előállítása céljából klónozásnak is nevezik.

K: Minden klón egymás pontos másolata?


V: Nem, a DNS-en végzett változtatások miatt a leánysejtek nem mindig pontos másolatai az anyasejtnek, még akkor sem, ha eredetileg abból származnak. A fejlődés során a gének be- és kikapcsolódnak, ami differenciálódást okoz a leánysejtek és az eredeti őssejtek között, így előfordulhat, hogy már nem egymás pontos másolatai.

K: Dolly, a bárány a klónozás példája?


V: Igen, Dollyt a szomatikus sejtmagátvitel (SCNT) nevű technikával klónozták. Ez volt az emlősök klónozásának egyik első sikeres példája a történelemben.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3