Sir Francis Galton FRS (Birmingham, 1822. február 16. - Surrey, 1911. január 17.) angol tudós, Charles Darwin fél-unokatestvére. Fő kutatási területe az emberi biológia és a szellemi tulajdonságok öröklődése volt. Gazdag családi háttere és széleskörű érdeklődése lehetővé tette számára, hogy élete során sokféle terepi utazást, megfigyelést és laboratóriumi mérést végezzen; ezek eredményeit könyvekben és tanulmányokban tette közzé.
Élete és pályája
Galton polihisztor volt: antropológus, eugenikus, trópusi felfedező, geográfus, feltaláló, meteorológus, protogenetikus, pszichometrikus és statisztikus. 1909-ben lovaggá ütötték. Gyakran hosszabb időt töltött terepen (például Dél-Afrikában tett felfedezőútjai eredményeit a 19. század közepén publikálta), ugyanakkor laboratóriumi és szisztematikus adatgyűjtési módszerekben is úttörő volt.
Tudományos munkásság és fő művek
Galton életében több mint 340 tanulmányt és könyvet írt. Ő alkotta meg a normáliseloszlás, a korreláció és az átlag felé való regresszió statisztikai fogalmait: munkássága megalapozta a későbbi matematikai statisztika fejlődését. Könyvei közül kiemelkedik a Hereditary Genius (1869), amelyben a tehetség öröklődését vizsgálta, és az Inquiries into Human Faculty and Its Development (1883), amelyben módszereket és elveket vázolt az emberi képességek mérésére.
Statisztika, mérési módszerek és módszertani újítások
Ő volt az első, aki rendszerszerűen statisztikai módszereket alkalmazott az emberi különbségek és az intelligencia öröklődésének vizsgálatára. Bevezette a kérdőívek és felmérések használatát az emberi közösségekre vonatkozó adatok gyűjtésére, és szervezett nagy számú antropometriai mérést (például az 1884-es Nemzetközi Egészségkiállításon létrehozott antropometriai laboratóriumon keresztül). Ezekre az adatokra genealógiai és életrajzi munkákhoz, valamint antropometriai tanulmányaihoz volt szüksége.
Ikervizsgálatok, pszichometria és differenciálpszichológia
Ő volt az első, aki ikervizsgálatokat végzett. Módszere az volt, hogy az ikreket végigkövette életútjukon, sokféle mérést végezve. Sajnos, bár ismerte az egypetéjű (egypetéjű ikreket) és a kétpetéjű ikreket, a valódi genetikai különbséget nem értékelte teljesen modern értelemben; a genetika és a módszertan későbbi fejlődése finomította és korrigálta egyes korai megállapításait. A modern típusú ikervizsgálatok csak az 1920-as években teljesedtek ki, de Galton munkája közvetlen előzményként szolgált.
Eugenika és vitatott nézetek
Az eugenika úttörője volt: ő alkotta meg magát a kifejezést és népszerűsítette a fogalmat, valamint a „természet kontra nevelés” (nature versus nurture) ellentétként ismert terminológiát. Galton azt javasolta, hogy a társadalom tudományos módszerekkel támogassa a „kívánatos” örökletes tulajdonságok előtérbe helyezését. Ezek az ötletek később politikai és etikai vitákat váltottak ki, és mások számára – gyakran a tudományos alapok túlhangsúlyozásával – visszaélésekre adtak lehetőséget a 20. században. Ma munkásságát is ezért kettős szempontból értékelik: módszertani hozzájárulásai jelentősek, de eugenikai nézetei súlyos etikai problémákat vetnek fel.
Kriminalisztika, ujjlenyomat és egyéb találmányok
Galton megalkotta az ujjlenyomatok osztályozásának módszerét, amely hasznosnak bizonyult a törvényszéki tudományban. Könyve, a Finger Prints (1892) fontos alapművé vált a kriminalisztikai ujjlenyomat-azonosítás történetében. Emellett feltalálta a Galton-féle sípokat a differenciált hallás képességének vizsgálatára, és kísérletezett az úgynevezett „kompozitfotó” (composite photography) módszerével, amely több arcösszetevő átlagolásával próbált előállítani típusokat vagy átlagos arcvonásokat.
Meteorológia és földrajz
A tudományos meteorológia kezdeményezőjeként megalkotta az első időjárási térképet, elméletet javasolt az anticiklonokról, és elsőként készített teljes körű feljegyzést a rövid távú éghajlati jelenségekről európai léptékben. Geográfiai és terepi munkái, valamint térképkészítéssel kapcsolatos eredményei is hozzájárultak a meteorológia korai fejlődéséhez.
Hatás, intézményi örökség és megítélés
Galton hatása a statisztikára, pszichometriára és a biológiai antropológiára jelentős: módszerei és fogalmai (például a korreláció és a regresszió) a modern tudományos gyakorlat alapját képezték. Vagyonát részben tudományos célokra hagyta: öröksége révén jött létre később a Galton Laboratory a University College Londonon, amely hosszú távon a genetika és a pszichometria kutatását támogatta. Ugyanakkor eugenikai nézetei és azok társadalmi következményei miatt a történészek és tudósok korábban és ma is kritikával vizsgálják munkásságát.
Összességében Francis Galton sokoldalú és ellentmondásos alak a tudomány történetében: mérföldkő a statisztika és a pszichometria fejlődésében, ugyanakkor az általa képviselt eugenikai elképzelések etikai vitákat és súlyos társadalmi következményeket is felvetettek.